Tudod-e, hogy a Duna partja régen a mai Pozsonyi úton húzódott? Mit jelent a Sétáló Naprendszer, és kiknek a szobrát láthatjuk a Hősök terén? Ismered-e a Füvészkert vagy a Keleti pályaudvar történetét? Jártál-e már az Állatkertben és a Vasúttörténeti Parkban?   Bartos Erika, a Bogyó és Babóca sorozat írója és rajzolója, akinek munkásságát számos hazai és nemzetközi díjjal ismerték el, most a fővárost mutatja be a legkisebbeknek.   Az építészmérnök végzettségű meseíró egy kedves történet és részletgazdag rajzok segítségével kalauzolja végig az óvodáskorú olvasót Budapest nevezetes helyszínein.     Hintafa blog   A sorozat negyedik részében nagyfiú lett Brúnó, elballagott a óvodából és a nyári vakáció alatt kilenc fejezetben veszi sorra mindazokat az érdeklődésre méltán számot tartó látnivalókat, amikre az előző, Pest szíve részben már nem jutott idő. A vakáció végén pedig nem az iskola az egyetlen izgalmas változás a család életében, de a részleteket már nektek kell kideríteni.     Jó pillanatban is vettük a kezünkbe, hiszen az óvodai ballagás ügye aktuális, a fővárost felfedezni vágyó lelkesült állapotunk pedig már évek óta tart. Eleinte a Mesélő Budapestnek köszönhetően árasztottam el a fiúkat különösen érdekes történetekkel, de amikor megérkezett Brúnó, T azonnal érezte vele a sorsközösséget.   Az egyik tartópillére Bartos Erika Budapest-sorozatának, hogy a hétköznapok izgalmas, várva-várt részévé avatja a város megismerését. Minden nap látunk bizonyos helyszíneket a villamosról, buszról, autóból, amiknek különlegessége a rutin miatt megkophat. És ahhoz, hogy változtassunk ezen, nem szükséges idegenvezetővé képeznünk magunkat. Brúnóval és barátaival kirándulva új fényben ragyog az épületek, helyszínek mögött meghúzódó gazdag történelem. T vonzalmának másik fő forrása, hogy a kirándulások és várostörténet mellett részesei vagyunk a legegyszerűbb és legmindennaposabb ügyeknek, mint a hörcsög megbetegedése, egy rosszul sikerült mosásnak, parkolási galibáknak. Ezekből vagy kerekedik egy jó kis kirándulás, vagy nem, de egy biztos: érdekesek a gyerekek számára, mert ismerősek és otthonosak, akárcsak a cicapárna. Okos döntés, hogy a rajzokon folyamatosan visszatérő elemekkel találkozunk. Bár sok felnőtt kivetnivalót talál ezekben, én úgy gondolom, hogy a legtöbb mesehallgató számára ez a fajta ismétlődés a kiszámíthatóságot és biztonságot jelenti.  Olyasmi, ami a legtöbb család életéből hiányzik, vagy nagyon  nehezen megteremthető. Bizony jól esik beiktatni egy ilyen megnyugtató hangulatú mesekönyvet a sok könyves és egyéb kaland közé. Teljesen át tudom érezni azt a magával ragadó izgalmat és boldogságot, ami a gyerekeken úrrá lesz, látva a lakhelyüket mesekönyvesítve. Kedvenc játszóterükön, ismerős cukrászdába látogatva pillantják meg a könyv szereplőit. Ez még egy varázsréteggel bevonja a legjobb helyeket. Hát csoda, hogy gyakorlatilag minimális marketinggel ilyen óriási sikere van Bartos Erika könyvének? Arról nem is beszélve, hogy hány kortárs mesekönyv került ki az Index címoldalára? Színesek, pontosak, szemkápráztató épületek, amik hívnak, várnak, hogy bejárjuk őket, személyes kapcsolatot alakítsunk ki a várossal és valóban a sajtunkénak érezzük a tereit, utcáit.