Írta: Louise Spilsbury Éhezés és szegénység Miért van éhezés és szegénység? Hogyan segíthetsz? Hogyan válik valaki hajléktalanná? A körülöttünk lévő világ és a benne zajló történések megismerése alapvető emberi igény. Fontos, hogy a jó dolgok mellett képesek legyünk észrevenni a társadalom problémáit is, nyitottak és segítőkészek maradjunk rászoruló embertársainkkal szemben.   Rasszizmus és intolerancia Hogyan születnek az előítéletek? Mi az intolerancia? Tudod, hogy minden gyereknek vannak alapvető emberi jogai? A világ értelmezéséhez nyújt fogódzókat a Beszélgessünk róla! sorozat, amelynek köteteiből a gyerekek számára is világossá válhat, hogyan lesz valaki szegény, miért éhezik, miért más a bőrszíne, mi elől menekül. Hogy mit jelent az előítélet, az etnikai hovatartozás, mi a kultúra, a vallás, a globális felmelegedés, vagy mik azok a fejlődő országok. Fejes Réka Mese a rasszizmusról és a szegénységről A gyerekek nyitott szemmel és füllel járnak a világban, és rengeteg olyan társadalmi jelenségnek tanúi, amik talán magyarázatra szorulhatnak. A Beszélgessünk róla! könyvsorozat ebben szeretne segíteni a szülőknek. A gyerekek olyan jól ismerik Donald Trump nevét, mint Mickey egérét vagy Harry Potterét, és a migráns kifejezést is mindennapi szókészletük részévé tették. Ezeket a szüleiktől vagy a tévéből hallott szavakat aszerint használják és próbálják értelmezni, amilyen érzelmi töltéssel találkoztak vele. De vajon mit értenek valójában abból a felnőttek fogalmaival definiált világból, ami körül veszik őket? Láthatják a híradóban a táborokban összezsúfolódott menekülteket vagy az utcán kéregető hajléktalanokat, de könnyen lehet, hogy nem tudják, hogy mit jelent a rasszizmus vagy a tolerancia. Ha rákérdeznének mit mondanánk? A legkisebb királyfi példájával könnyen el tudjuk magyarázni, hogy miért kifizetődő kedvesnek és segítőkésznek lenni, de milyen mesébe szőjük bele azt, hogy a szegény osztálytárs miért csak egy almát vitt az iskolába tízóraira vagy, hogy a roma kisfiú mellé miért nem ül senki a menzán? Amikor először a kezembe vettem a könyveket, azt hittem, hogy a problémákat majd egy kalandos történet mutatja be, de sokkal inkább a jelenségeket írja körül olyan fogalmakkal tarkítva, amik plusz magyarázatot igényelhetnek. Ha a gyerkőc nem tudja, hogy mit jelent a globális felmelegedés, valószínűleg az átlag hőmérséklettel sincs tisztában. A könyv ezt az utolsó oldalon fogalomtárral igyekszik ellensúlyozni, de ha jól emlékszem, ezek a megoldások az általános iskolai irodalom könyvben sem váltak be. A megértést beszélgetésre ösztönző kérdésekkel is segítik, ezért lehet, hogy a könyvekkel nem esti mese gyanánt érdemes foglalkozni.   A közös olvasás szülői rákészülést igényel. Ha a gyerek már rákérdezett, hogy hogyan lehet a boszorkánynak vasorra vagy tényleg beszélnek-e az aranyhalak, valószínűleg a Beszélgessünk róla! sorozat után még több kérdése lesz. Forrás: marieclaire.hu Globális konfliktusok Miért vannak háborúk? Mi a terrorizmus, és kik vannak veszélyben? Hogyan szűnhetnek meg a konfliktusok?     A szépen illusztrált, színes könyvek tárgya tényleg nem bír semmilyen mesei jelleggel: nincs narratíva, történet. Egyszerűsített ok-okozati levezetésű tételmondatok magyarázzák találó rajzok kíséretében, mi történik a világban.       Czenkli Dorka   Soha jobbkor nem jelenhetett volna meg Louise Spilsbury két könyve Hanane Kai illusztrációi­val, hisz’ mikor van vagy volt nagyobb szüksége (az elmúlt években) egy szülőnek elmagyarázni kisgyerekének, mi a rasszizmus és az intolerancia, vagy kik azok a menekültek. Egyáltalán nem biztos, de talán az ilyen és ehhez hasonló könyvek segítségével egyszerűbb megértetni a gyerekekkel, miért van például újra meg újra tele az egész ország egy öreg bácsi plakátjával, mivel riogat és miféle gyűlöletet terjeszt a kormányzati politika. Alapinformációkat adnak át a szerzőpáros könyvei, egyetlen hibájuk, hogy nincs összhangban a szöveg és a kép, röviden beszélnek és túlillusztráltak a könyvek, bár ez a forma ugyanakkor kétségtelenül nagyobb teret nyújt a gyerekekkel való közös értelmezéshez, beszélgetéshez. A fejtágítón túl a 6 éven felülieknek ajánlott kötetek meg is szólítják az olvasókat, sőt, kérdéseket is feltesznek. És bár idealizált szituációkat és megoldásokat kínálnak, a fogalomtárral és pluszkérdésekkel szolgáló függelékek még lényegében az olyan lila ködös közhelyeket is feledtetik vagy legalábbis korrigálják, miszerint az ingyenes iskolai étkezésnek köszönhetően egy gyerek sem marad éhes, vagy hogy „a felnőttek biztosan tudnak segíteni”. A kötetek legnagyobb erénye a fogalomismertetésen és tudásátadáson túl a széles körű empátia kialakítása, a törekvés a nyíltságra és nem utolsósorban a segítségnyújtás példáinak felmutatása. Meg az a fajta önbizalom-erősítő, cselekvésre buzdító, önállóságra nevelő hangnem, miszerint „te magad” is tehetsz a rossz példa ellen, jót másokért. Menekültek és migránsok    Írta: Ceri Roberts   Miért hagyják el sokan az otthonukat? Ki a menekült, és ki a migráns? Honnan jönnek, és hová tartanak? Mit tesznek a segélyszervezetek? Már maga a tény örömteli, hogy a Beszélgessünk róla! című sorozat megjelent magyar nyelvterületen is, ahol – ugye – az idegengyűlölet a politikai marketing legkelendőbb termékévé avanzsált az utóbbi időkben.     Vida Gergely A sorozat négy kötete globális problémákat igyekszik a gyerekek számára közelebb hozni, de mindennél többet mond, ha felsoroljuk a címeket: Globális konfliktusok, Rasszizmus és intolerancia, Éhezés és szegénység, valamint az itt recenzálandó Menekültek és migránsok. Ezeknek a problémáknak az értelmezése a felnőttek számára is kihívás – és nem csak összetettségük okán. A kelet-közép-európai kulturális tér rendkívül zárt, aminek komoly történelmi hagyományai vannak. Ebbe a hagyományba illeszkedik a 2014-es menekültválság hisztérikus lecsapódása a térségben, aminek a magyarországi menekültellenes kormányzati kommunikáció az elsőrendű gerjesztője és fenntartója máig. Úgyhogy azt gondolom, a HVG Könyvek gyerekkönyvsorozata elsősorban a felnőtteknek szól: a szülőknek, akik már az egyes kötetek beszerzésével lépést tesznek a párbeszéd felé. De a sorozatcím – Beszélgessünk róla! – nemcsak ezért találó. A szöveg a megfelelő módon didaktikus, egyszerűen az „történik”, hogy a szerző kedves, felvilágosult tanító néniként elmagyaráz jelenségeket, fogalmakat. (Például: mi az otthon, mi a különbség menekült és migráns között stb.) Nincs itt érdekfeszítő sztori, csupán történések, melyeket otthonukat elhagyó gyerekek élhetnek át. A stílus így olykor talán a kelleténél értekezőbbnek (azaz: szárazabbnak) tűnik, de épp itt jön képbe a szülő. Azt gondolom, hogy közösen kell (el)olvasni ezt a könyvet. A szülő felolvas – lelassít, megáll, elmagyaráz, felhívja a figyelmet, kérdez, válaszol és visszakérdez. Ez utóbbiakat a „klasszikus” meseolvasáskor nem okvetlen teszi… A sorozat négy kötetének Hanane Kai minden hatásvadászatot kerülő illusztráció adnak egységes vizuális megjelenést. Amit a következő is fokoz: ha a kötetek borítóit megfelelőképp összerakjuk, kijön egy szép és veszélyes, forgó földgolyó. A libanoni származású grafikus figyelemre méltó vizuális megoldása, hogy a megrajzolt emberalakok bőrszínét papírfehéren hagyja, az arcokon némi pír, miközben az öltözetben, a környezet ábrázolásában már megjelennek az egyes kultúrák közti különbségek. Ez a megoldás megfelel a könyv éthoszának, ami korántsem merül ki abban, hogy mindenki lehet menekült. Azáltal, hogy a szín csupán behelyettesíthető, mindenki azonos esélyekkel indul (remélhetőleg, nem csak a gyermeki képzeletben). Tényleg átgondolt koncepcióról van szó – elég, ha felütjük a sorozat rasszizmust tárgyaló darabját. Ebben a színes bőrűek már színes bőrszínt kapnak. Csendesen utalva így arra is, hogy bár rasszizmus és idegengyűlölet alapja az előítéletesség, de a kettő mégsem ugyanaz. De erről majd máskor… A kötet végén Tárgymutatót is kapunk, amely alapján visszakereshetők a legfontosabb fogalmak: család, gyerek, háború, menedékjog, segélyszervezet, menekült, migráns, nyomor, terrorizmus, iskola. Kedves szülők: beszélgessenek róla! Forrás: ÚJ SZÓ ONLINE 2018. augusztus 18. 19:13