Bánfi Csilla könyvtárpedagógia tanár szerint a Percy Jackson és a görög istenek szórakoztatóan vezeti be a fiatalokat a görög mitológiába. Úgy véli, a Percy Jackson-kötetek, köztük a nyertes  rész történetei nemcsak tanítanak, de szórakoztatnak is – nem is akárhogyan. A görög mítoszokat sok-sok humorral, teremtéstörténettől egészen Dionüszosz „üdítő italáig" mutatja be a könyv szarkasztikusan, de nagyon érthetően. Viszályok, szerelmek, hazugság, dráma: mind megtalálható a történetekben. Otthon, könyvtárakban, iskolában a helye hiszen mesél, segít a szövegértésben, fejleszti az olvasástechnikát.   konyvparfe.blog   Akármelyik Rick Riordan regény kerül a kezembe, mindig könnyesre röhögöm magam rajta. Bírom, ahogy a pasi ír, és ahogyan a görög mitológiát tálalja az ifjúságnak – bár kortól függetlenül bárki jókat derülhet rajta. Érthetően, olvasmányosan és hihetetlenül humorosan adja elő a történeteket, én pedig minden egyes alkalommal jókat nevetek olvasás közben. Nemrégiben jelent meg a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában a Percy Jackson és a görög istenek című kiegészítő kötete, amelyre ugyancsak igaz, hogy szórakoztató, informatív és természetesen vicces. Riordan… akarom mondani Percy Jackson, egy New York-i kiadó felkérésére vállalta el, hogy megír mindent a görög istenekről. Mivel ő egy modern félisten – részben isten, részben Poszeidón fia –, így kétségtelenül ő a legmegfelelőbb alany erre a feladatra. Elég jól ismeri őket, és elég bátor ahhoz, hogy minden kis piszkos részletbe beavasson bennünket. Na igen, talán nem ártana félnie néhány delikvens haragjától, ugyanis most sem kendőzi el az igazságot és bizony mindent kitálal! Már a bevezetőben figyelmeztet minket, hogy kössük fel a gatyaszárat, mert brutális sztorik várhatóak, én pedig érdeklődve és nagy elánnal vetettem bele magam a vaskos kötetbe. Mivel majdnem 400 oldalas és keménykötésű, a méretét tekintve inkább egy fél téglára hasonlít, így nem vihettem magammal bárhová, ezért csak esténként került rá sor, hogy fejezetről fejezetre kövessem végig a görög istenek rémséges tetteit. Újfent megállapíthatom, hogy Riordan jó munkát végzett. Persze, a görög mitológiáról szóló történeteket már hallhattuk a suliban, és a könyv is a tananyag vonalán halad végig, mégis magával rántja az olvasót. Kezdünk a teremtéstörténettel, eljutunk a titánokig és az istenek koráig, végül egyesével sorra vesszük a fő görög isteneket – mindezt a Percyre jellemző szarkasztikus humorral adagolva. Mert a srácnak van ám humora, ez a kiszólásokból, a történetekbe szőtt szellemes megjegyzéseiből hamar levehető. A fejezetcímek sem egyszerűek, ilyeneket olvashatsz, mint "Hérának kakukk", "Athéné örökbe fogad egy zsebkendőt", vagy mondjuk ez, "Apollón énekel, táncol és emberekre lövöldöz". Mindegyik istent egy rövid bevezetővel jellemez, ezeken is jót mulattam:  „Zeusz egy nőcsábász”, Hádész hátborzongató figura, de mindig ő húzza a rövidebbet”, vagy „Demeter, aki a búza, a kenyér és a gabona istennője, igazi nagyágyú a szénhidrátok terén”. Az író a szereplőket mindig olyan kontextusba helyezi, hogy akaratlanul is azt érzed, ez bizony egy brazil szappanopera. Őszintén és pimaszul mesél erről a diszfunkcionális isteni családról, a történetben pedig bőven van dráma, szerelem, hazugságok, ármánykodás, kannibalizmus, szex és még erőszak is. De nem kell emiatt tartanod tőle, ugyanis a szerzőnek mindig sikerül megtalálnia a tökéletes egyensúlyt, így bátran a gyerek kezébe adhatod. Valahol azt olvastam, hogy Riordan úgy írta meg ezt a könyvet, hogy az iskolában tanulási segédanyagként szolgáljon. Küldetés teljesítve! És ezek után nekem senki ne mondja, hogy a görög mitológia nem lehet szórakoztató!