"Egy hűvös októberi estén, fogyó holdnál született Palkó. Vajon ezért-e, vagy másért, ki tudja, de éppolyan vékonyka lett ő maga is, mint a hold sarlója." Így kezdődik a történet, s hogy az októberi születésnek tudható-e be, vagy sem, de a képeken az ősz színe a meghatározó – a sárga különböző árnyalata, na meg persze a vörös, Lenkát jelképezve.      Szegedi Katalin nagyon bátran, és persze magabiztosan alkalmaz különböző technikákat, s több képén kimerészkedik a képi síkból. Sokszor a hétköznapi tárgyak kapnak új funkciót, ezzel is mintegy új szemléletre, játékra hívja az olvasót. Ilyen például a könyv elején a muffin formából kialakított lámpa búra, a buborékos-fóliából megalkotott habos víz, a tujának álcázott babérlevél és a parafa dugóból kifaragott rozskenyér. (prae.hu)  - A képek kollázstechnikával készültek, a különféle színek és anyagok kombinálása miatt nagyon különös-varázslatos hatást kelt. Mi változott 2010 óta – az alkalmazott technikában? - Semmi nem változott. Mivel egy könyvpárról van szó, a két kötetnek természetesen egységesnek kellett lennie. Tehát ez is ugyanazzal a kollázstechnikával készült, talán annyi a különbség, hogy a Palkó képein még erőteljesebben érezhető a térbeli hatás, mint a Lenkáéin. A színek is kicsit mások: Lenka karakteresen piros, Palkó pedig inkább okker színű. - Más ez a Palkó, mint a Lenkás Palkó? Idősebb, nagyobb, bölcsebb most, hogyy főszereplő lett? Vagy ő ugyanaz, aki három évvel ezelőtt volt? - Palkó pontosan ugyanolyan, mint ahogyan a Lenka című könyvben felbukkant. Nem változott, nem lett idősebb, csak ezúttal sokkal jobban megismerjük az ő személyiségét. A Palkó című könyv ugyanis nem folytatása Lenka történetének, hanem a párja. Egyszerűen kiegészíti azt. - Mit lehet tudni a cselekményről? - A mese ugyanazt a napot meséli el, a két gyerek találkozásának pillanatát, csak más szemszögből. Megtudhatjuk, honnan indult Palkó, milyen viszontagságokon ment keresztül, amíg megpillantotta Lenkát.(magyarultanulokblog)