AZ OLVASÓVÁ NEVELÉS MEGALAPOZÁSA
AZ OLVASÓVÁ NEVELÉS MEGALAPOZÁSA
http://olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg
AJÁNLÓK: Nyomozós történetek (150)     ÉLETKORONKÉNT   0-4 éveseknek      4-6 éveseknek     6-10 éveseknek    Csak kamaszoknak
MIT OLVASSUNK?

 

 
VÁR A KÖNYVTÁR

Gyermekirodalom-filmadaptáció

 
KLASSZIKUSOK

Gyűjtemények

NÉPMESEKINCSTÁR 1-4.

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
-Ajánlók

Gyűjtemények

 
-Gyermekújság
 
-Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
-Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

/2016-07-01

 

 
OLVASÓI NAPTÁR
2017. Szeptember
HKSCPSV
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
<<   >>
 
A MESÉK ÜZENETE

Következő 20 cikkElőző 20 cikk

Mit üzennek a mesék?

   

A gyermek életében a mese nagyon fontos szerepet tölt be. Segíti a számára túl bonyolult világban történő eligazodást, az élete során felmerülő problémák megoldásának megtalálását, ezenkívül útmutatóul szolgálhat erkölcsi kérdésekben, fejleszti képzeletét, elvarázsol, valamint kiválóan szórakoztat.

"A mesék általában azt üzenik hallgatóiknak, hogy az életben felmerülő problémák elől nem kitérni kell, hanem bátran szembeszállni velük, legyőzni ezeket. Miközben a gyermek hallgatja a történetet, azonosul a főhőssel, kinek tulajdonságait önmagáénak érzi. 

A kisgyerek, miután eljutott az érzelmeknek arra a fejlődési fokára, ahol már más emberek sorsa is érdekli őt, a mesében ismerkedik meg a másokért való aggodalom, az örvendező együttérzés érzelmeivel, az igazságosság, a bátorság, a hűség fogalmával, az elnyomó erőszak elleni gyűlölettel, és megszerzi magának azt az optimizmust, melyre a gonosz hatalmak elleni küzdelemben majdan szüksége lesz." (Petrolay Margit)

 

A magyar népmese

   
A magyar népmese olyan kincs múltunk keresésében, amelyet a mai napig nem aknáztunk ki. Gazdagsága, sokfélesége a világon egyedülálló. Tulajdonsága, hogy teljes tisztaságában tükrözi az ősi tudás áthagyományozott egyetemességét. 
A nép sokkal igazabban tudta a magyar történelmet, mint a krónikaírók. Bebizonyosodott, hogy a "parasztok csalfa meséi" és a "hegedősök csacska énekei" nemegyszer hűségesebben őrizték múltunkat, mint a történetírók.
Bíró Lajos szerint:

"egy magyar érzésű, lelkivilágú ember számára csak a saját népének hagyománya lehet igazán iránymutató: ezért született magyarnak".

A magyar népmese: A muzsikáló ezüstkecske

Boldizsár Ildikó   
A muzsikáló ezüstkecske  története a szép dolgokra, a művészetek életünkben betöltött fontosságára hívja fel a figyelmet. A király nagy rajongója a szépségnek, a művészeteknek, de egyúttal rabja is. Betegesen védi, félti drága palotáját. Többre becsüli az épületet, mint az emberi életet.
 
A drága palotát őrző katona viszont nem tud mit kezdeni a rá bízott értékekkel, nem kedveli, sőt nem is érti azokat. Csak a pénzt becsüli. A pénz önmagában nem tesz boldoggá, de ő ezt csak büntetése árán tanulja meg.
Büntetését azért kapja, mert ellene fordul a szépnek, a rá bízott értéknek és rombolni kezd.
 

A magyar népmese: Az égig érő fa

Antalfai Márta   
Benedek Elek meséje  az apjával szoros érzelmi kötelékben élő királylány történetével indul, aki – apja intelmei ellenére - megfogadja, hogy soha nem hagyja el a szülői házat, nem hagyja el virágoskertjét, s égig érő fáját: ”míg a világ világ lesz, férjhez nem megy, el nem hagyja az ő édes apjaurát.
 
Az öreg király örült is búsult is ezen a beszéden.” - olvashatjuk a mesében. Ám fogadalmát követően a lányt egy fergeteg a fa tetejére ragadja, ahol a sárkány palotájába kerül.
 
A kisgyermekként síró királyt éjszakai álma ébreszti tudatára: kihirdeti ország-világ előtt, hogy annak adja lányát, aki kiszabadítja azt a sárkány fogságából. Egyedül a kis kondásnak, kis Jánosnak sikerül a próbatétel, aki a belső érzéseit és intuícióit megszólaltató kismalacára hallgatva jut fel a fa hetedik ágára.
A királylány kiszabadításához meg kell küzdenie a sárkánnyal. Ez csak a sárkány fogságában élő táltos segítségével sikerülhet.
 

A magyar népmese: Vízi Péter és Vízi Pál

Boldizsár Ildikó   
Vízi Péter és Vízi Pál  meséje egyfelől azoknak ajánlható, akiknél személyiségük valamely része tartós elfojtás alatt állt, áll, s emiatt megbetegszenek, másrészt hasznos lehet minden olyan betegségben, amelyet a szervezetben túlsúlyra jutó víz elem okoz. A víz szimbolikusan az érzelmek kifejezője.
 
„Volt egy öreg király, aki egy éjjel valami csudálatos álmot látott. Azt álmodta, hogy a leánya két korsó vizet kiöntött a földre, az a víz elkezdett áradni, s olyan nagyra áradott, mint a tenger: elborította az ő országát, de nem csak azt, elborította az egész világot.” 
 
A király álomfejtői megfejtik az álmot: a két korsó víz, két vitéz fiút jelent, a király leendő unokáit. A kiöntött víz áradása a két fiú vitézségét jelenti, nevezetesen azt, hogy a két fiú elfoglalja majd az öreg király országát, s azután pedig az egész világot. A király roppantul megijed az álomtól, és hogy megakadályozza az álom beteljesedését, az ország bölcseinek tanácsára a legmagasabb hegy tetején egy kis vasházat építtet, és oda bezáratja tulajdon leányát. A vasajtón se ajtó, se ablak nincs, csak éppen egy akkora lyuk, hogy egy csupor meg egy tányér beférjen rajta.
 

Andersen mesék

   
Andersen boldog mesének megélt élete során rengeteg mesehőst teremtett, csupa lélek és csupa szív alakokat, megrendítő és megindító történetekkel gazdagította és gazdagítja a gyermekek belső birodalmát. Az ólomgomolyaggá olvadt katona történetén kinek ne csillant volna könny a szemében, a csipkedések áldozatává váló rút kiskacsa és az aprócska láng mellett melegedő kis gyufaárus lány története is mindannyiunk közös kincse.
 
A fülemüle meséje is sok, lelket megremegtető mozzanatot rejt.
“Szép mese az én életem, gazdag és boldog mese. Ha ifjú koromban, amikor szegényen és egyszál-magam nekivágtam a világnak, egy mindenható tündérrel találkozom, s az így szólít meg:

Válassz utat és célt, képességeidnek és értelmednek megfelelően, s ahogy ezt az evilági bölcsesség megkívánja, én őrizlek és vezetlek azon az úton – ha így szólt volna hozzám az a tündér, akkor sem élhettem volna boldogabban és jobban” – emlékezett vissza önéletrajzi regényében.

Meséi nem egyformák: igaz, hogy mindegyikre erősen rányomja bélyegét a költő senki máséval össze nem téveszthető személyisége, ám mindegyik más-más ötletre épül, mindegyiknek más az előadásmódja.
 

Andersen mesék: A fenyőfa

Fischer Eszter   
Egy négy év körüli kisfiú nagyon kétségbe esett Andersen meséjének meghallgatása után.

A fenyőfa arról szól, hogy hőse képtelen az adott pillanatot élvezni, mindig valami másra vágyik. Fiatal fa korában hiába él boldog életet az erdő szélén, nyugtalanul, izzóan vágyakozik a nagyvilágba, a felnövésre. Mégis nagyon fájdalmasan éri, amikor kivágják, hogy karácsonyfának vigyék. Bár mérhetetlen izgalomba hozza a karácsonyi dicsőség, nyugtalansága, izgatottsága miatt élete egyetlen karácsonyestéjét sem tudja élvezni. Amikor kidobják a padlás egy sötét zugába, az odalátogató egereknek mesél életéről.

Hans Christian Andersen: A fenyőfaMost visszafelé vágyakozik, rájön, hogy szép volt a fiatalsága, ha ezt akkor nem is így érezte. Mikor az egerek is elhagyják, utánuk kezd vágyódni, utólag már a velük töltött időt érzi szépnek. Egy idő után kidobják az udvarra, ahol abban reménykedik, hogy újra kezdődik az élete. De már csak az van hátra, hogy felvágják tűzifának. A tűzben ropogva felismeri, hogy elkésett, hogy semminek sem tudott örülni a maga idejében. Végül csak egy marék hamu marad belőle.
 

Andersen mesék: A fülemüle

Vasvári Zoltán   
A tanulságos mesében egy egyszerű, szürke kis csalogány volt a kínai császár legértékesebb kincse. Tisztán énekelt, vidáman szólt dala az éjszakában.
Az emberek azonban sokkal többre értékelték a műmadarat, ami ugyan szép volt, de nem tudott úgy dalolni, mint a valódi  - csak azt tudták, mi lesz a következő éneke. Egy ideig egyszerre daloltak, majd lassan megfeledkeztek a valódi csalogányról. "Az igazi fülemüle a maga módján csattogta az énekét, a másik pedig rugóra járt."

A történet végén próbára tették a műmadarat, de kudarcot vallott: nem volt képes elűzni dalával a halál sötétjét, nem tudta eloszlatni a császár félelmét. Ekkor a valódi csalogány visszatért, s dalával visszaénekelte az életbe a haldokló császárt:

„És a halál mind a hármat visszaadta egy-egy dalért, s a fülemüle tovább énekelt: a csöndes temetőről szólt a dala, ahol fehér rózsák nyílnak, orgonabokrok illatoznak, s ahol a zsenge füvet az árvák könnyei öntözik. Olyan szépen énekelt róla, hogy a halál egyszerre visszakívánkozott a kertjébe, s hideg, fehér felhő képében kisurrant az ablakon.”

Andersen meséinek nagy része - így A fülemüle is - szomorú történet, hiszen arról szól, hogy a halál közeledtét kellett megéreznie a császárnak ahhoz, hogy észrevegye a mindenki számára természetes és nyilvánvaló tényt, a valódi érzelmek fontosságát.
 

Andersen mesék: A Hókirálynő

   
A Hókirálynő két gyermekszereplője Gerda és Kay testvérek, s nagyon szeretik egymást. Mindig együtt játszanak, sohasem veszekednek. Egyik nap, mikor éppen hóembert építenek, váratlan vendég érkezik hozzájuk, a jégszívű Hókirálynő. A gonosz királynő jéggé dermeszti Kay szívét, és magával viszi a birodalmába.

"Több mint 100 terem, kisebbek-nagyobbak, valamennyi hóból-ez a Hókirálynő palotája. Falai kavargó hóörvények, ablakai csípős szelek voltak. A szikrázó Északi Fény világított be rajtuk. Ha tudnátok, milyen üresek és hidegek voltak!

A Hókirálynő termeit bizony még sohasem járta át az öröm. A temérdek üres helyiség volt egy befagyott tó, amelynek jégtükre ezer egyforma darabra törött, s emiatt olyannak tűnt, akár egy műremek. A tó közepén maga a Hókirálynő ült. Azt mondta az értelem tükrének közepe ez, és ilyen csak egyetlen van a világon.

A kis Kay egészen kékre fagyott a hidegtől, szinte fekete volt az arca, de nem vette észre, mert valahányszor a Hókirálynő megcsókolta, mindig elmúlt a borzongása a szíve pedig időközben jéggé fagyott. Éles, lapos jégdarabokat rakosgatott egymásra, számtalan változatban illesztette össze őket, csak hogy valamit varázsoljon. A jéggel való játék az értelmét tette próbára, s minthogy az üvegdarab még mindig a szemében volt, így nagy jelentőséget tulajdonított az ilyesfajta foglalatoskodásnak.

Egyetlen szót nem tudott csak kirakni, hiába próbálkozott minduntalan: ez a szó az ÖRÖKKÉVALÓSÁG. "
 

Andersen mesék: A kis gyufaárus lány

   
A kis gyufaárus lány a gyerekek egyik méltán kedvenc témáját, az ártatlanok keserves halálát bontja ki nagyon szépen.
 
 
A mese igen rövid, így Andersennek nagy gonddal kellett eljárnia eszközei megválasztásakor. Alkotott egy kedves, rossz tulajdonságoktól mentes kislányt, akiről az első pár bekezdésben megtudhatjuk, hogy egy halálos lovaskocsi-baleset elkerülése közben leesett a lábáról halott anyjától örökölt, tehát a méreténél jóval nagyobb papucsa, amiből az egyiket egy suhanc elveszi tőle, a másik meg egyszerűen eltűnik. Így mezítláb folytatja útját szilveszter éjjelén, ruházata sem áll másból, mint egy rongyos köténykéből. 
 
Andersennek gondja van arra is, hogy egyértelműen kiderüljön, a kislánynak nemcsak ez az estéje megrendítő, hanem egész élete egy sorstragédia: gyufát kell árulnia azért, hogy pénzt keressen, s apja ne verje meg.
 

Andersen mesék: A kis hableány

   
A reménytelen szerelem és megvalósulhatatlan álmok meséjét 1831-ben adta ki Andersen.

Hőse egy sellő, aki apja víz alatti királyságában él testvéreivel, ahová ember nem juthat le élve. Történetünkben a legkisebb sellő királykisasszony beleszeret egy földi hercegbe, s hogy a közelébe férkőzhessen, feláldozza gyönyörű hangját…

A történet hősnője egy vízi tündér, aki deréktól felfelé női testű, azon alul viszont halfarokkal élő legendás teremtmény, aki apja víz alatti királyságában él rokonaival.

Ezek a lények igéző hanggal bírnak. Sok más szintén sellőkről szóló mesében a szirteken ülve dalolnak, így csábítják a biztos halálba a megbűvölt hajósokat. A görög mitológiában sziréneknek hívják őket, itt is a tengerjárók végzetei, itt azonban alakjuk lányarcú, de madártestű. (Lásd Homérosz: Odüsszeia.)

Az alaptörténet szerint a legkisebb sellő-királykisasszony beleszeret egy földi hercegbe, s hogy a közelébe férkőzhessen, feláldozza gyönyörű hangját.

 

Andersen mesék: A rendíthetetlen ólomkatona

Könyves blog   
Andersen kis története tanítanivalóan egyesít magában mindent, ami egy izgalmas, tanulságos, léleképítő meséhez kell, de a végén van benne valami a gyilkos galóca humorából.
Az emberben azonnal szimpátia ébred a testi fogyatékosságán elszántsággal, állhatatossággal felülemelkedő ólomkatona iránt. Nehéz helyzetből indul – ahogy azt el is várjuk egy fejlődési potenciállal rendelkező mesehőstől –, és meglehetősen kihívó célt, egy balerina meghódítását tűzi maga elé. Igazi, gyereknek való perspektíva.
 
Adódik is a párhuzam: Kis emberekként elindulva az élet rögös útján – nyilván megpróbáltatások, leküzdésre váró akadályok során át –, de végül győzedelmeskedniük kell, el kell érniük, amit akarnak, amit várnak az élettől. (Érdemes talán a boldogságot megcélozni).
 

Andersen mesék: A rút kiskacsában

Boldizsár Ildikó   
A rút kiskacsában, amikor végre-valahára kibújik az utolsó tojásból is az új jövevény, akkor is csak csalódást okoz az anyjának. Olyan csúf, hogy az egész baromfiudvar szörnyülködik rajta. Keserves lesz az élete, mindenki csak bántja, gúnyolja. Mikor már az anyja is azt mondja, bárcsak ne látná többé, nem bírja tovább, otthagyja otthonát. Tovább tart szegény kiskacsa kálváriája, sehol nem fogadják be, senkitől sem kap szeretetet.
 
Egy napon azonban, amikor megpillantja magát a víztükörben, rájön, hogy ugyanolyan gyönyörű hattyú ő is, mint azok a pompás madarak, amelyeket már olyan sokszor gyönyörködve megbámult.
 
Üzenete
 

Andersen mesék: A vadhattyúk

Boldizsár Ildikó   
A vadhattyúk  mesében ismét a gonosz mostoha bontja meg az egyensúlyt a gyermekek életében. A tizenegy fiút hattyúvá változtatja, a kis királylányt pedig addig kínozza, míg végül elmenekül otthonról.
Hosszú bolyongás után rátalál a testvéreire, majd megálmodja, hogyan válthatná meg őket a varázslat alól.
 
Csalánból kell tizenegy inget szőnie, ráadásul, amíg elkészül vele, egyetlen szót sem ejthet ki a száján, mert ezzel fivérei halálát okozná.
 
Üzenete
A nőknek az életben áldozatokat kell vállalni ahhoz, hogy a rend és a harmónia helyreálljon.
 

Andersen mesék: A vadhattyúk (2)

Szigethy Orsolya   
A varázsmese életpróba vizsgálata

Ebben a mesetípusban a főhős mindig valamilyen fejlődési utat jár be, melynek során különféle erőpróbákon megy keresztül, és túljutva rajtuk, eléri célját.

Hogyan képes a mesehős arra, hogy mindig győzelmet arasson a gonoszerők felett? Honnan veszi az erőt, kitartást, bátorságot? Számíthat-e támogatókra küzdelmei során a legkisebb királyfi vagy a szegény legény?

Mire hívják fel figyelmünket ezek a mesék? Vajon képesek vagyunk-e saját erőpróbáinkra úgy tekinteni, ahogyan azt a mesehősök teszik?

"Mindenünket odaadni és egy szál ingecskében maradni – a megváltáshoz vezető út első állomása.
Hallgatni, és elmélyült figyelemmel a feladatra koncentrálni – ez a következő lépés.”

 

Angol népmese: A három kismalac

Bruno Bettelheim   
 - A három kismalacA három kismalac című mese arra tanít, hogy ne legyünk lusták és könnyelműek, mert rajtaveszthetünk. Okos tervezéssel, előrelátással és kitartó munkával még a legádázabb ellenségünket is legyőzhetjük.

A fiatalabb malacok hanyagul és sietősen építik fel házaikat, nem törődvén a jövővel, a veszélyekkel, azonnali kielégülésre törnek. Bár a középső malac házánál némi fejlődés felfedezhető a kisebbik malac szalma kunyhójához képest, ő ugyanis ágakból építi fel a házát.

De csak a harmadik, legidősebb malac képes a valósághoz igazodva figyelembe venni, mit hozhat a jövő, sőt még a farkas viselkedését is jól számítja ki. A farkas a bennünk lakozó ismeretlent szimbolizálja, aki szeretne minket elcsábítani, olyan tudattalan és kártékony erőket képvisel, amelyekkel szemben meg kell tanulnunk védekezni.
 

Angol népmese: A három kismalac (2)

Fischer Eszter   
A népmesék minden elemének jelentősége van. Ahogy értelmetlen egy cseppkőbarlangot faragással még szebbé tenni, úgy nem várható, hogy egy mesén a farigcsálás javítani tudjon. A javítások, változtatások sokszor a mese meg nem értett mondanivalójának meghamisításához, felvizezéséhez vezetnek.
 
Bettelheim meggyőző példája erre A három kismalac című mese. Ebben a mesében a malacok házat építenek, hogy a farkas elől védve legyenek. A legkisebb kismalac türelmetlenségében szalmaházat épít, a középső kismalac valamivel erősebb faháza sem nyújt védelmet a farkassal szemben. Csak a legidősebb kismalac gondosan épített kőháza képes a farkast távol tartani.
 

Dr. Seuss: Hogyan lopta el a Görcs a karácsonyt

   
Írta és illusztrálta: Dr. Seuss
Fordította: Tandori Dezső
Kiadó: Arktisz Kiadó, 2000
Oldalszám: 56
 
A világ egyik legolvasottabb mesekönyvírója, aki 44 mesekönyvet írt és rajzolt a gyermekeknek… és szerencsés szüleiknek.
 

Dr. Seuss klasszikus könyve a Hogyan lopta el a Görcs a karácsonyt minden korosztály számára szóló mese. Humora, bölcsessége és embersége, egyedi illusztrációi és bravúros nyelvhasználata mindenki számára érthető.
A magyar kiadást Tandori Dezső szellemes fordítása teszi maradandóvá.

„Bármennyire kicsi is egy gyerek – mondaná Dr. Seuss, – ugyanazt akarja, mint mi, felnőttek: nevetni, szórakozni és meghatódni. "
 

Erdélyi szász népmese: A mindent látó királylány

Boldizsár Ildikó   
A mindent látó királylány azt gondolja magáról, hogy ő tökéletes, mert mindent lát, és mindent tud, ami az országában történik. Nem akar férjhez menni, mert úgy érzi, nem találhat méltó társat magának, ezért inkább egyedül akarja birtokolni a világot. Alattvalói sürgetésére azonban mégis kénytelen párt keresni magának. Kihirdetteti, hogy ahhoz megy feleségül, aki úgy el tud rejtőzni előle, hogy mégsem képes megtalálni.
 
Jönnek sorba a királyfiak, de mindegyik kudarcot vall. Annyira magabiztos lesz a királylány, hogy a századik kérőnek megengedi, hogy háromszor próbáljon szerencsét.
Az első két próba nem sikerül a fiúnak, harmadszorra azonban kis tengeri nyúllá változik és a királylány hajfonataiban bújik el. Bármerre fordul is a királylány sehol sem látja a fiút.
 
Üzenete
 

Grimm mesék és az Ödipusz-komplexus

   
A legújabb kutatások eredményei szerint az, hogy hogyan tud boldogulni az ember az életben, leginkább a személy érzelmi intelligenciájától függ. Az érzelmi intelligencia megszerzésének alapvető feltétele, hogy a gyermek érzelmi biztonságban nőjön fel. Érzelmi biztonságot pedig csak a megfelelő emberi kapcsolatok nyújthatnak.  

A mesék között igen különleges helyet foglalnak el a Grimm testvérek által gyűjtött és lejegyzett népmesék. Vajon milyen hétköznapi problémák vannak jelen a Grimm mesék mélyebb rétegeiben?

Az egyik ilyen az un. Ödipusz-komplexus problémája, ami a 3-5 éves gyermekek sajátossága: a gyermek szoros kötődést mutat ellenkező nemű szülőjéhez, viszont a vele azonos nemű szülővel kapcsolatos érzelmei ambivalensek; szereti őt, felnéz rá, ugyanakkor „gyűlöli”, mert miatta nem birtokolhatja korlátlanul az ellentétes nemű szülőt. 
 

Következő 20 cikkElőző 20 cikk

 
Itt az idő
 
GYERMEKTÉMÁK
 

Mesekönyvek időjárásról, évszakokról, természetről

 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
KÉPESKÖNYVEK

PAPÍRSZÍNHÁZ

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNYEK
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

    MONDÓKÁK

 
 
 KÖNYVAJÁNLÓ

2/KISGYERMEKEKKOR (1-3)

 KÖNYVAJÁNLÓ

3/'MI EZ' KORSZAK (3-4)

  KÖNYVAJÁNLÓ

Kicsik mesekuckója

Játékos ismeretszerzés
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2016 - 2001>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
MESE ÉS FILM

DIAFILM ÉS ANIMÁCIÓ

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót