Van egy kislány, akinek mindig jókedve van. Van tizenkét baba, akiknek mindig rossz kedve van. És van egy balatoni villa, ahol ez a kislány és ez a tizenkét sértődött baba találkozik. Természetesen a babák jobb kedvre derülnek a kislánynak köszönhetően, de a történetük nem ilyen egyszerű. Mert közben Angella, a mindig repülni vágyó, légtornász baba elszökik, és meg kell menteni.
A babamentő akció kalandjai közben a tizenkét babát is egyre jobban megismerjük.
- a tüzes Carmen olyan hévvel tud szeretni, mint ahogyan gyűlölni is,
- Dzsiga egy igazi dzsigoló,
- Bantu-tu egy afrikai harcos,
- Kisnyuszi félénk rongybaba,
- Porcelánasszony összetört szívű kínai baba, és még sorolhatnánk a különös és mókás babákat.
Finy Petra meséjében finom képek és izgalmas kalandok váltakoznak, Maja szeretnivaló, csetlő-botló babáit pedig Szegedi Katalin lenyűgöző festményei keltik életre.
A Csukás István-díjas Simon Réka Zsuzsanna legújabb kötete a tőle megszokott humorral, és szójátékokkal fűszerezett csodás nyelvezettel meséli el a tíz különleges királylány egy-egy vidám történetét.
"Pimasz, szemtelen, önálló, akaratos királylányokat ismerhetünk meg Simon Réka Zsuzsanna bűbájos könyvéből. Van közöttük olyan, aki mindent összegyűjt, és a végén már mozdulni sem tud a sok limlomtól, van, aki mindenhonnan elkésik, ő a „későkása”, és olyan is, aki ilyeneket olvas:
Hogyan ne társalogjunk egy békával, aki akár királyfi is lehet?
Ja, és persze olyan is, aki néhanapján elrabol egy-egy sárkányt. Igen, nem tévedés. Ő rabolja el a sárkányokat. Remek humor, fantasztikus nyelvi találmányok, feszes történetek, sok-sok utalás Lázár Ervinre és más kortárs meseírókra.
Egri Mónika méltó társa az írónak, akinek mindig sikerült megjelenítenie rajzaiban a karakterek lényegét."(Both Gabi)
Hallottál már a zöld lificről? Ijesztgettek már a mumussal, a konkóval, netán a gonosz bákásszal? Megkóstolnád a soványító palacsintát? Kíváncsi vagy, miért bömböl Sírós Frukk, vagy hogy min kapott össze az Északi és a Déli szél?
Ha csak egy kérdésre is igennel válaszolnál, A manógyárban a helyed, Lázár Ervin kacagtató történetei és Szalma Edit szépséges grafikái közt!
„Akkor ajaj. Meg hajaj. Mert csendes esőben mélabús manócskák születnek, viharban mérgesek, szélben érdesek, zivatarban kotnyelesek, éjjel titokzatosak, holdvilágoson bölcsek, viharoson rosszmájúak, akkor meg, amikor a Rohadtsarok felől jön a rossz idő, rontó-bontók.”
Az illusztrátor, Agócs Írisz szerint azért nagyon népszerű ez a sorozat a 2-5 évesek között, mert "ez a korosztály mindent nagyon komolyan vesz a maga módján, és mindent nagyon megél, amit hall és elképzel. A történetek abszolút az ő gondolkodásmódjukat szolgálják."
Málna és Misi ikrek: mindent, mindig együtt csinálnak.
Együtt játszanak, bolondoznak és vitatkoznak egész nap, együtt alszanak el, és persze együtt mennek óvodába.
Csakhogy az óvodában nagyon sok gyerek van! Mindkettőjüknek meg kell tapasztalni, hogy a másiknak is lehetnek saját barátai, de akármi is történjen, mindig számíthatnak egymásra.
A könyv főhősei esténként leülnek Mátyás király csodás fája köré, és mesélnek egymásnak. Mesél Kaporszakállú Bakaraszt, a turulmadár, Hohó törpe, vagy éppen az árokparti kismanó - csak úgy a saját örömükre, egyúttal pedig a mi szórakoztatásunkra is. És miközben mesélnek, megelevenedik a magyar történelem... A könyvben olvasható mesék azonban nem csak a múltra emlékeznek, hanem a jelenre is. Mégpedig úgy, hogy a lehető legegyszerűbben tárják elénk az emberi kapcsolatokat, a jó és a rossz fogalmát; más szóval azt, hogy a bűnt büntetés, a helyes cselekedetet pedig jutalom követi.
De mást is előtérbe helyeznek ezek a mesék: azt, hogy a szeretet mennyire fontos dolog. Szeretni egymást, szeretni a másik embert olyannak, amilyen, szeretni az életet, a természetet és azt a földet, ahol megszülettünk. Szeretni a hazánkat.
„Az irodalom (...) szolgálat. A nemzet jelenének és jövőjének a szolgálata" - írta Gárdonyi Géza egykoron".
Gondolata a mának is, és a jövőnek is szól. A jövő pedig gyermekeink szemében csillog. Adjuk hát át nekik ezeket az értékeket!
Mátyás király neve napja - Száz szép mese Mátyás királyról
2020.04.01. 16:53
5-9 éveseknek
Gyűjtötte: Kóka Rozália
Illusztrálta: Gyulai Líviusz metszeteivel
Kiadó: Fekete Sasa, 2019
Oldalszám: 304
Kóka Rozália, a Népművészet Mestere, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja huszonöt éve gyűjti a Mátyás királyról szóló szájhagyományt, s a fellelt folklórkincs leg - szebb, legértékesebb darabjait azóta írja és meséli kicsiknek és nagyoknak.
A Fekete Sas Kiadó most ezek közül százat nyújt át az Olvasónak.
"Hunyadi Mátyás a magyarság szájhagyományának legkiemelkedőbb hőse, emellett a szomszédos népek meséinek, mondáinak, hősénekeinek is népszerű alakja.
A népi képzelet felruházta minden, az emberiség számára örök eszményt jelentő nemes tulajdonsággal. Könyvem több mondájából is kiviláglik, hogy a nép hite szerint Mátyás uralkodói hivatását, küldetését Istentől kapta. Szabadságszerető, igazságos, életszerető, bölcs, erős, a szegényekkel együttérző, jó humorú király képe rajzolódik ki a kötet lapjain.
Könyvemet elsősorban a gyermekek, fiatalok épülésére szánom, de örömüket lelhetik benne a felnőttek is. Segítséget szeretnék nyújtani annak a több száz hazai és határainkon túl élő, mesemondói tehetséggel, de legalábbis mesemondó kedvvel megáldott fiatalnak, az őket felkészítő pedagógusoknak, szülőknek, akik évről évre lelkesen készülnek szeptember 30-ára, a Magyar Népmese Napjára, a Mátyás király mese - mondó versenyekre, vagy csak az iskolai ünnepségek műsorait kívánják Mátyás- történetekkel színesíteni."
Mátyás, az igazságos - A furfangos uralkodó legendás krónikái
2019.08.20. 00:04
5-9 éveseknek
Szerkesztette: Kőszegi Ábel
Kiadó: Alexandra, 2015
Oldalszám: 104
Sok száz éve már annak, hogy az igazságos Mátyás király uralkodott Magyarország fölött.
Sok víz lefolyt a vén Dunán, és sok száz esztendő elrepült azóta, de tetteit mindmáig mondák és mesék őrzik, amelyek a históriák lapjain túl is megörökítik a furfangos és igazságos uralkodó alakját.
Ezekből a történetekből gyűjtöttünk itt össze egy csokorra valót:
Megjött a tavasz, leterítette köpenyét, s leült a dombra. Végignézett a berkeken, a kerteken, a lankákon s a réteken, a csupasz-kopasz fák és bokrok kopárló gyülekezetén.
- No, amíg ezeket felöltöztetem... - szaladt ki a száján, de már mosolyogva szólt oda a körülötte legyeskedő szellőnek:
- Eredj, szolgám, suttogd közhírré a fák és a bokrok között, hogy aki megmondja, meddig ér a rigófütty, azt elsőként s tetőtől talpig aranyvirágba öltöztetem.
Kányádi Sándor mesegyűjteménye tizennégy, állatokról, természetről, gyermekkorról szóló, szívmelengető történetet tartalmaz.
A tengerfenéken végeláthatatlan tájak terülnek el, meg persze homokdűnékkel fedett síkságok, korallokkal és tengerirózsákkal benőtt hegyek, forró vizet lövellő tengeralatti vulkánok. A legmélyebb árok mélyén azonban már nincs semmi, csak sötét és hideg. Gondolhatnánk, de ez nincs így, hiszen még a legfeketébb és leghidegebb sötétségben is rálelhetünk az élet nyomaira. Itt él például a mélytengeri Halancsa, aki saját kislámpásával világít a sötétben. És itt találkozik egy furcsa lénnyel, akivel sokkal több hasonló vonása van, mint az elsőre gondolta volna.
„A tengerfenéken – úgy, ahogy idefenn, nálunk, a földön – végeláthatatlan tájak terülnek el, homokdűnékkel fedett síkságok, sűrű rétek, melyeket meleg áramlatok fodroznak, korallokkal és tengeri rózsákkal benőtt hegyek, forró vizet lövellő tengeralatti vulkánok.
Sziklák, elsüllyedt hajók roncsai, elveszett városok, tűzhányók és mély árkok. És a legmélyebb árok mélyén, több mint tízezer méter mélységben, a Csendes-óceán északi szélén, ott, ahova nem jut el napfény, búvár, tengeralattjáró, sőt még japán gyöngyhalász sem – hát ott már egyáltalán nincs semmi. Csak sötét és hideg. Brrrr!
Képzeld csak el!"
Melyik gyermek ne jönne izgalomba egy ilyen érzékletes leírástól?
Az egyszeri ifjú csodálatos lótuszvirágot látott a tóban. Ezer színének, szépségének nem volt párja a világon. Le akarta szakítani s magával vinni – úgy érezte, már nem tudna nélküle élni. De mindhiába. A lótusz minden nyolcadik napon bontott virágot a víztükör fölött. S ő minden nyolcadik napon újra és újra nem tudta letépni, megszerezni. Már betegen kornyadozott a bánattól, amikor megjelent a jóságos Vikram király – és ezer lótuszt szerzett neki...
Mintha ez a lótusz a csodálatos indiai mesevilágot jelképezné titokzatosságával, szépségével, ezer színével.
A „Mese a Lótuszvirágról” című ezen kiadványt az indiai népmesék színes világába ellátogatni akaró, a 74 mesével ismerkedni szándékozó olvasóinknak ajánljuk, amelynek hősei ismeretlenségükben is ismerősök: furfangos, bátor, vagy becsületes emberek, vagy éppen nevetnivalóan ostobák, fukarok és kapzsiak - természetük szerint akár a magyar népmesékben is szerepelhetnének, igazolva azt az állítást, hogy az emberek mindenütt ugyanolyanok.
A könyv dél-indiai meséi nem ismeretlenek a magyar olvasók számára, Schäferné Földvári Ilona válogatása és fordítása pár évtizede alapműnek számít az indiai kultúra szerelmeseinek körében.
Az új kiadás Makhult Gabriella illusztrációival kelti életre az egzotikus mesekincs színpompás világát.
Benedek Elek meséiben az egész élet, az emberiség egész történelme benne van. A rémségekkel, gonoszságokkal szemben ott van a segítség, a csodák, a jóság, a hűség világa. (…)
A mesékben megörökített népet még Isten örök törvényei vezetik, nem ismerik a relativitást. Ebbe a kiszámítható, élhető világba vezetnek vissza a népmesék, amelyekről - ha figyelmesen végignézzük a képeket - megállapíthatjuk, hogy nem mesék ezek, hanem a való élet lényegét megragadó történetek, arról szólnak, hogy aki hinni, remélni és szeretni tud, méltó a csodára.
A mesék képi megformálása igazodik a valósághoz, ezzel arra ösztönzi a mesélőket és a mesehallgatókat egyaránt, hogy olvasás vagy mesehallgatás után a képekről saját szavaikkal tovább örökíthessék a meséket, tanuljanak meg újra mesélni, hinni, remélni és szeretni.
Fésüs Éva a hazai gyermekirodalom elismert alakja.
Az idős alkotó kötete ezúttal is olyan, gyönyörű meséket és egyben a gyermekek lelkéhez szóló tanulságos történeteket tartalmaz, amelyek a figyelemről, a szeretetről, a lemondásról, a gondoskodásról vagy a szófogadásról szólnak elmúlásról és újjászületésről beszél humorral, könnyedén, gyermeknyelven.
Boldizsár Ildikó és a Metamorphoses Meseterápiás Egyesület csatlakozott a Művészek a klímatudatosságért csoporthoz, és vállalták, hogy összegyűjtik a világ népmesekincséből azokat a meséket, amelyek a teremtett világ iránti felelősségről, az ember ezzel kapcsolatos feladatairól szólnak, hogy segítsenek a szülőknek, pedagógusoknak és mindnyájunknak a tudatosításban.
Olyan meséket adnak közre, amelyekben az ember még harmóniában élt a természettel, és tudta, hogy mit kell tennie, hogy ez így maradjon.
Ez a kötet szebbnél-szebb mesék gyűjteménye a világ minden tájáról. Sok-sok nép bátor hőseivel találkozhatunk, varázslatos tettekről, különös, tisztalelkű teremtményekről olvashatunk. Megismerhetjük azt is, hogy egyes népek hiedelmei szerint hogyan keletkezett a világ.
Ezek az egyszerű, de választékos nyelvezetű, lenyűgöző történetek a fiatal olvasó számára is érthető és élvezetes olvasmányul szolgálnak.
Megjelenése óta sok bánat, baj, de öröm és boldogság forrása is a pénz. Akár akarjuk, akár nem, az életünk fontos része, a 21. században pedig, úgy tűnik, mindennél fontosabb.
Hogy a pénz áldássá vagy átokká válik-e az életünkben, attól függ, milyen viszonyban vagyunk vele.
Ha túlértékeljük a pénz jelentőségét, az boldogtalansághoz és betegséghez vezet. Ha nem törődünk a pénzzel, könnyelműen bánunk vele, akkor szegénységre jutunk.
Vajon van-e, és ha igen, mi a helyes hozzáállás ebben a kérdésben?
A választ most is a népek meséiben kerestem. (Csóka Judit meseterapeuta)
Magyarok Európában Európáért Alapítvány, Oldalszám: 63
Ez a meséskönyv elsősorban azoknak a gyerekeknek készült, akik szívesen hallgatnak, olvasnak érdekes történeteket a természet világából, és szeretnének többet tudni a bölcs bagolyról, a ravasz rókáról, a kedves kismókusról.
A szerző ezeket a kis meséket először családi körben olvasta fel. Később írásainak mindegyikét átvette egy-egy napi- vagy hetilap, és közzétette a Gyermekeknek c. rovatában.
Most könyv formájában is megjelenik, hogy a természet iránt érdeklődő gyerekek minél többen olvashassák.
" A mesehősök egy kicsit mindig jobbak és sikeresebbek , mint mi vagyunk, ezért alkalmasak arra,hogy megmutassák nekünk, mi is tudunk még egy kicsit jobbak, és sikeresebbek lenni.
Egyszerűen szólva : a mesék élni tanítanak bennünket."
Boldizsár Ildikó mesekutató ebben a kötetben olyan meséket gyűjtött egybe, amelyek valóban csodálatosak, de nem a bennük szereplő varázslók vagy tündérek miatt. Az emberi életnek olyasféle csodáiról szólnak, mint hogy élnek közöttünk bátor és bölcs emberek, és hogy nemegyszer megtapasztalhatjuk a szeretet és a szerelem mindenekfölötti erejét.
Külső és belső világunk felfedezésére hívja olvasóit, s arra biztat mindenkit, kicsiket és nagyokat, hogy ne csak szórakoztató olvasmányként szeressék és élvezzék a meséket, hanem úgy is, mint eszközt önmaguk mélyebb megismeréséhez és elfogadásához.
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
Írta:
Tovább…
Írta: Lázár Ervin
Írta: Monika Kompaníková
A „Mese a Lótuszvirágról” című ezen kiadványt az indiai népmesék színes világába ellátogatni akaró, a 74 mesével ismerkedni szándékozó olvasóinknak ajánljuk, amelynek hősei ismeretlenségükben is ismerősök: furfangos, bátor, vagy becsületes emberek, vagy éppen nevetnivalóan ostobák, fukarok és kapzsiak - természetük szerint akár a magyar népmesékben is szerepelhetnének, igazolva azt az állítást, hogy az emberek mindenütt ugyanolyanok.
Szerkesztette: 
Írta: Rácz Irén
Írta: Molnár Andrea
