Hogyan lesz egy felnőtt és egy kisgyerek főhőssel operáló kötet kamaszoknak szóló regény? Habár a két főhős valóban nem a célkorosztályhoz tartozik, azonban a Sauveur rendelőjében megforduló páciensek egy jó része igen, és a történet során felmerülő problémák, nehézségek, kérdések mindegyike erőteljesen érinti a 14-18 év közötti korosztályt. Ráadásul olyan nehéz és érzékeny témákat érint a mű, mint a homoszexualitás, a rasszizmus, a bántalmazás, a szülők válása vagy a pedofília. Mind-mind olyan téma, mellyel több tucatnyi regényt meg lehetne tölteni, és amelyek sajnos mindig aktuálisak, ráadásul a kamaszokat is erőteljesen érintik. Azonban minderről Murail a fiatal korosztály számára könnyen érthető és befogadható módon ír, miközben bájos humorral, némi romantikával és egy aprócska krimiszállal is igyekszik oldani a feszültséget. Így a regény olvasása közben igazi érzelmi hullámvasutat élhetünk át. Egyszer torokszorító és mellbevágó, máskor pedig szívmelengetően üdítő. A Megváltó, aki nem mindenkit vált meg A komoly témák és a bájos humor mellett A lélekdoki a karaktereit is nagyon szerettem. Sauveur, akinek a neve megváltót jelent, valójában nem mindenható, hanem nagyon is ember. A hivatásában tökéletességre törekszik, igyekszik minden betegét “megváltani”, azonban neki is megvannak a maga határai, nem tévedhetetlen, mégis szinte emberfeletti módon küzd azokért, akik csak rá számíthatnak. Ám ha valaki tökéletes akar lenni a munkájában, mindig ára van, és ezt általában az ember szerettei fizetik meg. Így Sauveur egyedülálló apaként sokszor kevesebb időt tud a fiával lenni, mint szeretne, vagy mint kellene. Bár nagyszerű apa, sokszor a munkája miatt Lazare háttérbe szorul. De pont ezek miatt a tökéletlenségek miatt lesz Sauveur hiteles karakter. Egyedülálló szülőként meg kell küzdenie a mindennapok nehézségeivel, a munka és magánélet egyensúlyával és a magánnyal. Sauveur mellett Lazare az ellensúly, aki gyermeteg bájt ad a regénynek. Igazi koravén kisfiú, aki túl sokat hallgatózik apja rendelőjében, így olyan dolgokról, az emberi élet és elme olyan rejtelmeiről tud, amelyekről sok felnőtt sem. Mégis Lazare-nak megmarad a gyermeki ártatlansága, beleérzőképessége, és játékaival, gyermeknyelvi anomáliáival üde színt visz a regénybe. Óh, az a karibi nyár! A kötet legérzékletesebb, legszínpompásabb része mindenképpen a Martinique-ről szóló fejezet. Bár a történet többségében az anyaországban, Franciaországban és azon belül is Orléans-ban játszódik, az egyik fejezetben Sauveur és Lazare visszatértnek szülőföldjükre, Martinique-re. Ez a rész az, amit az írónő a legérzékletesebben fest le, szinte érezzük a karibi forró, párás levegőt, az ezernyi virág illatát, és magunk előtt látjuk a vakítóan kék tengert. A csodás táj mellett megismerjük a karibi életstílust, a sziget lakóit, az itt élők gondolkodásmódját, felfogását, kultúráját is, mindezt idealizálás vagy kendőzés nélkül. Látjuk a szépségét és az árnyoldalát is ennek a különleges miliőnek. A legjobban azt sajnáltam, hogy csupán egy fejezetet kaptunk ebből a csodás világból. Tényleg rám talált? Összegezve úgy érzem, A lélekdoki valóban megérdemli a Szívünk rajta program elismerését. Tökéletesen illik a Rád talál kategóriába, mivel valóban erőteljesen hat érzelmileg, ráadásul fontos kortárs problémákkal foglalkozik befogadható módon. Mégsem válik szájbarágóssá vagy unalmassá, a karakterek pedig a szívünkbe lopják magukat. Szívesen olvasnék Sauveur és Lazare történetéről még. Fráter Zsuzsanna