A szerző egy-egy gyerekfigurába sűríti a forradalmat és szabadságharcot átélők jellegzetes társadalmi rétegeit. Elekes Pali a reformokat akaró magyar nemességet, Czinege a polgárosodásra váró kézműveseket képviseli. Az éppencsak jelzett miliőből bontakozik ki a cselekmény további része; erdélyi menekültek jönnek Paliék házába, nem sokkal később pedig megjelennek a császáriak. Az üldözötteket el kell rejteni. A szebeni fiúk a háborús zűrzavarban elrejtenek egy menekült asszonyt, aki ráveszi őket arra, hogy az osztrák csapatok terveiről híreket szerezzenek.   A gyerekek nekilátnak a jelentős veszéllyel járó hírszerző munkának. Sikerül kihallgatniuk néhány tiszt beszélgetését, de a csapat egyik tagját az osztrákok elkapják és fogdába zárják, miközben egy román és egy magyar fiú gyalog elindul Segesvár felé, hogy az osztrák csapatok támadási tervéről értesítsék Bem tábornokot.