OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Az évtized legizgalmasabb gyerekkönyvei - 4. rész
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2024. December
HKSCPSV
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
GYEREKLÍRA
GYEREKLÍRA : ANTOLÓGIA - Ragyog a mindenség

ANTOLÓGIA - Ragyog a mindenség

  2018.03.29. 14:40

5-10 éveseknek
Erdélyi gyermekvers-antológia
a Kaláka együttes lemezével
 
 
Szerkesztette: Makkai Kinga
Kiadó: Gutenberg
Oldalszám: 240
 
A Ragyog a mindenség gyermekvers-antológia a kortárs erdélyi irodalom 24 kiemelkedő alkotójától közöl mintegy 200 verset, és mint az utóbbi húsz év gyermekekhez szóló lírájából merítő válogatás, iránymutató az olvasás megkedveltetése, a további könyvválasztás tekintetében.
 
 
"Sokféle dolog ragyog egy gyermekszobában: az olvasólámpa, a tűzoltóautó villogója, apa szemüvegének kerete, anya mosolya. Az erdélyi gyermekvers-antológia a délutánokat ragyogja be: oldalain a huszonnégy kortárs költő közel kétszáz verséből válogatott füzérhez tizennégy Erdélyben alkotó illusztrátor teremt színekben és hangulatokban pompázó, vonalas-foltos, vonzó és izgalmas képi világot, a vers legkedvesebb követeként ismert Kaláka együttes által megzenésített, sziporkázó dalokká kibontott versek pedig dúdolásra fogják, táncra perdítik az ebben a világban járót. Ez a kivételesen szép könyv muzsikáló, fénylő szavaival a vers, a zene és a rajz közös találkahelyére vezet el – mert legjobban ott Ragyog a mindenség.

Ez a kötet ugyanakkor hangsúlyosan több mint versantológia: rendhagyó módon arra vállalkozik, hogy teret adjon a vers, a rajz és a zene találkozásának. A gyermeki világ meghatározó motívumait követő versciklusok mindegyikét más-más – összesen tizennégy – Erdélyben alkotó grafikusművész illusztrálta, a stílusok, technikák, színek és formák sajátos ritmusú váltakozása pedig káprázatos vizuális elemekből építkező teret eredményez.

A gondolat és a folt, a rím és vonal képzeletbeli összefonódását pompásan egészíti ki a muzsika: az antológiát a nemzetközi hírű Kaláka együttes legújabb albuma teszi teljessé, amelyen a kötet szerzőitől választott egy-egy vers szólal meg, mint sziporkázó dalokká kibontott költemény.

A nagy gonddal, rendkívül igényes kivitelben készült könyv ráragyog olvasóira, valós élményt nyújt számukra – mert ez az, ami egyetlen kisgyermek világából sem hiányozhat. " (Gutenberg Kiadó)

 

Ragyog-a-mindenseg---Erdelyi-gyermekvers-antologia-belso1

A lemez tartalma

  1. Jánk Károly : Elhajlik az ég az ágtól
  2. Jánky Béla : Zsibog a hegy
  3. Demény Péter : A kéményseprő verse
  4. Balázs Imre József : Csigabiga-expressz
  5. Karácsonyi Zsolt : A furcsa állat
  6. P. Buzogány Árpád : Szélhegedű
  7. Tompa Gábor : A szemérmes ünnep
  8. Fekete Vince : Apukám lelke, mint egy csupor kakaó
  9. Nagyálmos Ildikó : Panna verse az önbizalomról
  10. Tolna Éva : Tréfás vers
  11. Kányádi Sándor : Krumplis mese
  12. Szántai János : Tintapacák
  13. László Noémi : Kérdezgető
  14. Ferenczes István : Csodakert
  15. Markó Béla : Milyen állat kell nekünk?
  16. Jancsik Pál : Dinnye
  17. Cseh Katalin : Tavasz
  18. Kovács András Ferenc : Holderdő
  19. Visky András : Tükör-ének
  20. Páll Lajos : Tavaszi felhő
  21. Farkas Árpád : Virágzápor
  22. Egyed Emese : Ötven csillag
  23. Lászlóffy Csaba : Egy púp dicsérete
  24. Lászlóffy Aladár : Ki kiált a láthatáron

 

Kőrösi Viktória

Ragyog a mindenség, avagy a kivételesen muzsikáló könyv

A csíkszeredai Gutenberg Kiadó rendkívül igényesen illusztrált gyermekvers-antológiája hiánypótló kötet. Vers, zene és rajz különleges találkozása, varázsa. Makkai Kinga, szerkesztő huszonnégy erdélyi költő két évtizednyi munkásságából szemezgetett. A közel kétszáz vers tematikailag tizennégy ciklusra oszlik, ezeket a fejezeteket tizennégy Erdélyben élő illusztrátor teszi színessé, látványossá. A kötet vizuális, akusztikai és lelki-szellemi élményt nyújt nem csak kisgyerekek számára. Az antológiát a Kossuth-díjas Kaláka együttes új albuma teszi hangzóvá, minden szerzőtől egy-egy verset szólaltat meg.

A kötet a 2013-as Ünnepi Könyvhétre jelent meg. Joggal érdemelte volna a ki a Szép Magyar Könyv-díjat. Úgy vélem, a könyv útja a versek zengésében és a gyermekszemek ragyogásában teljesül ki, s ez elismerés szerzőknek, illusztrátoroknak és kiadónak egyaránt.

A ciklusok a magzati kortól a nagyobb gyerekkorig követik nyomon az adott életszakasz sajátosságait: fókuszban a lelki-szellemi-szociális fejlődés, a játékosság és a nyelvi tudatosság áll, az olvasóvá nevelés különböző szakaszai.

Az első ciklus, a Szóvarázs nyelvi gyermekjátékok, kiszámolók, mondókák, tréfás versek fűzére; a versnyelv zeneiségére épül: rímek, ritmusok, alliterációk összhangzására. A nyelv teremtő, Weöres Sándor-i értelemben vett varázsereje (rigmusok, mondókák, igézők) jut érvényre benne. Értelem nélkül is vidámság, léleküdítő muzsika árad a versekből; beléjük költözik valami lélek, alliterációra épülő csicsergéssel, csacsogással köszöntik a tavaszt, a gyermek beszédfejlődését (is). Weöres Sándor írja, hogy „a gyermek versigénye ősi jellegű, kissé úgy fogja fel a képet, a zenét, a ritmust, mint az ősember. A gyermekversnek sokszor varázsige jellege van, éppen mert közel került a nyelv ősi világához, de ennek semmi köze a gügyögéshez.” (Vekerdy Tamás: Kicsikről nagyoknak, 40.)

Ragyog-a-mindenseg---Erdelyi-gyermekvers-antologia-belso4

A vers zeneiségéhez nagy mértékben hozzájárul, hogy a versek nagy része ütemhangsúlyos magyaros verselésű. Ferenczes István Kiszámolója (6) például felező négyes ütemű. A vers nemcsak ritmusában marad hű a hagyományokhoz, hanem gondolati síkon is visszarepít a táltos lovak, a magyar népmesék hagyománya, azaz az ősi hitvilág idejébe. Akárcsak a mesékben, a versekben is érvényesül a képzelet határtalan, időt és teret áthidaló lehetősége: Holdra lehet szállni hópitypangon (6). Ferenczes sajátos humort sző a versekbe, amivel a kiszámoló végén visszavonz a gyermeki játék jelenébe: „Aki nyáron /marad hoppon/ bohóckodjon/ a porondon.” (6)

A ritmus lendületbe hoz, magával ragad. A megszokott ritmusból való kitérés viszont – akárcsak a zenében a csend – nyomatékosítja a lényeges üzenetét egy versnek. Balázs Imre József Varázsigék című költeménye az elcsendesedés, a befele fordulás, a biztonságot adó ölelés, elringatás vágyát fogalmazza meg. A szakaszok első három sora kétütemű hetes sorokból épül fel, és a világ, a természet elcsendesedésének igényét fejezi ki. A strófák negyedik sora a többitől eltérően csupán négy szótag, mégis tömören a lényeget mondja ki:

„ S hunyd le szemed! (…) Maradj velem!(…) Ringass engem!”.

A vers, a dallam az esti összebújás során, szárnyakat könnyeddé tevő, biztonságosan betakaró, elringató, ködoszlató erejű: „Dalod magába göngyöl.” (12) Az esti mesék, összebújások mellett a közös vacsorának is felemelő ereje van. Egy közösen eltöltött vacsoraidő fenséges, általa elérhető az elérhetetlen: Kovács András Ferenc Kilcs-kulcs című versében így fogalmaz: „ha megvacsorálunk, holdkaréjon hálunk.” (12).

Az erdélyi gyermeklíra – úgy tűnik – különösen kedveli a gyermek- és népdalok ritmusának vagy szövegének variációit, intertextualitását. Egyed Emese „kergetőzik” a dallamokkal: az „Elvesztettem zsebkendőmet” mondatot egybeolvasztja a szerelmi dalok (s talán az élet) lényegével, a szerelem beteljesülésének örökérvényű vágyával: „soha el nem válnék tőled”.(10)

Az antológia leleményes rímtechnika-gyűjtemény is egyben. Tompa Gábor a Lányrímek című versében különös rímtechnikát alkalmaz. A nyelvtörőnek is nevezhető kínrímek hangzásban nyújtanak élményt: „Ha a Rami a/ haramia…Ír ma Irma/ Rami, Mari-/ a rím ama/ ima ma” (11.) A hangzás mellett azonban sokatmondó gondolat fogalmazódik meg: az összecsengés kvázi felemelő, megszentelő jellege, azaz a rím ima, olyan eszköz, amely összekapcsol a szakrálissal, a teremtővel.

A Kérdezgetők című ciklusban a gyermek rácsodálkozása a világra, valamint a valóság határainak képzeletben való kitágítása kap hangot. Jánk Károly a Láttál-e már? című versében abból az evidenciából indul ki, hogy mesében s álomban a képzelet valóra válhat, a csodák láthatóvá válhatnak – és a kisgyermeket a tapasztalhatatlan megálmodására szólítja fel. Cseh Katalin továbbviszi a gondolatot az Esti kérdésekben. Az esti beszélgetések során a felnőtt is belehelyezkedik a mesei világ valóságába. A gyermek „álomillatú szobában/ Tündér énekét hallgatja”, vagyis nagyanyó meséjét, amelyben az égi táltos felhőabrakot eszik, éjanyó csillagablakot fényesít, a kobold gyöngyharmatteát iszik, a hableány a hullámok haját fésüli. (15.). A gyermek világról alkotott képe, érzelmei kifejeződnek rajzaiban is. De a rajz ennél több: mágikus világteremtés: „rajzolok egy folyót is,/ vízsodrása messze visz…” (Nagyálmos Ildikó: Panna kérdez-válaszol, 19.).

Ragyog-a-mindenseg---Erdelyi-gyermekvers-antologia-belso6

Ragyog-a-mindenseg---Erdelyi-gyermekvers-antologia-belso5

A harmadik ciklus, a Kinek talál a neve?  névcsúfolókat, név-ábécéket tartalmaz. A humoros rímek vidámsága („Szállj le már a kőről, Julcsa,/ alatta az eszed kulcsa”. Lászlóffy Aladár: Névcsúfoló, 22.) mellett érdekes, hogy a gyermek vágyai, kívánságai a Naphoz, a ragyogáshoz kapcsolódnak: „a holdlakó gyerek (…) ablakából látod a Földet: most sok óhajt Nap felé görget.” (Cseh Katalin: Magor, 26.)

A Családi fészek ciklus talán a lelket legmélyebben érintő, legfinomabb fejezet. A szülők egymásra találásától a gyermekáldásig, a kistestvér érkezésétől a nagyszülővel való bensőséges kapcsolatig, a családi élet nehéz pillanataitól az igazi otthon megtalálásáig sok téma felmerül a versekben. Szavak értelmeződnek újra, nyernek új értéktöbbletet. Fekete Vince Apukám lelke, mint egy csupor kakaó című verse a szülők ismerkedésének korszakát írja le. A gyermek bizonyos fogalmak képszerű, szó szerinti értelmezése adja a vers érdekességét: „kiöntötte a lelkét, mint egy csupor kakakót reggel nekünk.”(32). Az egymásra találás, a szerelemben való kölcsönösség lehetőséget teremt arra, hogy két ember egymásban otthonra leljen. Visky András Tükör-éneke gyönyörű metaforikus képekkel fogalmazza meg az érintések, tekintetek, a gyöngéd szerelem beteljesülését, amely elválaszthatatlan a fénytől, a csengő dallamtól: „hajad fénye hajnalom, … fényed szó az ajkamon, ….szíved boldog otthonom”.(33). A gyermekáldás talán egyik legszebb metaforáját olvashatjuk Egyed Emese tollából. A Névkérőben a magzat szemszögéből halljuk, hogy a születésre való készülődés „csöndből születő ének”. A magzati időszak várakozás és reményteli vágyakozás a boldog találkozásra, a kölcsönös szeretésre, mosolyra. A születés kerekebbé, teljesebbé teszi a mindenséget: „kerekítem a szögletes világot.”

„Várakozom, de mindent hallok, látok,/ várom, hogy megérkezzem, készülhetek:/ bút-gondot szívetekből kivethettek:/ járjunk ösvényén megváltó reménynek.” (34).

Ebben a fejezetben átértelmeződnek fogalmak. Balázs Imre József Nem nyitom ki az ajtót című versében otthon lenni nem csupán fizikai jelenlétet jelent, hanem együttlétet, közös elfoglaltságot. A dolgozó anya hiába van otthon, ha a gyermek csak várakozik arra, hogy minőségi időt töltsenek, tevékenykedjenek vele együtt: „Ha kinyitom (az ajtót), egy kicsit mindig úgy néz rám, mintha nagyon messze volna.” (39). Cseh Katalin Meghatározás című versében a családi fészek azonossá válik a szülők közti üldögéléssel, (test)melegségük érzésével. A szeretet pedig az, amikor karácsonykor fenyőillattal telünk színültig.

A családi élet nem csupán melegségből, gyöngéd szeretetből, meséből, dalból, játékból áll. A napos oldal mellett bizony megfogalmazódnak a gyermek fájó tapasztalatai, olykor a szülők rejtett bírálata is. A szülők veszekedése, bántó mondatai, például a „Bár sose láttalak volna” (Jánky Béla: Mikor az ember árva, 42.) komoly szomorúságot, érzelmi válságot okozhat, hiszen a gyermek továbbviszi a gondolatot. Ha korábban azt mondták neki, hogy attól van a világon, hogy a szülők „szerették egymást nézni”, a meggondolatlanul, dühből  elhangzó mondatot úgy fordítja le magának, hogy már megbánták a nézésüket, azaz őt, a gyermek születését is.

A vers szerint a családban megbomlott harmóniában létezni, veszekedni, haragudni annyi, mint elveszíteni a látás képességét: „ő ronthatta meg anyáék látását”. Ettől a gyermek lassan eljut ahhoz a következtetéshez, hogy árvának érzi magát: „mintha már nem is volnék az övék” (uo.). A veszekedések mellett a szülő hiánya is igen nehéz élmény, ráadásul a gyermek, aki örök jelenben él, végeérhetetlen, kimerevített időnek érzi a szülők hiányát: „úgy várok, mintha lényem a várakozás szobra lenne, mintha a várakozás bennem otthonára lelne” (Cseh Katalin, 47.) A szülői távollét Cseh Katalinnál befele fordulással, az emlékek felidézésével, újraátélésével hidalható át:

„Apa elutazott,/ S én azóta várom./ Ha behunyom a szemem,/ magam előtt látom:/ Együtt focizunk éppen,/ rúgjuk a labdát,/ vagy mesél valamit,/ hallom a hangját…”(uo.).

A Játékok című fejezet a képzeleti, alkotó játékok, szerepjátékok és ábrázolási tevékenységek sokszínű morzsáiból szemelget. A játék az ember lényegéhez tartozik, belső szükséglet, az (ön)megismerés és kreativitás útja. A személyiségfejlődés alapja, hiszen általa alakul, fejlődik a megfigyelés, a képzelet, az emlékezés, a problémamegoldás, az esztétikai érzék, a kézügyesség, a kreativitás stb. A játékban a képzelet által tágul a világ, a megismerés tértől és időtől függetlenedik (Jancsik Pál: Játékok).

A korai kisgyermekkorban az érzelmek irányítják a képzeletet, amelynek fő funkciója a vágyteljesítés, valamint a hiányzó ismeretek pótlása. Így az elképzelt világ kvázi valóságként élhető meg. Az ábrázolás is egyfajta (világ)teremtő folyamat: lerajzolni valamit annyi, mint létbe hozni fantáziánk tárgyát. Tolnai Éva Gergő rajza című verse a hal és a macska ellenséges viszonyát körvonalazza szó szerint, megrajzolja őket egymásnak, majd a halacska szorongását azzal oldja, hogy csupán játékmacskát rajzol mellé. Az is fontos, hogy a rajzolásban az önkifejezés szavak nélkül, szimbolikusan kap utat. A képzeleti-teremtő játékokon kívül nagy szerepe van (kis)iskolás korban például a konstrukciós játékoknak, amelyek akár nagy történelmi harcok, korszakok eljátszását is lehetővé teszik. Erről ír Farkas Árpád a Várépítők c. versében:

„…gyertek,/ védjük meg a havas kertet!/ Itt a tatár, jő a török,/ …mindjárt támad./ Építsünk a hóból várat!” (56).

Az Autónk lábnyomai című fejezetet nézegetni is csodás: gyönyörűen kidolgozottak a képek részletei, mint ahogy azt már megszokhattuk Keszeg Ágnestől. A ruházaton a textúrák, az alapos tervezésű és karakteres arcok, a frizurák, a különlegesen szép kalapok, a részletgazdag utcajelenetek, a járművek stb. láttán az az érzése a könyvet lapozónak, mintha egy gyerekdivatlapban járna. Szívmelengető sétát tehetünk kutyusokkal, pöttyös ruhás kislányokkal, mackókkal, forgalmistákkal.

Ez a fejezet jatékos-humoros, ellentétekre épülő és filozofikus egyben. Sínen vannak kincses Kolozsvár kótyagos villamosai, döcögő szekerek, pöfögő mozdonyok, a csigabiga-expressz, valamint papírhajók, merész hajók, amelyek a kék hullámokon kifeszülő vitorlával szelik a szelet, s viszik hírét a híres-neves utazóknak: Kolumbusznak, Robinsonnak, Gullivernek. Az autókázás nem minden gyereknek leányálom, az apa „benzinszagú szerelme” a gyereknek a szédülés, a rosszullét terepe is lehet, viszont ezt a prózai jelenetet különösen szép hasonlattal érzékelteti László Noémi az Apa valahogy kocsit című versében:

„Rosszullét környékez, mint óriás, hulló tollú madár.” (62.)

Fekete Vince cikluscímadó verse a metaforikus átviteleken alapuló filozofikus gondolatok miatt különül el a többitől. Kiindulópontja, hogy az autó keréknyoma a hóban az autó lábnyoma. A metaforában megfogalmazódó azonosítást anya elszomorító mondata tetézi:

„mi is ilyen nyomok vagyunk csak, mint a mi piros autónk lábnyomai a hóban.” (63.)

Az emberi lét mély filozofikus elgondolása fogalmazódik meg ebben a sorban, miszerint csupán nyomok vagyunk, az örökkévalóság vágyához képest tűnékeny, illékony valamik.

A Kívánságok című fejezet a népi mesterségek (fazekas, kovács, kéményseprő, szabó-varró, ács, szakács stb.) és a gyerekek számára vonzó, mesebeli, valamint vicces foglalkozások tárháza. Szinte hallható, ahogy a patkó készül. P. Buzogány Árpád: Patkó készül című versében ütemhangsúlyos magyaros ritmusú, páros rímű sorok és a k betűk kattogása idézi a kovácsmester kalapálását:

„A kalapács alatt patkó készül,/ a szénen az újabb vas már kékül.” ( 72.)

Cseh Katalin Bohóc-verse külső-belső ellentétre épül. Féltett titkokat fed fel: aki állandóan nevettet, éjszaka az is szembenéz a szomorúsággal: „Én szomorú csak álmomban lehetek, máskor folyton-folyvást nevettetek.” (uo.) László Noémi hőse a dacos, megfelelni nem akaró gyermeket mutatja be. Hiába a sok nagyszerű példa: Kolumbusz, Spartacus, Napóleon, fáraó, tudós, táncosnő, fátylas kisasszony az ősi várban, a gyermeknek csupán az fontos, hogy hagyják nyugton, hogy kedvenc időtöltésének élhessen:

„Öcsémnek mindegy, csak/ ez a család hagyja békén./ Én általában semmi (nem szeretnék lenni)./ Jusson időm sétára, csendre, olvasásra, / és ne kelljen sehogyan viselkedni.”

Demény Péter A szakács dala című verse igazi csemege. Az Ízek Országa mesebeli csodás helyszín, ahová a konyhák tündére-boszorkánya varázsfakanálon repül. Mindenki ismeri az idézett filmbeli lecsó(ka)t, amelyek nem csak a habcsók rímpárjaként kavarodnak bele az ízek világába. Az is kiderül, hogy azért jó szakácsnak lenni, mert

„akkor nem dönt búba semmi,/ elvarázsolnak az ízek…/fakanállal vízisízek.”(77.). Sőt, az üstben akár a tavasz is kikavarható. (Balázs Imre József: Boszorkány)

Az Elvisz az iskolatáska című ciklus egy életszakasz lezárulását és az új kezdetét, az iskolakezdés nehézségeit, szorongásait, aggodalmait fogalmazza meg. Ezekben a versekben az élet napos és árnyékos oldala kézen fogva jár:

„borzongató az élet és veszedelmes,/ de játékos is és pajkos és vidám,/és valahogy olyan tele van, mint a május mosollyal” (Demény Péter: Apa levele Ágóbágónak, 86.).

Nem csupán a gyermekben kialakult (pl . a fegyelem, az iskolai szigoriránti) ellenérzéseket, szorongásokat, matematikai nehézségeket, hanem a szülők olykor megható aggodalmait, kívánságait is szavakba öntik a sorok. Az iskola nemcsak az új közösség, az új készségek kialakulásának helye és ideje, hanem a gyermeknek a szűk családi kötelékekből való kibontakozásáé is. Éppen ezért az iskolakezdés a tanulmányoktól, a közösségbe való alkalmazkodástól független, más távlatok felé is irányítja a figyelmet:

„meddig tarthat még szívünk bálja,/ meddig gondolsz még szívesen, /derűsen anyára s apára…” (82.)

Demény Péter Utolsó év című versében a szülők keserűen reménykednek, aggodalmaskodnak: meddig tart a gyermeki ártatlanság, a szülőkkel való legszorosabb kötelék? A felnőtt, aki ismeri az élet keserű lépéseit, „a magányt rímekbe hazudja”, félti gyermekét, azt kívánja neki: „legyen könnyű/ ez a sötét világosság.”, és mindenek ellenére a szíve nevetős maradjon. Ennél többet nem kívánhat. Az iskolás gyermek szorongására jó gyógyír, ha tudja, hogy a szülők lélekben vele vannak: „az ellenőrződben vigyorgunk anyával együtt.” (86.)

A Milyen állat kell nekünk? fejezet ismét az Óperencián túli, meseszerű világba repít. Képzeletbeli állatok, emberként viselkedő intelligens lények sorakoznak fel ezeken az oldalakon: katicabogárszárnyú zsiráf vonít éjszaka, művészi egér vászonra skiccet karcint, felhőket fércel a fecske, hogy ragyoghasson a nap, s ő örömében kipenderülhessen a játszótérre, a széncinke titkokat harsog rügyfakadás idején. A képzelt világ színes és hangos, ragyog és zenél. A versek ritmikája, a rímek hangjátéka, a szójátékok itt is hangsúlyos szerepet kapnak, s a pörgős vidám játékba, hangzásba ötvöződik az élet keserűsége, az elvágyódás, a jobb tulajdonságokra vágyás is. (A pepita hangya, Csigabánat).

A Csodakert elbűvölő vizuális és szinesztetikus világ, amely az évszakok és gyümölcsöskertek csodáit, apró szépségeit, fényeit-árnyékait, jelenségeit mutatja be. „A rét … esti fényben ázik, tüskés bokorágon ökörnyál hintázik” (113.), az almát „fények becézik, amíg beérik”(Jancsik Pál: Alma. 113.), „sistereghetnek a liliom-lángok, zuhog a szélben az aranyeső, (…) füvekkel táncol az ég!” Eggyé válik a fent és a lent, nincs elkülönülés: „Ragyog a mindenség/ épp a házunk felett,/ itt van minden csillag,/ itt világít neked.” (Markó Béla: Balázs kertje. 118.) Éppen ebből az egységből adódóan a bánat is kozmikius méretűvé nő: „Hull a könny az égből.” (László Noémi: Rózsa, 118.)

Az Elhajlik az ég az ágtól című ciklus a hétköznapok zűrzavarát, a természet ritmusát, az összetartozó dolgok különválását szövi a „mindenségbe”:

„homokpart a víz kékjétől./ Elhajlik az ág az égtől/ víz kékje a fenti kéktől/ Elhajlik az ég az ágtól/ szürkeség a szivárványtól/ mint élő el a haláltól…/ mint a való a világtól.”.

Nincs egység, darabokra tört a világ, „mintha egy lenne több részből”. (Jánk Károly cikluscímadó verse, 125.). Ezekben  a versekben is ötvöződik a természeti jelenségek szépsége és a gyermekek képzeletvilágába bevonzó mese: Farkas Árpád Levéleső című versében

„levéleső hull az égből,/ szállingózik a mesékből/… A boszorkány nyűgölődik:/ lovával az utcát söprik.”(121),

Egyed Emese mesebeli erdejében holdsugárból, ezüstcsillagokból ajándék kakukkszó, orrpirosító kapható. Az évszakos verseket tartalmazó ciklusban zeng a természet: szajkó rikolt, szél hegedül, levél zizeg, fény pereg stb. A természet ritmusát, az évszakok váltakozását hangsúlyozza a muzsika, a hangzás, a versritmus.

Lászlóffy Csaba Felhőszakadás című versében a pörgős ritmus (3-as, 4-es ütemű sorok váltakoznak) hangzásában és hangulatában támogatja a vers témájának átélhetőségét. Alliterációk segítségével (is) „verset fabrikál” a zivatar: „Zúgva zúdul, záporoz”.(126.) Az őszi fényben lesben áll a fagy, az aranylevelek táncra kélnek a széllel, „zenét zizegnek.” (127) Mesei logikával átjárható a valós és a képzeletbeli világ, animisztikus módon megelevenedik a természet, bejárhatóvá válik az égbolt, a Naprendszer. Balázs Imre József versében az égbolton járunk, holdkörtében csillagital várja, hogy valaki hörpöljön belőle. P. Buzogány Árpád versében a ragyogás, a fénylés a mosolygással  válik azonossá:

„hold ébresztgeti téli világom. (…) mosolyog le erre a világra.”(132)

Az éghez, a Holdhoz, a csillagokhoz, a magassághoz gyakran kapcsolódnak különféle vágyak, álmok. Demény Péter Ég című versében különleges kívánság fogalmazódik meg: a kisgyerek arra vágyik, legyen egy kis saját ege Nappal, széllel, esővel:

„csak nekem és csak velem, mindig, hogy ha az ember mérges vagy szomorú vagy csak úgy/ álmodni szeretne, mint anyáék, ha lenne idejük,/ akkor tudjon felnézni, és tudja,/ hogy van mire felnézzen”. (130)

A vágy, hogy az ember felfele nézzen, kapcsolódjon a magasság(os)hoz, az éghez, vagy hogy elszakadjon a valóság fárasztó, olykor bánatos, magányos világától, a nyugalomra, belső békére  vágyó ember alaphangja.

A cikluscímben kiemelt elhajlás, különválás ellentétpárja is megtalálható a versek közt.  Kányádi Sándor Tél derekán című versében a lent és a fent összenő, eggyé válik. A farkasordító hidegben mintha ég és föld ölelése melegítené a világot: „Összenőtt a föld az éggel,/ csupa fehér, csupa szürke,/ Ég és föld közt oszlopokként/ feszül a kémények füstje.” (139). A lelket didergető télben „csírát óvnak a réteges havak” (Egyed Emese: Tavaszvarázslás, 143), és várják a tavaszcsalogató madárdalokat.

Az Elidőz az ünnep ciklus nem feltétlenül az évközi ünnepekhez kapcsolódó verseket fűzi össze, inkább a téli ünnepkört költözteti versbe: a karácsony, az újévet és a farsangot. A karácsonyi várakozás az elcsendesedés, a lélekben születő csodák ideje: „közeledik a szentesti hajó,/ közeledik, javulásunkat hozza,/ hírt hoz örök csodákra nékem is.” (Egyed Emese: Játszótársunk születik, 153.). A világban dúló békétlenség láttán ilyenkor a szív csöndre vágyik, szelíd szembenézésre, együttlétre, hiszen együtt örülni gazdagabb öröm: „Ahol sokan vannak, vidámabb az ünnep,/  örömük gazdagabb,/ ha együtt örülnek.” (157)

Ragyog-a-mindenseg---Erdelyi-gyermekvers-antologia-belso8

Ragyog-a-mindenseg---Erdelyi-gyermekvers-antologia-belso7

Az Esti harmónia a világ elcsendesedésének, a kisgyerek  elringatásának verseit tartalmazza. Életképszerű pillanatok sora elevenítődik fel a versekben, amelyek a természet színes, hangos, lassan elcsendesedő világából merítenek ihletet. „Csönd ül a tájon, este van, este/ a lámpafényben röpköd a lepke.  Csak a tücsök hangol/ éji muzsikára,/ de ő is elalszik/ tőle nemsokára” (160). A cikluscímadó versben (de nem csak ott) az álomba ringató harmónia csendből és muzsikából áll: „az idő, fészke alatt puha csend ül”, a hold fuvolázik, „békasereg s léha tücsök dala zendül”, gerlice búg, „sáska suhan, szárnya zizeg, citerázik”, „csönd-fuvalom lóg szakadón a sötétben.” (Jánk Károly: Esti harmónia, 164)

A kötet utolsó ciklusa, a Mese, mese, mátka „történetes” versek, verses epikai szövegek gyűjteménye. Ezek a szövegek kifigurázzák az állatbőrbe-szőrbe bújt emberek negatív tulajdonságait is: a szarka butaságát, a nagyravágyó csuriverebet, a fagylaltért áhítozó toszkánai Uszkár Oszkárt, Ordas Ferencet, aki ritka nehéz páciens, ezért Medve Doktor végül fejcserét, azaz mentalitásváltást javasol. Jancsik Pál A tó, a szarka meg a gyűrű című szövegében a tolvaj szarkát tréfálja meg a tó: a tóba ejtett gyűrű miatt bánatos szarka könnyeit hullatja, mire a tó tréfaképpen ezer gyűrűt vet tükrén. Kovács András Ferenc Nagyravágyó csuriveréb verse a porban pancsoló, járdaszélen csirregő verebet „leckézteti meg”. A szirteket sasként hódítani vágyó veréb a szemétláda magasában feszít, fecseg a „szemtelen verebeknek”, mígnem beleszédül a kukába, és „mire onnan kikecmergett,/ kigyógyulta sasságát,/ s pirult csőrrel restellette/ szirtisasi nagyságát.” (177.)

Az antológiában helyet kapó erdélyi gyermeklíra változatos téma-, forma- és hangzásvilága minden korosztálynak különleges élmény lehet. A különféle nyelvi játéktechnikák, a torzító és humoros rímek, a tájnyelvi elemek mosolyra fakasztóak, a mélyebb gondolatok olykor megkönnyeztetnek. Ettől válik teljessé a „mindenség”, amely a kötetben fénylik és muzsikál: a mosolynak is fénye, ragyogása van, a fény pedig  dalol: „feljön a hold- fuvolázik” (164). Kívánom, hogy ragyogjon-daloljon bennetek is!

Forrás: Könyvmutatványosok

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 

Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Gigágá! Márton napján is gyertek a Mesetárba! Nemcsak libát, de kacsát is kaptok! Játsszatok velünk!    *****    A Nintendo a Nintendo Music-kal megint valami kiváló dolgot hozott létre! Alaposan nagyító alá vettem, az eredmény itt.    *****    Leanderek, Parfümök, Olajok, és Szépségápolási termékek! Használd a LEVI10 kupont és kapj 10% kedvezményt!Megnyitottunk    *****    Megjelent a Nintendo saját gyártású órája, a Nintendo Sound Clock Alarmo! Ha kíváncsi vagy, mit tud, itt olvashatsz róla    *****    Megnyílt a webáruházunk! Parfümök, Szépségápolási termékek, Olajok mind egy helyen! Nyitási akciók, siess mert limitált!    *****    Az általam legjobbnak vélt sportanimék listája itt olvasható. Top 10 Sportanime az Anime Odyssey-n!    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Megnyílt a webáruházunk! NYITÁSI AKCIÓK! Tusfürdõ+Fogkrém+Sampon+Izzadásgátló+multifunkcionális balzsam most csak 4.490!    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran!    *****    Veterán anime rajongók egyik kedvence a Vadmacska kommandó. Retrospektív cikket olvashatsz róla az Anime Odyssey blogban    *****    Parfümök, Olajok, Párologtatók mind egy weboldalon! Siess mert nyitási AKCIÓNK nem sokáig tart! Nagy kedvezmények várnak    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Aki érdeklõdik a horoszkópja után, az nem kíváncsi, hanem intelligens. Rendeld meg most és én segítek az értelmezésben!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött + napi agymenések és bölcseletek