Nem állítom, hogy az általam nagyra tartott Jane Austen vagy épp Charles Dickens maximálisan a mai digitális generáció olvasmánya, hiszen annak idején én is többször lapoztam tüzetesebb tartalmi megértés nélkül a fent említett szerzők könyveiben, amikor épp egy tájleíráshoz vagy hosszabb „unalmasnak” aposztrofált részhez értem. Saját tapasztalatom alapján azonban úgy látom, igenis vannak olyan szerzők és könyvek, akik a mai magyar fiatalokat le tudják kötni és akik könyveit „cool” dolog olvasni a tizenéves tanítványaimnak is. Egyáltalán, az olvasás, mint olyan (még) nem ment ki a divatból. Kicsit komolyabb vizekre evezve, egy, 2012 őszétől 2013 tavaszáig tartó olvasásszociológiai felmérés is alátámasztotta benyomásaimat.  Dr. Gombos Péter, Hevérné Kanyó Andrea és Kiss Gábor 9.-12. osztályos tanulók körében folytatott kutatása(link is external) a mai magyar tizenévesek olvasási attitűdjeit vizsgálta több mint 500 kitöltött kérdőív alapján. A megkérdezett diákok közel tíz százaléka szakiskolába, közel 30 százaléka szakközépiskolába és a maradék körülbelül 60 százaléka gimnáziumba járt. A válaszadók a nemek arányának tekintetében mintaként szolgálhatnak az országos átlagot tekintve (52,55 % lány és 47,45 % fiú), míg az országon belüli területi megoszlás nem tekinthető reprezentatívnak, lévén, hogy a válaszadó tanulók közel fele falusi, míg a többi jellemzően kisvárosi. A 9-12. évfolyamon belül sem egyenlő az eloszlás, a tízedikes tanulók felülreprezentáltak a kutatásban, mindezek ellenére az eredmények véleményem szerint magukért beszélnek. A kutatás első részében feltett kérdések a fiatalok időtöltésével kapcsolatosak voltak. A válaszokból az derül ki, hogy az együttlét a barátokkal, a zenehallgatás, a számítógépezés és a sportolás tartozik a legkedveltebb szabadidős tevékenységeik közé. A sort a plázázás zárja, ám ezt megelőzi az ismeretközlő irodalom olvasása és a szépirodalom olvasása is. A könyvek tehát még mindig vonzóbbak a tizenévesek számára, mint a plázák világa. A kérdőívben a „Naponta hány órát töltesz a számítógép előtt?” kérdésre adott válaszoknál a fiatalok nagy része 1-2 órát jelölt meg, ami csalóka képet adhat a valós online tevékenységükről, hiszen a kutatás óta jelentősen megnőtt Magyarországon az okostelefonok száma. Mindenesetre a válaszokból az is kiderül, hogy a számítógépen a leginkább gyakori tevékenységek az e-mailezés, a játék és szótárhasználat, azonban kiemelkedően vezet a csetelés és a közösségi oldalak látogatása. Úgy gondolom, nem meglepő senki számára, hogy az online tevékenységek közé nem a szépirodalom olvasása vagy az élményszerű olvasás tartozik. Az olvasás terén a kutatási eredmények a következőket mutatják: hazánkban a fiatalok körében majdnem 86% az olvasók aránya, amennyiben olvasónak tekinthető az, aki évente legalább egy könyvet elolvas. A kérdőívet kitöltők közül mindössze 14%-nyian állították azt, hogy évi egy könyvet sem olvasnak el. A válaszokból az is kiderül, hogy a korábban rétegirodalomnak számított fantasztikus regények térnyerése egyértelmű (43,8%), melyet a mesék vagy meseregények (39,6%) és a szerelmes, romantikus regények követnek (39,6%). A történelmi regények népszerűsége 33% körül mozog, a vámpíros könyveké 28% körül, a versek 21% feletti értéket mutatnak, míg az ismeretterjesztő könyvek a lista végén 19%-kal állnak. Nemenkénti bontásban azt láthatjuk, hogy a lányok a szerelmes, romantikus regények és a mese, meseregények rajongói, míg a fantasztikus regényeket inkább a fiúk olvassák, ugyanúgy, mint a történelmi regényeket. A vámpíros könyveket mind a fiatal fiúk, mind pedig a lányok kedvelik. A korábbi adatokhoz képest meglepően nagy a meseregények térnyerése a lányok körében, illetve jelentősen csökkent a különbség fantasztikus regények terén a lányok és a fiúk olvasási szokásainak tekintetében. Sikerkönyvek ma is léteznek, a tizenévesek a közelmúlt legnépszerűbb regényeiből választhattak, melyiket olvasták és nem meglepő módon, a Harry Potter és az Alkonyat vált igazi generációs könyv-idollá. Külön kérdésként megfogalmazva a válaszokból az is kiderült, hogy a netgeneráció tagjai azt várják egy jó regénytől, hogy az szórakoztassa őket és kikapcsolódást nyújtson számukra. Ehhez képest a „Szerintem az irodalmi szövegek” mondat befejezésének opciói közül a diákok válaszaiból (általában nehezen érthetőek; fontos dolgokról szólnak; általában tanulságosak; általában régiek) az derül ki, hogy a középiskolások irodalomképe a tantárgyhoz kötődik leginkább és művészeti élmény helyett iskolai feladattá vált ezek olvasása. Jó hír az, hogy az olvasás presztízse még látható, a „Szerintem az olvasás” kezdetű mondatot a kérdőívet kitöltők nagy része pozitívan fejezte be: a „Szerintem az olvasás rendkívül fontos dolog” kijelentéssel több mint 40% értett egyet, míg a második legtöbb válasz egy picivel 30% felett a „Szerintem az olvasás jó, de nem mindenki születik olvasónak”. Alig több mint a válaszadó fiatalok 1%-a jelölte az olvasást „ciki”-nek. Nem vagyok irodalomtanár, éppen ezért nem tisztem és nem is kívánom kritikai megjegyzésekkel illetni az általános- vagy épp a középiskolás kötelező olvasmányok listáját, megteszik azt helyettem sokan a szakmában. Ahogyan azonban a tankönyvszerző, Pethőné Nagy Csilla fogalmaz(link is external), ahhoz, hogy az irodalomórákra élményként tekintsen egy mai Z generációs fiatal, a gyerekek saját kortárs kultúráját is be kell vinni a tanórákra. És amint az a tanulmányból és a szerzők által megfogalmazott konklúzióból is látszik, a fiatalok irodalomhoz való viszonyulása nem csupán abból adódik, hogy ez a generáció idegenkedne az olvasástól vagy a könyvektől, mert nem ezt teszi. Az általuk adott válaszokból egyértelműen kiderül, hogy ők szórakozást és kikapcsolódást várnak a könyvektől, és míg hiszem, hogy a régi klasszikus olvasmányok közül sokat nem szabad „kidobni az ablakon”, addig azt is hiszem, hogy ha olyan könyveket adunk a kezükbe melyek valós olvasmányélményt nyújtanak számukra, és nem csak a „kötelező rossz” érzését, akkor online világ ide vagy oda, igenis olvasni fognak. Nem csak blogokat, közösségi oldalak bejegyzéseit vagy sms-eket, hanem valódi, kézzel fogható, papíralapú könyveket is.

Forrás: barankovics.hu