pagony.hu Az utazás során az út a fontos, nem a cél „A dolgok nem kívül kezdődnek, hanem belül, és nem alul, hanem felül és nem a láthatóban, hanem a láthatatlanban” (Hamvas Béla) Jean-Claude Mourlevat mesés regényét, A vsszafelé-folyót – ahogy ez lenni szokott –, más szavaival, jelen esetben Hamvas Béláéval tudnám legszebben leírni. Tökéletesen kifejezi, milyen varázslatos utazás történetét tárja elénk Mourlevat, ami közben elengedhetetlenné teszi azt is, hogy magunkba tekintsünk. Azaz míg mesebeli tájakon utazunk a főszereplővel a könyv lapjain, a belsőnkben is hosszú túrára indulunk az ismeretlenbe. A visszafelé-folyó minden fejezete referál valamilyen lelki folyamatról, ami lejátszódhat egy gyermek pszichéjében, kezdve a szeparációs szorongástól a szülő-gyerek kapcsolat konfliktusain át az első párválasztással és szerelemmel járó különleges érzésekig, melyek első megtapasztalása semmihez sem fogható, és éppen ezért nagyon ijesztő is. A visszafelé-folyó nem csupán egy izgalmas és misztikus kalandregény, de egy fontos utazás is a tudattalanba, ahol minden furcsa teremtménynek és mesebeli helyszínnek metaforikus jelentése van. Tomek, a főszereplő fiú, utazása kezdetén csupán 13 éves. Vándorlása néhány évet ölel fel, mely alatt nem csak fizikailag változik: kalandjai során fejlődik az érzelmi intelligenciája, megtanul tartós és fontos kapcsolatokat kötni és elköteleződni, félretenni fontos helyzetekben saját egóját és másokat előtérbe helyezni, megismeri a szerelem mindent elsöprő érzését, és szembenéz a félelmeivel. A halál gondolata sem borzasztja el úgy, mint azelőtt, hiszen megtanulja, hogy az élet értékességének a végesség-tudat az egyik kulcsa. Hihetetlenül komplex kötetet tarthat kezében az olvasó, de közben mégsem érezzük zsúfoltnak a történetet, éppen ellenkezőleg. Elvont, megfejtendő szimbólumai miatt hitelesen és minden didaxistól mentesen képes számtalan problémával, érzéssel, élethelyzettel foglalkozni anélkül, hogy belezavarodnánk a sok mondanivalóba. Igaz, klasszikusan olyan könyv ez, amit érdemes többször elolvasni és akár együtt, közösen értelmezni a gyerekekkel, annyi mindent rejt a felszín alatt. Hasznos módszer a közös olvasás arra is, megismerjük a gyerek számára igazán fontos problémákat, a félelmeit, és vágyait úgy, hogy figyelünk arra, ő mit olvas ki a sorokból, mit értelmez könnyedén, mit nehezebben. Tomek egy kereskedő fiú, akinek a boltjában mindent kapni. Egy este betér hozzá egy vele egyidős, különleges vásárló, aki mesél neki a Kzsar-folyóról, ami visszafelé halad. A tengerből ered, és egy hegy tetején végződik, tavacskát képezve egy apró kőmedencében. Aki a medence vizéből iszik, örök életre tehet szert. Tomek néhány nappal később az ismeretlen lány után indul a Kzsar-folyót kutatva, hogy a forrás vizéből kedves öreg nagyapjának, Isámnak hozhasson. Ugyan Isám nem vérszerinti nagyapja Tomeknek, ő az egyetlen, akit a fiú családtagjaként szerethet. Ahogy mondani szokás, az utazás során az út a fontos, nem a cél. Nincs ez másként Tomek esetében sem. Kezdeti úti célját elérve már nem is fontos számára az, amiért elindult, annál inkább az átélt élmények, megismert emberek, és a metamorfózis, amint keresztülment. Az a belső változás, amely során komplexebbé vált a személyisége, épp úgy, ahogy a gyermekből fiatal felnőtt, majd felnőtt válik. A visszafelé-folyó egy fejlődéstörténet, azaz egy személyiség alakulását, változásait követi és mutatja be részletesen. Mélyen elemzi, min megy keresztül a főszereplő lelki és elméleti szinten, plasztikusan megjeleníti az érzéseit, gondolatait, és bemutatja, hogy dolgozza fel a főhős mindezt. Mindeközben igazán jó mese is, azaz tudható a pozitív végkifejlet, mégsem nem lopja ki a szerző a konfliktusokat, a rossz lehetőségét a történetből. Tudjuk, hogy a világ alapvetően jó, de történhetnek benne negatív dolgok is, amik bátorsággal, kellő ismerettel és önbizalommal legyőzhetőek. Mindeközben A visszafelé-folyó egy igazán izgalmas, elképesztően fantáziadús és kreatív mese, tele varázslatos lénnyel, kalandokkal, mesebeli tájakkal, kedvességgel, humorral és bájjal. Gördülékeny szövege, filozofikus tartalmával és ehhez igazodó stílusával együtt olvasmányossá és letehetetlenné teszi a könyvet. Ráadásul egyszerre két könyvet rejt a kötet: a Tomek szemszögéből megismert utazást később Hanna (Tomek szerelme) szemszögéből is megismerhetjük, hasonló részletességgel, de újabb kalandokkal. A visszafelé-folyó egyszerre zseniálisan okos, mélyen érző, remek konfliktuskezelő és közben meghatóan szép történet a lélek fejlődéséről.   Vissza a sorozat-ismertetőhöz