Az elsőben Frankovics György néprajzkutató saját gyűjtését olvashatjuk: Dráva menti beás cigány népmeséket, elsősorban tréfás meséket és világteremtő eredetmonda-részleteket. Tőlük markánsan eltérnek a balkáni cigány mesék, melyek a kötet harmadik részében kaptak helyet, és a sémi népek mesekincse, szellemi öröksége, indiai motívumok és ószövetségi jelenetek köszönnek vissza bennük. Ezek horvátországi, szerbiai és bosznia-hercegovinai mesék fordításai. A kettő között a cigányokról szóló – szintén személyes gyűjtésből származó – Dráva menti horvát népmesék találhatóak. Az itt megjelenő hősök furfangosak, leleményesek, ám sokszor negatív figurák. A mesék sokszínűségéről és jellegzetességeiről a gyűjtő, Frankovics György utószavából idézünk:   "Mesekötetünket gyermekeknek szánjuk, ama szándéktól vezérelve, hogy megismertessük velük a cigány népmesék és mondák fantasztikus, irracionális világát.   A mesék gazdagítják a befogadók életét, új ismereteket közölnek, fejlesztik a gyermekek verbális képességeit, színesítve és gazdagítva képzeletüket. Elmondhatjuk, hogy mesékre szomjazók, a hősökkel azonosulni vágyók mindig is léteztek – a mese a régmúlt századok során a felnőttek világához tartozott, ők meséltek egymásnak, és csak az idő múlásával vált gyermekeknek szóló olvasmánnyá, többnyire stilizált formában.           A mesék mitikus hátterében megbújik a morális üzenet, az évszázadokon keresztül kialakult normák gyakorlata és az aszerinti élet. A ma embere velük és általuk kaphat útmutatást. Fontosnak tartjuk, hogy a meséket hallgatók már gyermekfejjel emberi értékeket, magatartási, erkölcsi normákat ismerjenek meg. [...]        A roma mesékben másként nyilvánulnak meg bizonyos dolgok, érthető módon a roma sajátosságoknak megfelelően, ők ugyanis a fáraó népének, azaz katonái leszármazottainak tekintik magukat, akik kiúsznak a felettük összecsapó hullámokból. Eredetmondáik színesek, többrétegűek.         A roma mesék világát tovább színesíti a roma életszemlélet, életszeretet, foglakozásaik, pl. medvetáncoltatás, hegedülés, zenélés és a tánc, nem különben a pipázás. Meséikben megjelenik a becsapott, ostoba ördög, illetve az együgyű óriás, amelyek ismertek az európai népek meséiben, vélhetően a világ népmesei örökségéből sem hiányoznak. Kimutatható a halált okozó csont motívuma, az ősök kardját tokjából egyedül kihúzni képes főhős alakja, valamint a menedékjog kérdése és megadása, azaz az idegenek befogadása, a szállásnyújtás szokása.    A magyar és horvát népmesék cigány alakja ambivalens, általában pozitív, nem ritkán azonban negatív tulajdonságokkal van felruházva, pl. az ostoba ördög mesetípusban mindig túljár az ördög és öreganyja eszén. Emellett a tréfás, rövidebb mesékben a papot is becsapja, ámde a furfangos katona túljár az eszén, a roma kovács megbünteti feleségét, és annak szeretőjét.”   A népmeséket és a mondákat Frankovics György és Tihomir R. Đordević gyűjtése alapján Frankovics György fordította.   Tartalom DRÁVA MENTI CIGÁNY NÉPMESÉK Az isten és a béka 5 Mikor van földrengés? 6 A fukar kenyérsütő asszony 6 Kiből lett a teknősbéka? 9 A fiú és a rossz lánytestvér 10 A kilenc pávalány és az aranyalmafa 19 A faruhás lány 29 A szolgálólány és a királyfi 33 A cigány és a Halál koma 39 Szorgossá vált világ lustája 42 Szélkomák 46 Mindenki saját bőrén tanul 48 Miért jutott akasztófára a három testvér? 50 A négy testvér 51 A kis kígyó ajándéka 56 Hogyan talált magának feleséget Jancsi? 59 A banya és a Halál 63 Mitől kövér, illetve sovány az ördög? 64 Okos Kata 65 Péró cigány és a pap 69 „Isteni igazság" 71 Az igazat mondó lóbőr 72 A pap és a cigány 78 A cigány kovács felesége latinul tanul 83 Az atyai örökség 85 CIGÁNYOKRÓL SZÓLÓ DRÁVA MENTI HORVÁT NÉPMESÉK A tojásból teremtett lány 86 Hogyan szedte rá az ördögöt a cigány? 91 Kit illet meg a nyúl? 95 BALKÁNI CIGÁNY MESÉK ÉS MONDÁK Az Isten megteremtette az embert 98 A cigányokká vált aranymadarak 100 Az ember életének évszázadai 101 Az Isten és a cigány császár háborúja 101 Miért föld nélküliek a romák? 102 Mar Amengo Dep, a romák uralkodója 104 Csen és Gan 104 A roma császár, Peng aranykocsija 106 Firaun, a cigány császár 109 Miért ünneplik a romák Vaszilicát? 110 A cigány kovács négy szege 112 Szent Péter a romáknak szánta a hegedűt 113 A bűvös puska 114 Hogyan csapta be a roma az ördögöt? 120 A nap és a hold titka 124 Az öregember és az ördög 128 A három ravasz testvér 134 Anyai könnyek 138 Roma, a varázsló 140 A szenvedést és a szomorúságot megtapasztaló roma 142 Roma a mennyországban és a pokolban 149 Hogyan járt túl a roma az óriás eszén? 158 Legenda a hegedűről 165 A gazdag ember és a roma I66 A szegény ember meg a lánya 170 Bibija Tetkica legendája 175 A legény és fogadott testvére, a vámpír 177 A vámpír és felesége 180 BabaAta, a vámpírasszony 182 Legenda a lurikról 185 A cigány császár, Peng, meg a Jóisten 186 Milyen is volt Peng császár meg annak lova? 188 A cigány császár, Peng a túlvilágon 189 UTÓSZÓ 193 SZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEK MAGYARÁZATA 201