Kötetünk fő célja, hogy az elmúlt néhány év olvasási stratégiákra vonatkozó kutatásainak összefoglaló bemutatásával kiemeljünk néhány fontos tényezőt, amelyek a magyar olvasástanítási rendszer tartalékát képezhetik. Igyekszünk elemezni az olvasáskutatás tendenciáit, különösképpen pedig azokat az elemeket, amelyek hatékonyságát a szakirodalom igazolta, mégsem honosodtak meg hazánkban a jelentőségükhöz, a bennük rejlő lehetőségekhez képest. Mivel bizonyított mindezek pozitív hatása a szövegértési képesség fejlődése szempontjából, biztonsággal állíthatjuk, hogy a hazai kutatások, fejlesztések ezeken a területeken lényeges változást, előrelépést eredményeznek. Ennek feltétele, hogy meg tudjuk erősíteni mindezeket az elemeket az olvasástanítási rendszerünkben, a pedagógusképzés és -továbbképzés segítségével a tantervekben, az iskolai, osztálytermi gyakorlatban, továbbá az olvasástanítási rendszerünk, olvasásügyünk szereplőinek gondolkodásában.   Könyvünkben először az olvasás, olvasástanulás fogalmának, jellemzőinek átalakulását tekintjük át, amely az elmúlt két évtizedben minden eddiginél nagyobb mértékben változott, fejlődött, jelentősége olyan mértékben nőtt meg, amelyre eddig nem láttunk példát. Ezután az olvasás diszciplináris, tartalmi dimenziójának értelmezési lehetőségéről írunk, később pedig a metakogníció és olvasás területét igyekszünk bemutatni, továbbgondolni. A következő teoretikus részben az olvasási stratégiák és a metakogníció fogalmát, a szövegértő olvasás képességének fejlődésére gyakorolt hatását mutatjuk be a külföldi és magyar szakirodalom segítségével. Az empirikus kutatásokat ismertető fejezetben részletezzük annak a felmérésünknek az eredményeit, amelyet 400 negyedik osztályos tanuló bevonásával végeztünk el abból a célból, hogy információt szerezzünk a korosztály olvasásra vonatkozó meggyőződéséről, illetve ezek összefüggéseiről a szövegértési képességgel, továbbá számos egyéb háttértényezővel. Ezt követően ismertetjük azokat a kísérleti fejlesztő programokat, amelyeket az elmúlt években végeztünk, megismertetve olvasóinkat az osztálytermi gyakorlatban alkalmazott olvasásstratégiai módszerünk fő jellemzőivel. Elsőként kerül bemutatásra a Kecskeméten és környékén végzett olvasásstratégiai fejlesztő program. Ezután írunk az időkorlátos olvasásteszttel végzett követő vizsgálat tapasztalatairól, majd a Hargita megyei fejlesztő kísérletünkről, ahol egy kontrollcsoport, egy olvasásstratégiai módszerrel tanuló csoport és egy kooperatív tanulási technikát olvasásstratégiai módszerrel ötvöző csoport közreműködésével vizsgáltuk elő- és utótesztek segítségével a szövegértő olvasás képességének a fejlődését. A következő empirikus kutatást bemutató részben a leszakadó rétegek vizsgálatának szentelünk néhány gondolatot. Áttekintjük, elemezzük azoknak a felnőtteknek a helyzetét az írott nyelvhez kötődő képességeik, erre vonatkozó metakognitív tudásuk szempontjából, akik társadalmi szempontból peremhelyzetbe kerültek. Ismertetjük egy büntetés-végrehajtási intézményben végzett kutatási projekt eredményeit, amely két fő pillére az írott nyelvhez és számolás- hoz kötődő attitűd, képességek vizsgálata, illetve egy olvasási stratégiák tanítását is magában foglaló kísérleti funkcionális alfabetizációs fejlesztő program, amit számukra dolgoztunk ki. Ennek a kutatásnak az eredményeit szintén részletezve ismertetjük, hiszen az előző kutatáshoz hasonlóan itt is alapkutatásról van szó, így talán a későbbi kutatások szempontjából is fontosak lehetnek az itt feltárt tények. Helyet kapott még kötetünkben az ADORE kutatási projekt bemutatása, amelyet 14 ország kutatóival közösen végeztünk azzal a céllal, hogy feltárjuk az olvasási problémákkal küzdő európai tizenévesek helyzetét, problémáinak főbb jellemzőit és kezelésük nehézségeinek, sikereinek okait. Az osztálytermi gyakorlat szintjén központi szerep jut itt is a metakogníciónak és az olvasási stratégiáknak, ezek tanításának; a bemutatásnál ezeket az elemeket helyezzük vizsgálódásunk középpontjába. Ebben a részben több lehetőség nyílik arra is, hogy nemzetközi színtérre lépve világítsuk meg Saját helyzetünket, a magyar olvasástanítási rendszer jellemzőit, fejlődési lehetőségeit. A felnőtt alfabetizációs programot, illetve az ADORE-projektet bemutató 5. és 6. fejezet eltér a munkánk addigi koncepciójától, ezek beillesztésével az volt a célunk, hogy a vizsgált fogalmaink megjelenésére, alkalmazására tágabb összefüggéseire mutassunk példát. Könyvünk végén, szintetizálva a legfontosabb tanulságokat elemezzük az elmúlt években végzett kutatásaink eredményeit, kísérletet téve arra, hogy a jövőben rejlő lehetőségeket körvonalazni tudjuk. A függelékben közzé tesszük a metakognícióra épülő olvasásstratégiai program gyakorló pedagógusoknak készült leírását is, amely az osztálytermi bevezetést, alkalmazást hivatott segíteni. Több olyan segédanyag is helyet kapott még itt, amely reményeink szerint hozzájárulhat az olvasás fogalmának korszerűsítéséhez az iskolai gyakorlatban. Bízunk abban, hogy a gyakorló pedagógusok találnak olyan gondolatokat, módszertani elemeket, amelyeket az iskolai gyakorlatban is fel tudnak majd használni.   Bevezetés 1. Az olvasás, olvasástanítás fogalmának és jelentőségének változása 2. Az olvasás tartalmi, diszciplináris dimenziója, az olvasás által közvetített és az olvasásra vonatkozó tudás Az olvasás által közvetített tudás Az olvasásra, olvasási folyamatra vonatkozó tudás 3. Metakogníció és olvasási stratégiák Metakogníció, az olvasási folyamatunkra, képességeinkre vonatkozó tudás Olvasási stratégiák Olvasási stratégiák tanítása Az olvasási stratégiák tanításának módszerei 4. Az olvasási stratégiák tanulásának, használatának empirikus vizsgálata negyedik osztályos tanulók körében Negyedik osztályos diákok olvasásról kialakult meggyőződésének összefüggés-vizsgálata A metakognícióra épülő olvasásstratégiai kísérleti fejlesztő programok Az első metakognícióra épülő olvasásstratégiai kísérleti fejlesztő program A fejlesztő program követő vizsgálata időkorlátos olvasásteszttel A második, metakognícióra és olvasási stratégiákra épülő kísérleti fejlesztő program 5. Felnőttek alap- és funkcionális írásbeliséghez kapcsolódó képességeinek felmérése, fejlesztése olvasásstratégiai fejlesztő programmal. Az olvasási képesség fejlesztésének problémái a leszakadó rétegek szemszögéből Elméleti háttér Elítéltek alap- és funkcionális írásbeliséghez kapcsolódó képességeinek felmérése, fejlesztése olvasásstratégiai fejlesztő programmal a sikeres reszocializáció, munkaerő-piaci érvényesülés érdekében Írásbeliséghez kötődő szokások, attitűdök, írásbeli és matematikai alap és funkcionális képességek vizsgálata a Bács-Kiskun Megyei Regionális Büntetés-végrehajtási Intézetben Az összefüggés-vizsgálat eredménye 6. Olvasási problémákkal küzdő tizenévesek helyzete és a probléma kezelése Európában az ADORE-projekt tapasztalatai alapján Az ADORE-projekt 7. Összefoglalás Függelék 1. A szövegértő olvasás fejlesztése az alsó tagozaton a metakognícióra épülő olvasásstratégiai módszerrel. A kísérleti fejlesztő program ismertetése. Tájékoztató a programban részt vevő pedagógusok részére 2. A metakognícióra épülő olvasásstratégiai módszer szerkezete. Tájékoztató pedagógusok részére 3. Tanítás-tanulás az ADORE olvasástanítási kör modelljével 4. Egy új, metakognícióra épülő olvasásstratégiai program alapján készülő munkafüzet-sorozat struktúrája, szemlélete 5. Gyermeki jogok az olvasáshoz. A tizenévesek jogai az olvasáshoz, olvasástanuláshoz Felhasznált irodalom