Ebben a sorozatban jelent meg Kertész Erzsébet regénye is az első magyar orvosnőről, Hugonnai Vilmáról, ez volt a Vilma doktorasszony. Sokan, ha máshonnan nem is, de innen értesülhettek a grófi családból származó orvosról, akinél a saját korában – azaz a 19. század végén, a 20. század elején – lázadóbb magyar lányt tényleg nehéz elképzelni. Hugonnai Vilma ugyanis nagyjából szembement mindennel, amit a kor elvárt volna tőle: például ahelyett, hogy hagyta volna magát egy boldogtalan házasságban elsorvadni, elutazott Svájcba, hogy orvosi diplomát szerezzen.   Azért pont Svájcba, mert Magyarországon a nők akkor még nem járhattak az orvosira. Mivel anyagi támogatásra otthonról nem számíthatott, a családi ékszereket apránként eladogatta, abból fizette a tandíjat és biztosította a megélhetését. 1879-ben megszerezte a diplomáját, és joggal hihette, hogy onnantól kezdve majd a hazájában is gyógyíthat. A svájci végzettséget viszont itthon nem ismerték el, és hosszú-hosszú évekig tartó tortúra vette kezdetét, mire 1897-ben végre Magyarországon is orvossá avatták. Hugonnai Vilma története most Kertész Edina A lány, aki orvos akart lenni című képeskönyvében elevenedik meg, melynek illusztrációit Maros Krisztina készítette. A kötet végigköveti Hugonnai Vilma életét a nagytétényi gyerekkortól kezdve az egyetemi éveken át egészen addig, míg ténylegesen orvosként dolgozhatott.     A kötet szerzője, Kertész Edina megkeresésünkre elmondta, hogy a Naphegy Kiadóval már régóta tervezték, hogy folytatják A fiú, aki imádta a matekot című kötettel megkezdett sorozatot; utóbbi Erdős Pál matematikus életét mutatja be. „Biztos voltam benne, hogy a következő résznek nőről kell szólnia, méghozzá egy olyan nőről, akinek valamilyen szempontból jelentős az élettörténete. Ezt a jelentőséget végül abban a hihetetlenül kitartó, hosszú évtizedeken át folytatott küzdelemben találtam meg, amit Hugonnai Vilma folytatott azért, hogy orvosként dolgozhasson Magyarországon. Ezzel a küzdelemmel párhuzamosan nagyon sokat tett azért is, hogy a nőket megillesse a tanuláshoz való jog például, és fontos szerepet játszott az egészségügyi ismeretterjesztésben is. Menő feminista volt, bár ez akkor így nem volt kimondva” – teszi hozzá Kertész Edina. Szerinte amúgy nem csak a gyerekirodalomban, de úgy általában is téma lett a nő szerepe, helye a társadalomban, az irodalom, így a gyerekirodalom is, pedig erre reagál; az utóbbi időben több könyv is megjelent a témában. „A könyv ugyan egy lányról szól, aki orvos akart lenni, de azt tapasztaltam, hogy ha valakinek az élete önmagában nagyon érdekes, a fiúk is ugyanolyan kíváncsian olvassák, mint a lányok. És szerintem Hugonnai Vilma élete pontosan ilyen.” Mivel a kötet hősét egy valós személyről mintázta, fontosak voltak az életrajzi részletek is, ráadásul a kutatásai során lehetősége nyílt egy személyes találkozásra is: „Elérhető Hugonnai Vilma önéletrajza, amit egyfajta szakmai önéletrajznak szánt, és persze ott van a klasszikus csíkos könyv, Kertész Erzsébet regénye is az életéről. Dr. Katona Ildikó tanulmányában is sok hasznos dolgot találtam, ahogy Nyáry Krisztián írásában és Facebook-bejegyzéseiben is. És olyan szerencsém volt, hogy beszélhettem Hugonnai Vilma első férjének leszármazottjával és feleségével, akik nagyon kedvesen elmesélték, amit tudtak róla”. Forrás: konyves.blog.hu