A rovatban kisiskolásoknak és kiskamaszoknak ajánlunk olyan műmeséket és népmesegyűjteményeket, melyekből előbb a szülők mesélhetnek, majd önállóan olvashatnak a gyerekek.
A világ népmeséit egy-egy tematika, illetve korcsoport mentén közreadó Népmesekincstár-sorozat legújabb darabjának középpontjában az iskolakezdés áll. Az Így megyek az iskolába című kötet a 6–8 éves korosztály gondolkodásához illeszkedő mesegyűjtemény, amelyről a meséket válogató és a Népmesekincstár mesepedagógiai módszert kidolgozó Bajzáth Mária így vall:
„Olyan meséket válogattam ebbe a gyűjteménybe a világ minden tájáról, amelyek segítenek átlépni a gyerekeknek egy új életszakaszba.
Az iskolába induló kisgyerekekre − az erősödő fogalmi gondolkodás mellett − még jellemző a mesevilágban létezés. Képzeletüket a varázslat és a csoda éppúgy izgatja, mint ahogy érdeklik őket a számok, a test, az élet és a halál kérdései, a barátok, az ellenfelek, és a megfejthetetlennek tűnő talányok. Mesehallgatás közben a gyerek tét nélkül tapasztalhatja meg a jó és a rossz utak különbözőségét, kikacaghatja félelmeit, belebújhat bárki és bármi bőrébe. Miközben rengeteg információt szerez a világról, a népmese – nélkülözve az oktató szándékot – az érzelmeire hat, és évezredek tapasztalatát, tudását, örök emberi értékeket közvetít számára.”
Én, senki, segítség - Népmesék a világ minden tájáról 9 éves kortól
2018.09.27. 21:32
Szerkesztette: Bajzáth Mária
Illusztrálta: Maros Krisztina
Kiadó: Kolibri Gyerekkönyvkiadó, 2018
Oldalszám: 272 oldal
Bajzáth Mária mesepedagógus nagy sikerű Népmesekincstár-sorozata a várva várt, kiskamaszoknak szóló népmese-válogatással bővül.
Az Én, senki, segítség című könyv - címében hordozva az erre az életkorra igencsak jellemző problémákat - meséivel a 9 éves és annál idősebb korosztályt szólítja meg, és nekik kínálja, ha nem is a megoldást, de a mese felszabadító erejét, legyen szó közös mesélésről vagy önálló olvasásról.
A rendkívül szép kiállítású kötet pontosan az, amit a címe ígér: az emberiség évszázadok próbáját kiálló meséinek gyűjteménye.
Teljes gyűjteménye méghozzá, hiszen az Európában ismert mesék valamennyi forrásából táplálkozik: a zsidó-keresztény, a görög, a germán és a távol-keleti mítoszokból, Grimm és Andersen gyűjteményeiből, az Ezeregyéjszaka meséiből, Wilde, Kipling és Prokofjev történeteiből, hogy csak a legfontosabbakat említsük.
A mesék előadásmódja azonban nem klasszikus a szó eredeti értelmében: terjedelmük és nyelvezetük is igazodik a mai gyerekek világához; és ugyanez elmondható a színes illusztrációkról is, amelyek hangulatukban jól illeszkednek a cselekményhez. A meséket a kötet korcsoportonként, azokon belül pedig tematikus rendben közli.
A gyönyörűen illusztrált könyvben a jól ismert, kedvenc mesefigurák nagyszerűen megférnek a távoli tájak legendáival. A könyvet azoknak a gyermekeknek, illetve szüleiknek ajánljuk, akik érdeklődnek a csodákkal, varázslatokkal és kalandokkal teli történetek iránt. Olyan gyönyörű mesék várnak ránk, mint A kis hableány, Csizmás Kandúr, Csipkerózsika, Ali baba és a negyven rabló vagy A három kismalac....
100 magyar népmese - A Magyar népmesék sorozat teljes kiadása
2016.05.14. 18:49
Kiadó: Alexandra Kiadó, 2015
Oldalszám: 352
A Magyar népmesék sorozat 1977-ben született meg a Kecskeméti Filmstúdió vezetőjének, Mikulás Ferencnek ötlete alapján, majd a tervező, rendező Jankovics Marcellel végzett közös munkából született meg a televíziós rajzfilmsorozat.
Ezek a kis rövid epizódok kedves és felejthetetlen történeteket dolgoznak fel, megtartva a mesék humorát, szépen ötvözve a képi megjelenítéssel. Mikulás Ferenc elmondása szerint a sorozat sikeressége annak köszönhető, hogy akkoriban nagyon kedveltek voltak a néprajzi témák.
A Magyar népmesék sorozat valódi kulturális kincsünk: ezeken a meséken több generáció felnőtt már, a sorozat zenéje, a főcím ágról ágra szálló madara mindannyiunk közös élménye és emléke. A történetek valódi családi mesék, amelyek tökéletesen alkalmasak arra, hogy közelebb vigyék a gyerekekhez népmesei hagyományunkat.
A 100 magyar népmese kötet egyedülálló gyűjtemény, amelyben a sorozat valamennyi darabja helyet kapott, s amelynek éppen ezért ott a helye minden család könyvespolcán.
Az ókori mesemondó történeteit időtlen idők óta olvassák és mesélik a gyerekeknek szerte a világban: ki ne ismerné a kitartó teknős és a hencegő nyúl vagy az apa, a fia és a szamár esetét. Az életörömöt sugárzó képek megelevenítik a tanulságos meséket, amelyeknek szereplői máig megőrizték jellegzetes humorukat
Előszó
Ezópus rabszolga volt az ókori Görögországban, szabadságát csattanóval záruló meséinek köszönhette. E kötetben olyan tanmeséket szedtük csokorba, melyeket nagy valószínûséggel ô írt.
A tanmesék olyan rövid történetek, melyek valamilyen fontos, tanulságos dolgot akarnak közölni az olvasóval, a hallgatóval. Bár Ezópus meséi több mint kétezer-ötszáz évesek, szereplôik és a humoruk még ma is eleven, élettel teli. Mindenki elégedett mosollyal figyeli, ahogy a lassú, de kitartó teknôs legyôzi a hencegô nyulat. Senki sem képes visszafogni a nevetést, amikor a ravaszdi róka elnyeri méltó bütetését, amiért korábban csúnyán megtréfálta a gólyát.
- Vajon milyen IGAZINAK lenni? - kérdezte a Nyuszi. - Kell hozzá valami, ami benned zakatol, ami rugóra és kulcsra jár?
- Nem attól leszel igazi, hogy ebből vagy abból készítettek, válaszolt a Lovacska. Az egyszerűen csak megtörténik veled. Amikor egy kisgyerek hosszú, hosszú ideig szeret, és nem csupán azért, mert veled játszik, hanem mert IGAZÁN szeret, akkor te is igazi leszel.
- És az fáj? - kérdezte a Nyuszi.
- Néha igen - válaszolt szelíden a mindig őszinte Lovacska. - De amikor igazi vagy, nem bánt, ha kicsit fáj.
A leginkább dráma- és esszéíróként ismert Oscar Wilde eredetileg két külön kötetben megjelent kilenc történetét tartja kezében az Olvasó, amiket a szerző saját gyermekeinek írt. Kár lenne azonban azt gondolnunk, hogy kizárólag gyerekeknek érdemes kézbe venni a gyűjteményt.
Ezek a keserédes tanulságokkal szolgáló, különc mesék mindannyiunkhoz szólnak, miközben Wilde varázsnyelvén festenek képet az emberi lélek leggyarlóbb és legnemesebb vonásairól.
A szerző életigenlése, végletekig humánus hitvallása minden oldalon, minden bekezdésben, minden mondatban tükröt tart elénk, önvizsgálatra késztet és gyönyörködtet.
Frankovics György,magyarországi horvát etnográfus, író, tudós, publicista legújabb gyűjteménye a roma mese- és mondavilágba vezet bennünket.
Ez a meseválogatás éppen olyan sokszínű, mint maga a cigány kultúra: eredetmonda, vámpírtörténet, tréfás mese és fordulatokban gazdag, egzotikus népmese egyaránt található benne. A történetek hősei többnyire nagy szegénységben élő romák, akik kalandjaik során a legkülönfélébb alakokkal találkoznak: keménykötésű sárkánnyal, szaunában melegedő ördöggel, kacér pávalánnyal, vámpírasszonnyal, huncut pappal vagy éppen a Halál komával.
"Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren innét" volt egy meseíró, Benedek Elek, a magyar meseirodalom nagy krónikása, akinek tengernyi meséjéből válogattunk egy gyönyörűséges szeletet a gyerekek és minden olvasónk örömére.
Az ismertebb népmesék mellé olyan hosszabb rövidebb történeteket is átnyújtunk ebben a kötetben, amelyekkel ritkábban lehet találkozni, ezek közül is néhányat átdolgozott formában közlünk.
A válogatás fő szempontja az volt, hogy meséinkben győzzön a jó, a becsületes és a segítőkész erő, melyekhez Bán Kitti készített különleges grafikákat, így A csillagszemű juhász című kötetünk bővített kiadását nagyobb kedvvel forgathatják a gyerekek.
Benedek Elek születésének százötvenedik és halálának nyolcvanadik évfordulójára újabb meseválogatással készült a kiadó. Korábbi köteteihez hasonlóan (Az aranyalmafa, A kék liliom, Jégország királya, valamint A kétszívű királyfi) újabb összeállítását olvashatják Benedek apó meséinek, amely örömet szerezhet mindenkinek, aki kedveli az ízes nyelvezetű, ám nagyon is mai, élő elbeszéléseket.
A címadó mese különös történet egy száműzött királyfiról, aki hogy a búbánatos szomszéd uralkodó arcára mosolyt csaljon, kiadja magát a király elveszett fiának, és minden kívánságát megoldó csodaórájával lenyűgözi öreg "apját": Benedek Elek halhatatlan gyűjteménye a klasszikus mesék kedvelőinek nagy kincs; Bányai Éva csodálatosan eleven, színes illusztrációi pedig minden bizonnyal elvarázsolják majd a legkisebbeket is.
Kun Fruzsina rajzaival illusztrált, szép kivitelű, Boldizsár Ildikó válogatásában készült, tartalmában is igényes gyűjtemény az orosz népmesékkel ismerteti meg a meseszerető gyerekeket. A negyvenhárom mese kiválasztásánál nemcsak a műfaji sokoldalúságnak, a mesék üzenetének jutott fontos szerep.
Az értő válogatás a mesék hosszúságára is gondosan ügyelt, a történetek ugyanis az életkori sajátosságokat szem előtt tartva, a legkisebbek kedvenceitől, a szóláncokra, az események és párbeszédek ritmikus ismétlődésére épülő egyszerű, rövid történetektől:
A répa, A vajaspánkó, A vityilló - fokozatosan halad a nagyobb gyerekek figyelmére számító hosszabb, bonyolultabb cselekményű mesék felé:
"Farkas apó a vadászösvényen szaglászott, zsákmányt keresett. Nesztelenül lépkedett. Hirtelen az az érzése támadt, hogy a bozótban meglapul valami. Közelebb hajolt, bekémlelt. Ragyogó szemű, rózsaszín állatkát pillantott meg. Nagyon is jól tudta mi az: egy emberkölyök..."
A dzsungel könyve először 1894-ben jelent meg angolul, népszerűsége azóta is töretlen, és a mai napig Rudyard Kipling egyik leghíresebb műve, igazi klasszikus. A legelső angol nyelvű publikációt még az író édesapja, John Lockwood Kipling illusztrálta. A történetet azóta számos nyelvre lefordították, készült már belőle több mozifilm, rajzfilm, színházi előadás. És persze sokakat a mai napig megihlet Maugli története - most Quentin Gréban látványos és lenyűgöző képeivel élhetik újra át a gyerekek a farkasként nevelt kisfiú kalandjait.
"Jártomban-keltemben sok mesét hallottam – mondja el magáról a gyermekeknek az ifjúság körében is népszerű írónő –, volt olyan köztük, amit szinte készen találtam.
Kaliforniában, a kővé vált erdőben, a szoborrá vált fák kísértő csendjében, a fák történetét hallani véltem, Dél-Amerikában, az óceán partján a delfineket figyeltem, és közben találtam ki a jó szokásból embermentő delfiek ismeretében a delfinleány történetét.
Észak-Amerikában a kisunokám mesélte nekem a vándorló ház anekdótáját. Kelet-Afrikában volt egy jó barátom, fehér hajú néger, a neve Velike. Mennyi mesét mondott! »Mind az én meséim – jelentette ki, aztán hozzátette: –, lehet a tied is.«
Kisgyermek koromban erdélyi hazámban nagyanyám talált ki számomra meséket, egy székely asszony mondott csodás történeteket meg egy román hegyi pásztor. Ezeket a történeteket nekem mesélték."
Így vált Ignácz Rózsa kötete két csoportra; a mesék egy részét a világot járva gyűjtötte, másik részét gyermekkorából hozta, valamennyit gyönyörű magyar nyelven, élvezetes stílusban mondja tovább gyermekolvasóinak.
A páratlan színességű kötetet Szántó Piroska színes és fekete vonalas művészi illusztrációi díszítik.
Ki tünteti el a lázrózsákat Juli arcáról? Milyen lesz az időjárás, ha két Reggel összeverekszik a Tejúton? Melyik a legrátermettebb szurkos kezű királyfi? És hány feje van valójában Csodaország Tündérének?
“Az Egér az Erdei Kocsma pultjánál ült, egy borral teli mogyoróhéjat tartott a kezében, és a csillagokról mesélt.” A hazudós Egér, az előkelő Okker család leszármazottja, a nemes Ultramarin, továbbá a Kék meg a Sárga mellett remekül egyénített mesefigurák, varázslatos szereplők lépnek színre Lázár Ervin meséiben.
Az igazságtevő Nyúl és társai közül egyik-másik ismerős a klasszikus állatmesékből, de a régi tanulságok ízig-vérig modern “hangszerelésben” jelennek meg; sok a humoros, groteszk elem a történetekben és a remek rajzokban egyaránt.
A Hókirálynő nemzedékek egyik legkedveltebb és legszebb Andersen meséje. Gerda és Kay mesés históriája hét képben mutatja meg a hűség, szeretet és jóság legyőzhetetlen hatalmának erejét.
A dán származású Hans Christian Andresen (1805-1875) fagyosnak mondott meséje immár kétszáz esztendeje melegíti a szíveket.
Illusztrálta: Vladyslav Yerko
Fordította: Sütő Gyömgyi
Kiadó: Canissa Kiadó
Oldalszám: 31
A csodás történet főszereplője a kis Gerda, aki útnak ered, hogy a Hókirálynő birodalmában megkeresse barátját, Kayt.
A könyv rajzait az ukrán rajzművész, Vladyslav Yerko készítette, aki 1962-ben született, a kijevi Művészeti Akadémián szerzett diplomát, és olyan művekért nyert elismerést, mint a Gulliver utazásai vagy a Hamlet. A Hókirálynő az első gyermekeknek szóló munkája.
Illusztrálta: Szecskó Tamás Kiadó: Móra Könyvkiadó. 2012 Oldalszám: 312
Olyan örökzöld és megunhatatlan meséket találunk ebben a kötetben, mint A kakas és a pipe csalimeséjét, A kis gömböcöt, vagy a magyar népmeseként és Grimm meseként egyaránt ismert Babszem Jankót, Az égig érő fátés a jellegzetesen székely humort és nyelvi fordulatokat megvillantó Bolond Mihókot.
A mese hajdanában nem a gyerekek szórakozása volt. Benedek Elek meséit olvasva megértjük ezt: a csodás kalandokban megjelenik itt élet és halál, szerelem és árulás, varázslat és valóság, szegénység és mesés gazdagság, az élet teljessége.
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
A rovatban 
Tovább…
Összeállította: Vic Parker
Összeállította: Vic Parker
Írta: Oscar Wilde
Írta: Benedek Elek
Írta: Móra Ferenc
Írta: Rudyard Kipling
"Farkas apó a vadászösvényen szaglászott, zsákmányt keresett. Nesztelenül lépkedett. Hirtelen az az érzése támadt, hogy a bozótban meglapul valami. Közelebb hajolt, bekémlelt. Ragyogó szemű, rózsaszín állatkát pillantott meg. Nagyon is jól tudta mi az: egy emberkölyök..."
Írta: Benedek Elek
Írta: Móra Ferenc 
Írta: Lázár Ervin
Írta:
