Szeretettel köszöntöm! |
|
|
 A 2008 novemberében indított weblap azért jött létre, hogy olvasáspedagógiai tájékoztatást és tanácsokat adjon szülőknek és pedagógusoknak a digitális nemzedék olvasóvá nevelésében.
Mivel a megfelelő könyv kiválasztásához elengedhetetlen a gyermek életkori sajátosságainak és személyiségének ismerete, ezért erről is részletes tájékoztatást olvashatunk az öt életkori szakasznál (a fejléc 2. sorában is olvasható).
Az alapozás (0-4, 4-6, 6-9, 9-12) rovataiban több száz kiadvány böngészhető, figyelembe véve a gyermek folyamatosan fejlődő irodalmi érdeklődését is, melyek az "Új könyvek" rovatából frissülnek. A könyvajánlókat interjúk, recenziók, kritikák, olvasói vélemények és könyvrészletek egészítik ki.
Az olvasóvá nevelés megalapozásáról először a 2008-ban megjelent Módszertani könyvemben fejtettem ki gondolataimat, s vezettem végig annak folyamatát 3-10 éves korig. Mivel az elmúlt tíz évben sok tapasztalatot szereztem a 3 éves kort megelőző időszakról, valamint a 10 év feletti korosztályról is, ezért a portálon már 15 év irodalmáról tájékozódhatunk - 0-12 éves korig részletesen, a +12 éveseknél csak a fontosabb irodalomról - életkor és téma szerint.
Kellemes időtöltést, jó válogatást kívánok!
|
|
I. ÉLETKORI SZAKASZ |
|
|
|
Az első életkori szakaszhoz három korosztály tartozik:
- a csecsemőkor (0-1éves),
- a kisgyermekkor (1-3 éves), valamint
- a kisóvodás korszak (3-4 éves).
 Az első életkori szakasz a legfontosabb időszak a részképességek kialakításához, ugyanis az első négy évben alapozhatjuk meg a tanuláshoz szükséges részképességek felét.
Dr. Jeanett Vos és Gordon Dryden kutatási eredményeikről a következő összegezést írta A tanulás forradalma című könyvükben:
"A tanulási képességek 50%-a az élet első 4 évében fejlődik ki, a további 30%-a 8. életév elérésére alakul ki. Ezekben az alapvető fontosságú években alakulnak ki azok az idegpályák, amelyeken az összes jövőbeni tanulás alapul."
Az egy év alatti kicsik érzelmi és értelmi fejlődéséhez elengedhetetlenek a mondókák, a gyermekdalok (Jár a baba, jár). De az első születésnap után is kiemelt fontosságúak a versek, azok ritmusa és zeneisége miatt. Minderről részletes tájékoztatást olvashatunk a Mondókázó - Verselgető rovatban, külön bemutatva kicsiknek ajánlott népi-kortárs mondókákat, valamint a klasszikus és kortárs verses lapozókat.
Már csecsemőkorban ajánlatos megismertetni babát a könyvvel (textil, pancsoló, hab- és kartonált), melyre kíváncsiságukból eredendően nagyon fogékonyak. Fejlődésükről a 'Babavilág' rovatban, míg az első könyvekről: a Babamesék (0-1) könyvajánlókban tájékozódhatunk.
|
|
I. ÉLETKORI SZAKASZ: KISGYERMEKKOR |
|
|
Kisgyermekkorban tanul meg beszélni a kicsi, ezért a tanulmányok és a korosztály Baba-fejlesztő könyvei mellett szókincsfejlesztő lapozókat ajánlunk a Babakönyvek rovat négy kategóriájában (tárgy- és cselekvő képes lapozók, keresgélő, beszélgetős és mesélő könyvek).
 Tematizált ajánlók:
Az 'Interaktív lapozók' a kicsik részképességeit fejlesztik: a manuális és verbális készségfejleszés mellett fejlesztik a logikai kézségüket és kreativitásukat is.
A mesék világán kívül láthatóan arra is van igény, hogy a mindennapi élet apró részleteit megbeszélhessük gyermekünkkel, ezért a Tessloff Babilon Kiadó már a 2-4 éves korosztálynak is készít ismeretterjesztő köyveket, melyeket a MI MICSODA mini-sorozat sorozat lapozóiból ismerhetnek meg a kicsik.
|
|
I. ÉLETKORI SZAKASZ: KISÓVODÁS KORSZAK - 3-4 évesek MI EZ korszaka |
|
|
 "A 3–4 éves gyermek megismerő tevékenységében még jelentős a nyelvi információkkal kísért mozgásos megtapasztalás.
Gondolkodása cselekvéshez kötött, a térbeli viszonyok és az időmeghatározások használatában még bizonytalan.
Emlékezete verbalizálódik, de továbbra is cselekvésbe ágyazott.
Szókincsének terjedelmi korlátai még nehezítik a bonyolultabb és hosszabb terjedelmű mesék megértését, élvezését.
Az egyszerű szerkesztésű, ismétlődő szövegrészeket tartalmazó lánc-, halmozó- és mondókamesék, valamint a rövidebb többfázisú állat- és novellamesék állnak a legközelebb hozzá. Ebben az életkorban az érdeklődést ébren tartó, fokozó szavak, szófordulatok, a ritmikus ismétlődések, a tő-, bővített és mellérendelő mondatok, a párbeszédek a legfőbb jellemzői és kívánalmai a meseválasztásnak." (Tancz Tünde)
|
|
Könyvajánló 0-4 éves korig |
|
|
Első életkori szakasz:
Csecsemő-, kisgyermek- és kisóvodáskor
|
|
Az olvasóvá nevelés már kisbabakorban kezdődik |
Tóth Judit |
|
 Hogy miért lesz az egyik gyerek olvasó, a másik meg nem?
Erre egyelőre csak részválaszaink vannak. Az mindenesetre nem kérdés, hogy a szülői példa és a korai élmények nagyban befolyásolják későbbi választásainkat.
És az is biztos, hogy a mai felgyorsult világ nem éppen az elmélyült olvasásnak kedvez, és ezt szülőként is el kell fogadnunk. Csak annyit tehetünk, hogy jó példát mutatunk, jó könyveket ajánlunk, és megadjuk gyerekeinknek a választás lehetőségét.
A mesékkel kezdődik minden
„A belső képalkotás, vagyis az olvasottak, hallottak elképzelése akkor is megtörténik, ha önállóan olvas egy gyerek, és akkor is, ha még kicsi, és felolvasnak neki” – írja Gombos Péter a digitális generáció olvasási szokásairól szóló tanulmányában.
|
|
A legkisebbek problémamegoldó meséi |
|
|
|
Kortárs mesék pedagógiája
|
II. ÉLETKORI SZAKASZ: ÓVODÁSKOR - 4-5 évesek MIÉRT korszaka |
|
|
|
A negyedik életév körül a kisgyermek már a folyamatos történeteket tartalmazó képeskönyveket nézeget, és ezzel egyidőben jelentkezik az igénye, hogy meséljenek neki. Eddig csak a kontaktus volt a fontos számára, ettől kezdve azonban már a történet is érdekli.
Nézegetésre azok a lexikon-szerű könyvek, amelyek a gyermek számára érdekes új információkat tartalmaznak. Itt a legfontosabb a sok illusztráció, és az egyszerű, kevés szóval történő meghatározás. Fontos, hogy minden szót megértsen a gyermek, különben elmegy a kedve az új ismeretek szerzésétől. Ebben a korban már adhatunk a kezébe vékonyabb lapú könyveket is, szeretik például a kihajtogatós, kihúzós, mozgatható oldalakat.
|
|
II. ÉLETKORI SZAKASZ: ÓVODÁSKOR - 5-7 évesek OKSÁGI korszaka |
|
|
 5-7 éves kortól már lehet közelíteni a valóság és a csodák határához. A népmesei motívumok nagyban hasonlítanak a gyerekek világához: a legnagyobb a legokosabb a három közül, a legkisebb látszólag a legelhagyatottabb, de általában a legszerencsésebb.
A népmesék jó hangulatát a szövegmondás ritmusa, az ismétléses alliterációk, verses betétek, és a kérdés-felelet sorok adják:
„Jótét helyébe, jót várj”, „evett-ivott, amennyi csak belé fért”, ,„telt-múlt az idő” , „mit volt mit tenni”, „szóból szó kerekedik”, „szavamat ne felejtsem”.
 Ez a kor az igazi mesehallgatás kora, a szimultán kettős tudat ekkor alakul ki. A tündérmeséket kedvelik a legjobban, már megértik és élvezik őket, feszültségteremtő és oldó hatásuk van. A mese jellegzetes, különös nyelve segíti a beleélést. (Klasszikus tündérmesék mesekuckója)
Ha elég kreatívak vagyunk, játszhatunk folytatásos játékot is:
-
mesekönyv segítsével, amikor a mese első felét a szülő olvassa el, s a többit gyermekünk teszi hozzá, aztán megint a szülő folytatja, és megint ő,
-
ismert mese elmondása képek segítségével - Desing-könyvekből,
-
|
|
Könyvajánló 4-6 éves korig |
|
|
 Második életkori szakasz: óvodáskor
|
|
Így olvasnak az óvodások |
O. Réti Zsófia |
|
 "A mesékből, versekből és az olvasásból
nem származhat hátrány"
A magyar gyerekirodalom történetileg különösen gazdag hagyományokban, az elmúlt években pedig olyan megújuláson ment át, hogy emiatt nem csak gyakorló szülőként érdemes rá odafigyelni.
Az óvodás korosztályt célzó kortárs magyar irodalomról, új kezdeményezésekről, régi hagyományokról kérdeztük Gesztelyi Herminát, a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar Irodalom, Kommunikáció és Kulturális Antropológia Tanszékének tanársegédjét.
2000 óta elérhetőbbé vált a gyerekirodalom
A magyar gyerekirodalom történetében a 2000-es esztendőt szokás korszakhatárként kijelölni.
„A lényegi különbség leginkább a választékban, annak a szűkösségben vagy bőségében ragadható meg – mondja Gesztelyi Hermina. – Lázár Ervin, Janikovszky Éva, Csukás István, illetve Reich Károly vagy Réber László nagyszerű írók és illusztrátorok, akik meghatározóak a kortárs gyerekirodalom számára is. 2000 után azonban látványosan megnőtt a kiadók, szerzők, könyvek száma: megjelentek azok a kiadók, amelyek mára meghatározói a magyar gyerekkönyvpiacnak (Pagony, Csimota), illetve a Pagony nemcsak kiadóként, hanem könyvesbolthálózatként is jelen van.
|
|
Óvoda iskola átmenet |
|
|
|
Külön kell szólnunk az un. átmeneti időszakról, amely nagycsoport 2. felétől az első évfolyam előkésző időszakának végéig tart. Óvodában ekkor készülnek el az iskolaérettségi vizsgálatok.
 Az óvodai élet utolsó hónapjaiban már tudatos felkészítés folyik az iskolára, pl. egyik fontos tényező, hogy legalább 20 percig nyugodtan tudjon ülni a gyermek, s tudjon ez idő alatt meghatározott tevékenységet folytatni.
Érdemes megvizsgálnunk gyermekünk beszédértését, el tud-e mondani egy történetet-mesét képek segítségével. A képolvasás ugyanis nagyban fejleszti a koncentrációt és a verbális készséget, melyekre iskolában szüksége lesz.
Kezdeti nehézségek az iskolában
|
|
III. ÉLETKORI SZAKASZ: Kisiskoláskor bevezető szakasza |
|
|
 Kisiskolás és nagyóvodás között egy nagyon nagy különbség van: iskolás kortól kezdve ugyanis figyelembe kell vennünk egy egészen új aspektust, az önálló olvasást. Ez természetesen nem kell, hogy azt jelentse, felolvasós időknek vége, főleg az első pár iskolaévben. A hosszabb és bonyolultabb meseregényeket valószínűleg ugyanúgy a szülő fogja továbbra is felolvasni gyermekének.
Az olvasás technikai részének elsajátítása után érdemes olyan nagybetűs könyvet választani, melynek témája érdekli gyermekünket.
A kínálat bőséges (a kiadói sorozatokból 8-féle, ábécés gyakorlókönyvek, képeskönyvek kezdő olvasóknak), de a már jól ismert, gazdagon illusztrált népmeséket is szívesen olvasnak első olvasmányként. Meseolvasás közben a kisiskolásnak ugyanúgy kettős tudata van, mint a játszó gyermeknek. Valóságismerete következtében biztosan tudja, hogy ez nem valós világ, mégis feszülten és várakozással várja a történet végét.
|
|
Könyvajánló 6-8 éves korig |
|
|
 Harmadik életkori szakasz:
Kisiskoláskor bevezető szakasza (6-8 éves)
|
|
Hogyan fejlesszük az olvasási képességeket? |
|
|
 Manapság egyre több olyan kisgyerek van, aki nem tud jól olvasni, nem érti azt, amit olvas, így az nem okoz neki örömet. Mit tehetünk szülőként, hogyan nevelhetünk a kicsiből értő olvasót?
A legfontosabb, hogy már egészen pici kortól kezdve olvassunk minden este. Próbáljuk meg úgy kialakítani az esti programot a gyerekkel, hogy meglegyen a mese helye a napirendünkben, és a lehető legkevesebbszer maradjon el. A legkisebbeknek képeskönyveket mutassunk, saját szavainkkal meséljünk rövid történeteket az egyes képekről.
Ne csak az óvodásoknak olvassunk, hanem a kisiskolásoknak is, függetlenül attól, hogy már ismeri-e a betűket. A közös felolvasást ugyanis nem pótolja az, ha akadozva, kisebb nehézségek árán önállóan olvas a gyerek. A szülő esti meséje segít összetartani a családot, közös élményt jelent, együttlétet és alapot a beszélgetésre.
A már olvasni tudó gyerek is olvashat mesét a családnak – sok gyerek számára ez a felnőtt minta követéséhez tartozik. Úgy érzi, hogy ő már nagy és méltó a bizalomra. Ha van kisebb testvére, a vele való kapcsolata is erősödhet ezáltal. A szülői felolvasást azonban jobb, ha nem cseréljük le teljesen.
|
|
III. ÉLETKORI SZAKASZ: Kisiskoláskor alapozó szakasza |
|
|
 Mindig, de ebben a korban különösen fontos, hogy a gyerekek humoros könyveket olvassanak. Garantáltan nem fogja megunni az olvasást az a gyerek, aki könnyed, vicces, mai és élő szövegeket olvas. Lehet az klasszikus, mint Astrid Lindgren vagy Erich Kastner, lehet a kortárs cseh Macourek, vagy éppen a magyar Lackfi János vagy Czigány Zoltán. Az egészen abszurd humorra is nagyon fogékonyak!
Amellett, hogy sok gyerek 8-9 éves korban már többszáz oldalas könyveket is el tudnak olvasni, ez a kor a meseregény mellett a regék, mondák, mitológiai történetek korszaka.
A meseregény a mesék és a valós világ között képeznek átmentet. Hősei a legnehezebb, kilátástalan helyzetből menekülnek meg, akik olyan gyermekek, mint maguk az olvasó, és olyan kalandokat élnek át, amikben már nincsenek csodás elemek, a valóságban is megtörténhetnének. Ilyenek Lázár Ervin, Szabó Magda, vagy Csukás István művei.
|
|
Könyvajánló 8-10 éves korig |
|
|
Kisiskoláskor alapozó szakasza
(8-10 évesek)
|
|
A gyerekek ötöde nem érti, amit olvas - Mit tehetünk értük? |
Both Gabi |
|
Melyek az alapvető gondok ma az olvasástanításban?
 Szakemberek véleményét gyűjtötte össze erről Both Gabi. Továbbá megismerkedhettek egy páratlan, olvasást segítő kampány részleteivel.
Ha tudsz olvasni a sorok között, nehezebben vernek át. A magyar oktatáspolitika szétzilálása többek között azt eredményezte, hogy egyre többen képtelenek a sorok között olvasni, és legfeljebb az óriásplakátok leegyszerűsített üzeneteit értik meg.
„(...) Azt látjuk, hogy a magyar gyerekek tanulnak szinte a legtöbbet a környező országokhoz képest – de a legrosszabbul. Azért, mert nagyon rossz stratégiával tanulnak. Miért? Mert nincs idejük gondolkodva tanulni. Nem elég az órák számát emelni, meg kellene nézni azt is, hogy milyen minőségben megy az oktatás. (…)
A PISA 2015 eredményei és tennivalóink című kiadványból idéztem Lannert Judit oktatáskutató, szociálpedagógus és közgazdász szavait.
|
|
IV. ÉLETKORI SZAKASZ: KISKAMASZKOR |
|
|
A kiskamaszok (9-12) gondolkodása
"A kiskamaszkorról általában kevés szó esik, pedig egyre hangsúlyosabban megjelenő életszakasz. A hagyományos (pl. az eriksoni) fejlődéselméletek szerint az óvodáskor után következik a kisiskoláskor, majd 13-14 évesen kezdenek a gyerekek kamaszodni.
A kisiskoláskornak nevezett időszakot egy érzelmileg kiegyensúlyozottabb, inkább a teljesítményre fókuszáló időszakként említik. Különös élmény megtapasztalni, hogyan nyílik értelme a világra, miként kezdi megérteni az ok-okozati összefüggéseket. Ugyanakkor a komoly témákon túl egy-egy ölelésre és puszira is van igényük..." (gyermekpszichologus blog)
 "Kiskamaszkorban a gyermekek gondolkodása is hordoz néhány olyan sajátosságot, amely korábban, kisiskoláskorban nem volt jellemző. A fiatalabb gyermekek inkább a közvetlenül megfigyelhető, konkrét dolgokról gondolkodnak. A kiskamaszok gyakrabban vonatkoztatnak el, nem kézzelfogható alternatívákat is megfontolnak, több lehetőség jelenik meg gondolkodásukban.
A serdülőkor kezdetén a gyermekek gondolatai egyre gyakrabban irányulnak a jövő felé, elkezdenek rendszeres módon tervezni, előre gondolkodni.
 Ebben a korban a döntéshozatalt már többnyire megelőzi a lehetséges helyzetek széles skálájának átgondolása, gyakran használnak feltevéseket, hipotéziseket. Az egész gondolkodás elvontabb, filozofikusabb lesz, lehetségessé válik több szempont vagy több szabályrendszer egyidejű észben tartása. Mindez pozitívan hat az empátiára, azaz a beleérző képességre is, ami pedig alapjául szolgálhat a barátságok említett elmélyülésének.
A kiskamasz próbálja meghaladni a megszokás korlátait, egyfajta sajátos idealizmus jellemzi, ellentmondásokat tár fel, példaképeket keres, tehát lázadása korántsem öncélú, az építő jelleg dominál benne. Szülőként érdemes meghitt beszélgetések során kibontani az érés eme gondolkodásban megjelenő csodáit, és a számtalan, gyermekünket érdeklő téma közé becsempészni a pályaválasztás aktuális dilemmáját is." (Kiss Ákos - pszichológus)
A 9-12 éves korosztálynak a kedvencei az igazi hősök, a mondai hősök, a szabadságharc hősei. Ezért a korosztály kedvenc olvasmányai: a mondák, kalandregények, s olyan könyvet is szívesen olvasnak, melyekben a hasonló korúak váltják ki tetteikkel, magatartásukkal az elismerést.
|
|
Kis- és nagykamaszok irodalma |
|
|
|
|
V. ÉLETKORI SZAKASZ: Kamaszok tematizált irodalma |
|
|
Kamaszok irodalmi érdeklődése
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
Az első életkori szakasz a 
Tovább…
5-7 éves kortól már lehet közelíteni a valóság és a csodák határához. A 
Manapság egyre több olyan kisgyerek van, aki nem tud jól olvasni, nem érti azt, amit olvas, így az nem okoz neki örömet. Mit tehetünk szülőként, hogyan nevelhetünk a kicsiből értő olvasót?
