De miért kell menekülnie Helkának? Miért kellett annak idején eltitkolni még a születését is? Miért akar Bora, az erdei boszorkány a hercegnő életére törni? Kik a szövetségesei ebben? Ezekre a kérdésekre mind megtudjuk a választ a regényből. Az már most sejthető, hogy Helka lesz az, aki vállalva a veszélyt úrrá lesz a félelmén, megküzd a gonoszokkal és kiállja a próbákat. Különös segítői közreműködésével megszerzi a Sárgaköves Gyűrűt, a varázspálcát és az aranybuzogányos nádszálat, hogy aztán újabb és újabb kalandokat éljen át Cipriánnal és a két manóval. Amellett, hogy nagyon érdekfeszítő a regény (titkos, olykor beszélő naplóval, különböző színekben fénylő térképpel, mely a veszélyes helyeket jelzi), mégsem rémisztő a történet. A humor finoman végig jelen van a műben, s kellő pillanatban fel is oldja a feszültséget. A regényben nincs agresszió, az ellenséget különböző cselekkel hatástalanítják a főhősök. Erre példa Hex Agon, az óriás, amikor elveszti erejét, bazaltoszloppá alakul át. A szakállas békák pedig a kőolvasztó segítségével dermednek kővé, s máris ráismerhetünk Szentbékkálla helységre, a Kőtengerre. Nyulász Péter nem titkolt szándéka volt e könyv megírásakor az is, hogy újra felfedezzük a Balaton környékének gazdag természeti kincseit, gyönyörű helyeit. Az ötletes eredetmondák, melyek átszövik a regényt, sodrást adnak a cselekménynek, fenntartják az olvasói figyelmet. Méltó képviselője lehet e regény a külföldi gyermekirodalomban oly népszerű fantasytörténeteknek. A titokzatos, varázslatos erdei világ, a nyomozás, a kalandok, a jó és a rossz harca a tízéves gyerekek érdeklődését fenntartja. A mű ezen értékeit szem előtt tartva választottam ezt a regényt negyedikeseimnek közös olvasásra. Hogyan kezdhetünk neki? A hagyományos olvasónaplós feldolgozás szóba sem jött a regény kapcsán. Egy-egy fejezet 10-13 oldalas, ez elég hosszú egy átlagos tízéves gyermeknek. 23 fejezetet kell végigkövetnünk a mű olvasása során. Differenciálás szempontjából viszont ideális ez a fejezethosszúság. A tanító az osztály képességei alapján döntheti el, hogy az adott fejezettel hogyan ismerkednek meg. A tanórán (vigyázat, egy 45 perces óra nem elég egy fejezet elolvasására!) hangos, váltó olvasással, netán kooperatív technikákat (mozaik módszer, szóforgó) alkalmazva csoportmunkában, esetleg tanítói bemutatás által. Vagy otthon a fejezet előzetes elolvasása által, vagy épp a feldolgozás után, szintetizálásként újraolvasva az adott fejezetet, akár úgy, hogy otthon a szülő olvassa fel. Ahhoz, hogy a gyermekben élményként maradjon meg a művel való foglalkozás, s ne „kötelező olvasmányként”, fontos, hogy a feldolgozáskor játékosan, ne a megszokott formában ismerkedjünk a fejezetekkel. Ha a tantárgyak átszövik a feldolgozás folyamatát (tantárgyi integráció), s egymást megerősítve vannak jelen, nem külön-külön, a gyerekeknek nemcsak változatos lesz a fejezetekkel való ismerkedés, hanem megláthatják az összefüggéseket, kapcsolódási pontokat találhatnak az őket körülvevő világ és a regényben olvasott dolgok, történések között. Nyulász Péter regénye kiválóan alkalmas erre (is). Készíthetnek tablókat állatokról, növényekről (környezethez kapcsolódóan), alkothatnak 3D-ben kastélyt, várat (technika, rajz), matematikaórán pedig beszélhetünk a sokszögekről és különböző geometriai alakzatokról, melyek a műben szerepelnek (Hex Agon, az Óriás). Készíthetünk társasjátékot, rendezhetünk táncbemutatót (Helka táncórái kapcsán), s az sem tiltott, hogy a regényben szereplő, állandóan éhes manók kedvenc eledelét otthon megsütve palacsintapartit rendezzünk. Több fejezetnél is alkalmazhatunk drámajátékokat, stílusgyakorlatokat. Természetesen a komolyabb, beszélgetős témák is megtalálhatók a műben. Ilyenek például a viszálykodás, a jó és a rossz oldalon lévő szereplők jelleme, a veszteség, a bizalmatlanság, melyek indító motívumai a regénynek. Mivel a varázslás jelen van az egyes fejezetekben, beszélhetünk arról, ki mire használná a varázserejét, a boszorkány és a javasasszony közti különbségről, mindezekhez kapcsolhatunk irodalmi, művészeti párhuzamokat is. Olyan kérdések is szóba jöhetnek, mint az örökbefogadás (Cipriánt örök befogadják Helka szülei), vagy a hatalomvágy kezelése. De például a környezetvédelem témaköre is szóba kerül, a Balaton megmentése kapcsán. A regény 8. fejezetétől – itt kapja meg Helka Kamortól a titkos Naplót – a gyerekek naplót írnak. A lányok Helka, a fiúk Ciprián nevében (nemek szerinti differenciálás). Egy-egy fejezetet saját szemszögükből újra átélve, a számukra fontos részeket kiemelve, érzéseiket, benyomásaikat hozzákapcsolva mélyülnek el a cselekményben a gyerekek. Így az egész személyiséget fejleszti ez a fajta feldolgozás, kreativitásra, nyitott hozzáállásra, együttműködésre ösztönzi a tanulókat. S nem utolsósorban jobban fognak emlékezni rá, mintha egy-egy fejezetet rövid tartalommal összefoglalva kellett volna megírniuk a nyári szünetben. Oszoli Dénesné Forrás: meseutca- Alternatív kötelező