A kamasz saját kedvére történő képalkotása ennek megfelelően kreatív, eredeti, műfajokon átívelő tárgyteremtés. Molnár Jacqueline Kapjátok el tüdőgyuszit! kötete olyan képi világot teremt Lackfi János tabudöntögető versei mellé, amely lényegi rokonságban áll a kamaszok saját vizuális világával. Meghökkentő tárgykollázsok, a street art művészek alkotásaival rokon sablonnyomatok, a végső dolgokra vonatkozó, a neoprimitiv kortárs művészeti áramlatokkal érintkező szuggesztív kompozíciók kísérik a felkavaró erejű verseket. A kamaszok számára ismerős nyelven fogalmazó képek ezúttal bevezetést is nyújthatnak a kortárs költészet világába. Hasonló közvetítő szerepet játszhatnak az illusztrációk Arany János Toldijának Vojnich Erzsébet rajzaival kísért kiadásában. A Toldinak számos illusztrált kiadása létezik, ám rajzai hagyományosan klasszicizáló, emelkedett stílusban interpretálják Arany remekművét. Vojnich rajzai képregényszerű kockákba sűrítik az elnagyoltan megrajzolt, fekete-fehérre redukált figurákat. Ezzel a történetmesélés kamaszok számára ismerős formájába illeszti saját interpretációját, jeleneteiben pedig erőteljes, tömör művészi eszközökkel formálja meg a történet karaktereit, helyszíneit, fordulópontjait. A jelenetsorok egyúttal a ma már nehezebben követhető 19. századi szöveg értelmezésében és utólagos felidézésében is segítséget nyújthat. A rajzaival kísért Toldi-kiadás nagyszerű bevezető lehet a magyar irodalom klasszikus művébe. A képek rehabilitálására tesz kísérletet Brian Selznick világszerte nagy sikert aratott kötete, a Leleményes Hugo Cabret. Vaskos kalandregénye rendhagyó módon több tucat képes oldallal indul. Fekete-fehér ceruzarajzaiból bontakozik ki a századfordulós Párizs, majd egy titkos átjárót felfedező kisfiú alakja. Expresszív, a filmes beállításokhoz hasonló képkivágatai fokozatosan vezetik be az olvasót a történet sűrűjébe. Rajzait csak idővel váltja fel hosszabb szöveges egység, hogy később ismét átadja a történet fonalát a képeknek. Selznick páratlanul újszerű módon ötvözi a képi és szöveges elbeszélést, bízik a képek erejében, ezért olykor teljes mértékben rájuk bízza a történet tovább gördítését. Olvasóját arra készteti, hogy szokatlan módon váltakozva olvasson szöveget és képet. Mindemellett kompozíciói magas színvonalon kivitelezett grafikák, amelyek idővel vegyülnek a századforduló egyéb képi emlékeivel, főként az első mozgóképekből vett jelenetekkel és Georges Meliés (az Utazás a Holdba rendezőjének) filmrészleteivel és rajzi hagyatékának izgalmas darabjaival. Ily módon az olvasó fikció és dokumentum, fantasy és história különös együttesének útvesztőjében bolyong. Selznick kötete egyedi élményt nyújt minden olvasó-nézőn.