A filmelemzés szempontjai és módszerei 

A filmelemzés indulhat:

• gondolati tartalom
• esztétikai minőség
• történeti háttér felvázolásával

1. Gondolati  tartalom

• mit mond a film, pl.: zenés, könnyed szórakoztató, operett – nincs mélyebb mondanivaló
• bűnügyi film – bűnelkövetés - bűnüldözés folyamata – nincs pl.:
• Sherlock: logikai játék (technikai intelligencia szükséges lehet)

2. Esztétikai minőség: - hogyan mondja a film

• minden filmtípusra kötelező
• esztétikai műveltségre van szükség
• a műalkotás lényege (tér – idő szervezés, színészi játék)

3.  Történeti szempont – milyen kor pecsétje van rajta

• a nézőnek információk birtokában kell lennie
• az alkotó pályájának fölfelé vagy leszálló ágában készült a film
• Jancsó: pl. Szegénylegények (1965): a magyar film nagykorúvá válásának időszaka, Jancsó munkásságának felfelé szálló ágában, saját nyelv megteremtése
• Hitchcock: a thrillert teremtette meg – a 30-as évek óta változtak az effektusok

Lehet filmet elemezni még:

1. A cselekmény felbontása

• alkotóelemei szerint
• szemiotikai, strukturális módszer 
• jelek, szimbólumok, dramaturgiai felépítés szerint

2. Rendezői eszközök felsorolása

• rendező egyénisége, a film a rendező művészete!
• rendezői stílus ismérvei, megoldása, hibái

3. Összehasonlító filmelemzés

• forgatókönyv összemérése a kész filmmel: ha a forgatókönyv és a film nincs szinkronban egymással; az elemzés segít az értékek földerítésében
• irodalmi adaptáció esetén a könyv és a film összehasonlítása

Mozgóképek pszichológiai és szociálpszichológiai olvasata

1. Pszichológia = lélektan, lelki jelenségek vizsgálata 

2. A filmek hatásmechanizmusa:

• mennyire tudjuk befogadni a lelki jelenségeket, átélés, reakció (megrendülés, sokkolás, elborzasztás, elidegenítés, öröm elérése), felszabadítás
• lelki mechanizmusok továbbadása
• ha nem érint meg, nincs esztétikai vagy pszichológiai funkciója (ócska kommersz) -> a szem rágógumija
• lelki folyamatok visszaadása
• cselekvési minták adása
• lelki folyamatok indukálása
  

Sztárkultusz, sztárrendszer

• Példaképek (gesztusok, viselet, cselekedetek stb.)
• Sztárrendszer kialakulása: már a filmtörténet elején: szép emberek, példás viselkedés
• A magyarországi sztárok jellege eltér a hollywooditól (más az európai eszmerendszer, mint az amerikai)
• 200 millió dolláros honorárium is van, a sztár megszabhatja a partnert, a forgatókönyvet
• Médiasztár: negatív példa

Szociálpszichológia: a pszichológia azon ága, amely a személyek egymásra gyakorolt 
hatásának elemzését helyezi a figyelem középpontjába.

A kollektív élmény kategóriája: igazi élmény -> a film kollektív művészet

• hatásmechanizmus:
• a néző része a nézőtéri közönségnek (borzadály-, kacagóhullám stb.)
• a moziközönség mindig változik – más a hatás – közös értékek kialakulása
• tömeg magatartása: események követése, lelkesedés, csalódás

Mozgóképek esztétikai olvasata

1. Művészet-e a film?

• 6-7000 film jelenik meg évente a világon – 95%-a nem művészet
• %-a művészet is lehet: 200-300 film – nem mind jelentős

      Művészet,

       ·  ha megteremti az esztétikai értékeket

       ·  ha képes nézőt katartikus élménnyel megajándékozni

2. Balázs Béla: a filmesztétika klasszikusa (előbb költő) – politikai hitvallása szélsőséges (Tanácsköztársaság idején ultrabalos). Művei Ausztriában, Németországban, és később a Szovjetunióban születtek – nem fordították le magyarra mindet.

Alapművei: 1924-ben: Látható ember, 1930-ban: A film szelleme.   

A film formanyelvének legfőbb sajátosságai

• a távolság állandóan változik a néző és a jelenet között
• a jelenet totális képrészek részekre bontása
• a részletképek változó beállítása (szemszög, perspektíva)
• vágás vagy montázs – a felbontott részletképek megszabott sorba illesztése

1. Képszerkesztés

• a legkisebb elemi egység a kép (egy mozgásegységet foglal magába)
• képek egymás mellett: képsor (mint a nyelvben a szó és a mondat)
• montázs: képsorok egymás mellett

A formanyelv változásai függnek a kor lehetőségeitől. a technika határaitól, divatoktól, iskolák, izmusok stb. alapelveitől 

2. A filmművészet kifejezőeszközei

• elemi eszközök: tér- és időszervezés
• plasztikus vagy képen belüli (plánok, beállítások, fény-árnyék)
• ritmikus eszközök (vágás, gépmozgások)
• szintetikus eszközök (irodalom, művészet, iparművészet)
• kiegészítő és alkalmazott eszközök (hang, szín, zene)

Elemi eszköz: tér- és időszervezés – a legelemibb követelmény a teret és az ídőt kialakítani. A tárgyakat térben, a jelenségeket időben tükrözi a film. Filmtér-filmidő egymást feltételező fogalmak. Térbeli dimenziók: 4 dimenzió – 3 valóságos – 1 fiktív. (a szélesség és a magasság valóságos, a mélység fiktív, az időbeli dimenzió a filmen tetszés szerint alakítható) 

Plasztikus eszközök:

• Plán: a tárgynak a kamerától való távolsága (képnagyság)
• közelkép – premier plán
• középkép – second plán
• távolkép – totálplán
• +  szuperpremier, kistávoli, nagyközeli

Plán és beállítás:

• Beállítás: a nézőszög elválaszthatatlan

        ·   vízszintes, rézsútos, függőleges, felső, középső, alsó

• Szabó István: „Erkölcsi kérdés, hogy hova állítom a kamerát”

        ·   alulról: nőnek az emberek

        ·   felülről: törpeség, kiszolgáltatottság

        ·   rézsútos: az egyensúly megbomlása

Fény-árnyék:

• kiemeli a tárgyak körvonalait, mélységérzetet teremt
• a film a fényírás művészete, hangulatot teremt, érzelmet fejez ki, értelmező
• az alulról megvilágított arc ellenszenves
• fénykoszorú - glória