Bevezető ITT VAGYOK, RAGYOGOK! A szív igazsága Hazudós mese Mese a kislányról, aki belepottyant a sárba A kutak Az öt jóbarát Mese a kezed öt ujjáról Mese az öt lábujjról Az óriás burgundi répa A sziszki madaracska A hosszú név átka ÉN KIS KERTET KERTELTEM... Hogyan házasodott össze Borsóvirág úrnő Kukorica urasággal? Egérke kisasszony vőlegénye Észak hét csillaga A nap, a hold, a szél meg az ég Az okos anya A két testvér Répamese KICSI VAGYOK ÉN... A kis egér nagy utazása A kiscsibe meg az öreg macska Nagyanyó meg a tyúkocskája A kóró és a kismadár A nyulacska harangocskája A nyulacska A farkastanya Icinke-picinke Tartari-Barbari Az egér farkincája AZ EMBER A LEGERŐSEB... A gólyává lett ember Hogyan kereste meg a kutya a barátját? A szürke egér meg a fekete egér Ki a legerősebb? MESÉK A VILÁGRÓL Mese a holdbéli öregemberről A holdvadászok A szelek eredete A Szél és a Nap A nappal és az éjszaka A Tejút A hegyek meg a völgyek A Tisza eredete Az árpa és a búza MESÉK ÁLLATOKRÓL A rénszarvas és a juh A párduc és a csiga Az okos pók A vadruca meg a siketfajd Az ügető csikó A bölcs öszvér Az oroszlán és a kecske A jaguár és az eső Útmutató búvármadár Béka dala ÁLLATOK BESZÉDE Békák szava Ég a karám Hol voltál, báránykám? A disznók és a malacok beszéde A ludak a szőlőben A kacsa beszéde A pulyka beszéde A szarvasmarha beszéde A kutya és a macska beszéde Hol voltál, te kis nyulacska? A cinege beszéde A fürjek palattyolása A vadgalamb beszéde A fecske beszéde Mit mond a fecske a fiainak? A pacsirta szava MIÉRTEK ÉS HOGYANOK... Miért vannak fekete foltok a holdon? Miért kukorékol hajnalban a kakas? Miért piros a vörösbegy fejecskéje és mellecskéje Hogyan röpült versenyt a kolibri és a gólya? Mitől lett vörös a róka? Hogyan szedték rá a libák a rókát? ICINKE MESÉK PICINKÉKNEK A gazdag kán és a három hiszékeny fiú A kígyókirálynő Három kérdés A királykisasszony találós kérdései A nagyváros csodái Az ügyes fiú Egérkereskedő Szegény ember szerencséje A madarak nyelve A medve TÉRKÉP MESEPEDAGÓGIA – MÓDSZERTANI AJÁNLÓ MONDÓKÁK, DALSZÖVEGEK, TALÁLÓS KÉRDÉSEK FORRÁSJEGYZÉKE NÉPMESÉK FORRÁSJEGYZÉKE   olvaslak.hu   Kedves népmesék kicsiknek – a kötet érdekessége, hogy a világ minden részéről vannak összegyűjtve. Ghána, India, Japán, nagyon érdekes látni, hogy a világ más tájain milyen meséket mesélnek a szülők a gyerekeiknek. Bajzáth Mária mesepedagógus, a szakértője annak, hogy milyen meséket érdemes olvasni a gyerekünknek, és ebben a kötetben a legkisebbeknek való mesékből gyűjtött össze egy csokorra valót a világ minden tájáról. Kedves történet mindegyik, a személyes kedvencem az Észak hét csillaga Koreából (nem derül ki, hogy Észak- vagy Dél-Koreából…), amelyben hét fiútestvér hidat épít az anyjuknak, hogy ne kelljen a hideg patakban átkelnie, amikor a nagyapjukat meglátogatja, ez keletiesen titokzatos és misztikus volt. De van itt ismertebb francia mese is arról, amikor a fiú kihúzza a lányt a sárból, mire maga esik bele, majd a lány húzza ki a fiút, és maga esik bele (majd ezt ismétled, amíg tetszik), vagy orosz mese a répát kihúzó csapatról, ahol már csak pont a kisegér segítsége kell… A fejezetek tematikusak, az első a testtudatot erősíti, a második fejezet meséi a családról szólnak, a harmadik és a negyedik az önbizalmat erősíti, vannak mesék a világ nagyságáról, az állatokról és a kíváncsiság kielégítéséről. Minden mese előtt van egy kis mondóka, amivel be lehet vezetni az aktuális történetet, de vannak csak mondókás részei is a könyvnek. Ami viszont kevésbé tetszett, az a népies szóhasználat erőltetése. A répás mese például kétszer is benne van a könyvben, egyszer egérkével, egyszer pedig úgy, hogy egy, kettő, három, majd már a tizenkét lábú ember is egyszerre próbálkozik a “burgundi” kihúzásával a földből, majd amikor sikerrel járnak, összeverekednek rajta – ez a magyar verziója a mesének… Na most roppant érdekes tudni, hogy a nagyra növő takarmányrépát népiesen burgundinak is nevezték valaha, de a mai gyerekek ezt így nem fogják érteni, és szülőnek menet közben kell lefordítania azt “répára” – egyszerűbb lett volna eleve azt írni. Városi gyerekek számára egyébként is sok nyelvi kihívást rejteget a könyv, itt van például a “sajtárba” érkező tej, a fenyegető “furkó”, vagy a kötél, amit a “hajcsár gyeplőnek” használt, vagy a “mandarin”, aki egy japán uraság… A könyvet színes, ízléses illusztrációk egészítik ki, ahogy a kemény borító és a beépített könyvjelző is igényes. A könyv végén a szerkesztő húsz oldalas mesepedagógiai alapozása viszont nem tudom, hogy mennyire indokolt, főleg, hogy az egész könyv nincs kétszáz oldal. Az én kislányom kedvence egy burmai népmese, az Egérke kisasszony vőlegénye lett, amelyben a szépséges egérlány szülei a leges-leghatalmasabb vőlegényt keresik a lányuknak. Ebben kiderül, hogy a leges-leghatalmasabb a világon nem a Nap, a Domb vagy a Bika, hanem az Egér, úgyhogy az egérlánynak egérférje lesz, és ami a nyelvezetet illeti, ehhez van egy személyes tippem is: az aktuális Disney-divatnak megfelelően Egérke kisasszony helyett érdemes a lányunknak Egérke hercegnőt mondani…