Zólya Andrea Csilla   Interaktív gyerekkönyv a repülőszimulátorok után szabadon A méltán népszerű évszakos böngészők mellett igazi csemegének számítanak azok a tematikus böngészők is, amelyek az ember által létrehozott világ és a szűkebb környezetünk működéseibe, a legapróbb részleteket is megmutató felépítettségébe és kialakulásának folyamataiba avatnak be. Közéjük tartozik Anne-Sophie Baumann és Didier Balicevic szerzőpárosnak a Kolibri Kiadónál utóbbi években megjelent háromrészes sorozata. A Forgó-mozgó járműveim, a Sürgés-forgás az építkezésen és az Izgő-mozgó nagyváros című nagyformátumú böngészők nemcsak a szemlélődő felfedezést teszik lehetővé a kisgyerekek és a felnőtt olvasók számára, hanem a felfedezésben való aktív részvételt is a mozgatható,      csúsztatható, forgatható, ki/be/áthajtható részleteken és füleken keresztül. Az olvasás és a böngészés rítusába beemelt mozgástér kiszélesítése, valamint a hozzájuk kapcsolódó cselekvés lehetőségeinek növelése egyrészt a gyerekek térérzékelését növeli, másrészt a szerkezetek működésének és létrejöttének a megtapasztalását is, azzal ahogy lehetővé teszi számukra, hogy ők is működésbe hozhassák és életre kelthessék a legkülönfélébb járműveket, illetve épületeket. E böngészőkben a legkisebbek is közelebb kerülhetnek az összefüggések megértéséhez. Nem véletlenül szerepel a sorozat minden egyes kötete címében a mozgás. Napjainkban ugyan a felnőttek olvasása elsősorban a világ zsongásától való visszahúzódást, lecsendesedést, a lassú elidőzést és az elmélyedés aktusát jelenti, miközben a kisgyerekekkel/kisgyerekeknek való olvasás még megőrzi a hangos olvasást, a felolvasás és a közös olvasás rítusát. Ez utóbbi gesztusainak tárházát bővítik tovább ezen interaktív böngészők, amelyekben kiemelt szerepet kap az olvasás rítusában a folyamatos mozgásban levés. Részben ez azt jelenti, hogy e böngészők igazodnak és teret adnak a kisgyerekek életkori sajátosságainak megfelelő mozgásközpontúságnak. Másrészt hitelesebben is ragadják meg a mozgásban levésen keresztül a nagyvárosi életet, sőt mi több maga az olvasó válhat a kötetek által megjelenített képzeletbeli városok történéseinek mozgatójává. E könyvek egy-egy helyszínt aprólékosan bemutató tematikus oldalpárjain ugyanakkor a városlakók életének egy-egy pillanatképét megragadó jelenetek sokasága is teret kap, amelyek a városlakók párhuzamos élettereinek rétegeit ábrázolják, miközben az olvasók számára is tükröt tartanak azzal, ahogy rámutatnak, akár mi is lehetnénk egyike-másika a lapokon látható sok apró embernek. Sophie Bordet-Petillon és Marc-Étienne Peintre szerzőpáros Éjjel-nappal a repülőtéren című böngészője koncepciójában és formájában nagyrészt követi a sorozat korábbi kiadványait. Itt 10 oldalpáron keresztül jutunk el a játék repülőktől, a fakockákból épített irányítótoronytól és a repülős szerepjátékoktól a repülőterek és a repülők felépítéséig, legkülönfélébb fajtáinak kialakulásáig, valamint az érdekességek sokaságán keresztül a hasznos tudnivalókig. A sorozat korábbi részeiben elsősorban a képek dominálnak, amit a rövid magyarázó szövegrészletek és a minden oldalon megjelenő mozgatható, kinyitható fülek kísérnek, így akár már hároméves kortól remek, élményekkel telített olvasást és böngészést nyújtanak a kisebb gyerekeknek is. Az Éjjel-nappal a repülőtéren, vélhetően a megjelenített témából fakadóan is, ugyan megőrzi a képek részletgazdagságát és a mozgatható részletek továbbra is kiemelt szerepet kapnak, de a leíró, magyarázó szövegek aránya megnövekszik elkalauzolva az aerodinamika, a technika fejlődésének és vívmányainak összetettebb világába. Sophie Bordet-Petillon böngészője ugyan a sorozat korábbi megcélzott olvasórétege számára is izgalmas és feledhetetlen olvasási élményt nyújt, de alapvetően már a nagyobb gyerekek körét célozza, akik már jobban elmélyednek a különféle részletek elemzéseiben és a háttérinformációk összefüggéseinek taglalásában. Így tudhatjuk meg már az első oldalon, hogy mi szükséges a biztonságos repüléshez, miért szerelik szét alkatrészeire időnként a repülőgépeket, milyen a repülőgép-szimulátor, mit nevezünk felhajtóerőnek, mik a csűrők és a fékszárnyak, mi a szerepe a fedélzeti adatrögzítőnek, miben hasonlítanak és különböznek a különböző repülőgéptípusok, milyen összetett biztonsági szabályok sora érvényesül a repülőtereken, milyen előkészületek előzik meg egy repülő felszállását, milyen az élet éjjel a repülőtereken, milyen a pilótafülkében, mik a légifolyosók, mi a légvédelem vagy milyen alakzatokban repülnek a műrepülők. Az alaposság és a sokrétű tájékoztatásnak a szándéka határozza meg a kötetet, ami olykor már kicsit túl is csordul és szájbarágóssá válik az olyan mondatokban, mint például a következő: „Tilos fegyvert, éles tárgyat vagy robbanószert felvinni a repülőgépre.” Remekül szemlélteti és foglalja össze az Éjjel-nappal a repülőtéren a repüléshez és a repülőkhöz kapcsolódó legfontosabb ismereteket, ami az utolsó oldalpáron válik a legparádésabbá, ahol a könyv lapjának síkjából térben is kiemelkedik három, növekvő sorrendet követő a 3D hatást megteremtő képsor. Itt láthatjuk egy térben és időben a repüléstörténet legfontosabb mérföldköveit, aminek hatását fokozza a horizonton végigvonuló repülő mozgatható alakja, illetve a sztratoszférát elhagyó űrhajó kihúzható képe. Biztos vagyok benne – így az ünnepekhez egyre közelebb kerülve –, remek ajándék azoknak a gyerekeknek, akik szeretnek szerelni, vagy érdeklődnek a gépek és a repülők iránt. Forrás: Könyvmutatványosok