|
Hinta-sorozat - elgondolkodtató meseregény-sorozat
2017.05.27. 17:51
9+
 Írta: Timo Parvela
Illusztrálta: Virpi Talvitie
Finn nyelvből fordította: Bába Laura
Kötetszám: 3
Kiadó: Cerkabella
Parvela és Talvitie három kötete vizuálisan és szövegében is különleges élmény: mély és magával ragadó, mint egy örvény, de finom és érzékeny, mint egy hárfa.
Ilyenek a képek is: különleges kivágásainak és felületének köszönhetően úgy érezzük, hogy a valóság mögötti igazabb valódit látjuk meg a könyv által.
|
 Mérleghinta
 Kiadás éve: 2011
Oldalszám: 84
 A magányosság, az igazi társ iránti vágy, az emberi kapcsolatok nehézségei mindenki számára alapvető tapasztalatok.
Timo Parvela mindezt Pí, a medvebocs történetében a mérleghintázás metaforáján keresztül mutatja be, amely tökéletesen alkalmas a fenti érzések lényegi megragadására, továbbá azáltal, hogy nagyon is kézzelfogható és a gyerekek számára is ismerős példát alkalmaz, valóban érthetővé és közelivé tudja tenni mondanivalóját az olvasó számára.
A szöveg azonban nemcsak tanít: Pí útja kalandokkal teli és vándorlása során furcsábbnál furcsább szerzetekkel találkozik, a történet így a képzeletet is megragadja.
A meseregény finom árnyalatokkal szól a magányról és a félelmekről, a várakozásról és a bizalomról. A másik meghallgatásáról, a másság elfogadásáról, valamint az ábrándok és a valóság közti különbség megértéséről. A könyv végére végül meglesz az is, ami a legfontosabb: a barát, akivel közösen az ember sokkal többet mer és sokkal többre képes, mint egyedül.
Timo Parvela és Virpi lvitie Mérleghinta című könyve 2006-ban elnyerte Finnország legrangosabb gyermek- és ifjúsági irodalmi díját, a Finlandia Juniort.
|
Körhinta
 Megjelenés éve: 2011
 Oldalszám: 92
A finn szerző korábbi, díjnyertes kötetéből, a Mérleghintából már ismerősek lehetnek a most is feltűnő csirkák és harmonák. Barátságról, és a hol lassan, hol meg gyorsan múló időről szól a lírai finomságú kötet, melynek főhősei Fazék, a kis csirka, és Felicián, a harmona.
A kis csirka sosem tud felülni a körhintára, mert a nagyobbak minden helyet elfoglalnak. A szomorú, magányos Fazék úgy érzi, ólomlábakon cammog az idő, mígnem egy napon találkozik Feliciánnal, aki nem tudott elrepülni délre a társaival.
"A barátok ideje másmilyen. Egy barát társaságában a másodperc észrevétlenül suhan tova, egy perc arra sem elég, hogy le tudjatok szánkózni a dombon. Egy óra alatt már össze lehet görgetni egy nagyon nagy hógolyót, és aztán közösen szétrontani. Egy nap során az este mindig túl hamar érkezik el. Egy hét alatt már bőven alkalom arra, hogy elcsodálkozz, barátra leltél. Egy hónap alatt összeveszel és kibékülsz a barátoddal. Egy év alatt a a barátoknak két születésnapot is meg kell ünnepelniük."
Jó barátok lesznek, és jó társaságban természetesen repül az idő, amit síeléssel, hógolyócsatákkal és a születésnapok megünneplésével lehet eltölteni…
"Annak, aki várakozik, van ideje, amit nagyon sok mindenre lehet használni:
Egy másodperc alatt fel lehet villantani egy barátságos mosolyt.
Egy perc alatt a mosoly másokra is átragad.
Egy óra alatt belefárad a képed. Ha egy napig mosolyogsz, a többiek irigyek lesznek. Egy hét alatt a mosoly hétköznapivá válik.
Egy hónapnyi mosolyt nem hisz el senki sem.
Egy egész évig csak az amerikaiak mosolyognak."
A 9-11 éves gyerekeknek ajánlható kötetben a különleges, színes illusztrációk szépen illeszkednek a tartalmas, többrétegű szöveghez.
|
|
Szerencsekerék
 Kiadás éve: 2012
Oldalszám: 70
A Szerencsekerék Timo Parvela és Virpi Talvitie Mérleghintával kezdődő, Körhintával folytatódó sorozatának záró része.
A trilógia történetei szívet melengetően mesélnek a barátságból fakadó boldogságról.
A szerencsekeréken nyert üdítősüvegnek fontos feladat jut. Fazék, az apró csirka rövid, de szívhez szóló üzenetet küld palackpostával:
"Felicián, gyere el hozzám! Van számodra egy meglepetésem. Fazék"
Szél
"A harály a szirtje tetején üldögélt. A tó felől zord szél fújt, ide-oda sodorva a sirályokat, és tajtékzó hullámokat vetve a partra. A zúgás és háborgás nyugtalanította a harályt. Legszívesebben kiabált volna:
„Hagyd abba!” „Nem is érezni!” „Én aztán nem félek!” „Csak ennyire vagy képes?”
De persze nem kiabált. Csak behunyta a szemét, és csőrét felszegve hagyta, hadd fújjon át felette a szél. Ez boldoggá tette, mert olyan érzés volt, mintha repülne."
Vajon észreveszik a hórihorgászok a vízen ringatózó üveget?
Célhoz ér vele a harkály?
Elegendőnek bizonyul a gyermeki hit a lehetetlennek tűnő kívánság beteljesüléséhez?
A trilógia történetei szívet melengetően mesélnek a barátságból fakadó boldogságról.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
