– Nagyon egyszerű – válaszolta. – Amit máskor este szoktunk csinálni, az most reggel lesz, és így tovább sorban mindent visszafelé. – Hadd gondolkodjak egy kicsit! – válaszolt apa, és nagyot kortyolt a csészéjébe. –Tehát arról van szó, hogy a mai napot egy esti mesével szeretnétek kezdeni? – Pontosan – szólalt meg Berta. – Utána pedig megvacsorázunk. – Hihihi, ez nagyon vicces – nevetgélt Vince. – Akkor most olvass nekünk egy mesét! – Rendben – válaszolta apa. – De először esti hangulatot teremtünk. – Azzal felállt, behúzta a függönyt, és meggyújtott egy gyertyát. Végül egy könyvvel helyet foglalt a heverőn. A függönyök közötti résen besütött a nap, és a nyitott ablakon át behallatszott a madarak csicsergése. A nappalit mintha elvarázsolták volna. Berta és Vince meghallgattak néhány mesét. Furcsa érzés volt, hogy közben nem álmosodtak el. Vince megböködte apát. – Éhes vagyok – szólalt meg. – Mikor eszünk valamit? – Igazad van – válaszolt apa. – Legfőbb ideje, hogy nekilássunk a vacsorának. – Igen, de előtte fogat mosunk és felöltözünk – válaszolta Berta. Miközben a gyerekek eltűntek a fürdőszobában, apa elővett a hűtőszekrényből négy tojást. A rántotta gyorsan elkészült. Már mindannyian az asztalnál ültek, amikor csengettek. Kriszta, a szomszédjuk áll az ajtóban. –Tudnál kölcsönadni néhány tojást? – kérdezte. – Megkívántam reggelire. – Sajnálom – válaszolta apa. – De épp most használtam fel az összes tojást a vacsorához. – A vacsorához?! – csodálkozott Kriszta. – Mondd csak, jól vagy? Hiszen reggel van! Apa, Berta és Vince elnevették magukat. Aztán Berta elmesélte Krisztának, hogy éppen fordított napot tartanak. – Nektek aztán igazán vicces ötleteitek vannak. De miért ne? – kacagott Kriszta. – Jó szórakozást! A „vacsora” után Berta és Vince játszani mentek. Először elsétáltak a játszótérre, aztán otthon folytatták. Kicsivel később apa kopogtatott a gyerekszoba ajtaján: –Van kedvetek kimenni focizni? – Most?! – kérdezte Vince és nagyot ásított, mert időközben elfáradt. Berta azonban rögtön felkapta az edzőcipőjét. Milyen jó ötlet újra kimenni játszani! Övék az egész füves tér, nincs is más gyerek! Összevissza szaladgáltak a szürkületben. De hamarosan adódott egy kis gond. Annyira besötétedett, hogy egyikük sem látta a labdát. – Folytassuk inkább holnap – szólalt meg Berta, amikor egyszer túl messzire elrúgta. – Rendben – válaszolt apa. – Szerintem is – szólalt meg Vince. – És tartsunk megint sima napot! – Amikor reggel reggelizünk, és apa este olvassa az esti mesét – vágta rá Berta elégedetten. – De jó lesz!