Anne anya lesz, de rögtön gyászba is borul. Ám végül jóra fordulnak a dolgok, és mire mindenki megtalálja a boldogságát, Anne-éknek is költözniük kell. Nagyobb, kényelmesebb, új otthonba, hiszen ez az élet rendje.
Árnyék Virág
Ez a bolondos Anne-lány nagy kedvencem, ez a rész pedig gyönyörű szép. Véletlenül úgy alakult, hogy ez volt az első könyv, amit a kisbabám születése után olvasni kezdtem. Attól eltekintve, hogy sírtam is rajta egy jót szerettem a szépséges tájleírásokat, a csodás kis Álomházat, és a rengeteg szeretnivaló mellékszereplőt: Jim kapitányt, a büszke és szomorú Lesliet, a határozott amazon Miss Corneliát és persze a jóságos Susant, a fiatalok házvezetőnőjét.
Szerettem, ahogy Anne lenyugszik, megérik az anyaságra, igazán ebben a részben válik felnőtté.
Azt hiszem, bárki, aki ezt a könyvet olvassa, kicsit maga is elálmodozik és a szereplők helyébe képzeli magát. Én például arról álmodoztam, hogy egy kezdő orvosi fizetésből fenn lehet tartani egy kertes házat és családot lehet alapítani