OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Lehet, hogy egy kép erről: 1 személy, gyermek és szöveg
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Március
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
MESEKÖNYVAJÁNLÓ 4-6 ÉVESEKNEK
MESEKÖNYVAJÁNLÓ 4-6 ÉVESEKNEK : Morci

Morci

  2019.02.09. 00:11

Illusztrálta: Takács Mari
Kiadó: Generál Press, 2011
Oldalszám: 34
 
Morci egy iskoláskor küszöbén álló kisfiú, aki gyermeki kíváncsisággal csodálkozik rá a körülötte lévő világra: a frissen hullott csillogó hóra, az első hóvirágra, egy hatalmas pillangó szárnyaira, miközben édesapja a változásról beszél neki. Arról, hogy a változás elkerülhetetlen és ez az élet egyik legfontosabb része.
 
A beszélgetések során egy-egy elejtett mondatból felsejlik, hogy Morci édesanyja meghalt, és ezt a változást a kisfiú nem tudja elfogadni. Ősszel azonban a kavarodó falevelek között egy halott kismadarat talál Morci, amely felszínre hozza azt a beszélgetést, amire eddig nem került sor, mert mindig elfojtottak. Az elfogadáshoz és megbékéléshez pedig erre volt szükség, kimondták, hogy ebben a változó világban van valami, ami nem lesz más soha, és az az édesanya emléke.
„Anya soha nem felejt el minket, bárhol is van, mert mi mindig gondolunk rá.”

 

 
 
 
 
 
 
Makkai Kinga
 
Mottó:
„Abból tudhatod, hogy a gyermekeid kezdenek felnőni, hogy olyant kérdeznek,
amire van válasz.” (x)

Amikor könyvet vásárolok két szempont a döntő. Az egyik a gyermekeim iránti elfogultságom, a másik a könyv esztétikai, művészi értéke. A Morcit karácsonyi ajándéknak szántam nagyobbik fiamnak, a 7 éves Marcinak. Már a könyv címe is felkeltette érdeklődésemet, nem különben a könyv illusztrátora, Takács Mari, akinek nagyon kedveljük stílusát.

A könyv elérte a várt hatását, mert elolvasása után  beszélgetést kezdeményezett kisfiam a lét és nemlét kérdéséről.

Morci lelki világa igen közel állt hozzá, hiszen ő is egy rendkívül érzékeny lelkű gyerek, így könnyedén ráhangolódott a könyv szomorkás hangvételű történetére. Történet? Nem igazi történet, hiszen alig van cselekménye a könyvnek. Inkább az események utóhangjának megragadása bontakozik ki a lapokon, olyan történés, mely inkább a lélekben zajlik, a valóság eseményei főképp a meditálás, az elmélyülés, valamint a párbeszéd kiindulópontjául szolgálnak.

Vannak gyerekek, akik nem a hősies, bátor, minden élethelyzetben könnyedén boldoguló mesehősökkel azonosulnak, hanem jobban kedvelik az esetlen, valamilyen lelki, alkati hiányosság folytán bajba keveredő, és tehetetlenül álló figurákat, mint például a Lázár Ervin-i mesehősök. Ez lehet a mai gyerek igénye is akár, azé, aki érzékenyen reagál a világ dolgaira, rendkívül éretten belelát a felnőttek világának visszásságaiba, gyermeki őszinteséggel és tisztánlátással,  bölcsességgel érzékeli az őt körülvevő rohanó, türelmetlen világ embertelenségét. Érzik ők, talán jobban mint mi, hogy „nem jól van ez így”.

A kortárs magyar gyermekirodalomban egyre több a tabutémát, vagy nehéz kérdéseket feldolgozó alkotás. (pl. Sárkány a lépcsőházbanCsillagszedő Márió, Csimota Tolerancia-sorozat, Móra Tabu-könyvek ) Bátky András könyve több, mint az árvaság (félárvaság) megjelenítése. Mássá, többé teszi filozófiai tartalma, kérdésfelvetései. A világirodalom, a kultúrtörténet (filozófiatörténet) klasszikus kérdését fejtegeti. Idevágó Babits Esti kérdése:

„Miért nő a fű, hogyha majd leszárad, s miért szárad le, hogyha újra nő?"

„Minden változik – vonja le a következtést Morci édesapja – A dolgok mozdulnak, a világ szalad körülötted, és percek alatt csodák nőnek ki a földből, de csak azért, hogy mindjárt utána rögtön eltűnjenek”.

A változás lényegének megragadása ez a pár sor, mely a könyv konklúziója is egyben.

A történet ideje egy teljes naptári év. Biztonságot sugall, megfelelő időt hagy szereplőnek és  olvasónak arra, hogy a változást, mint szükségszerű, természetes folyamatot meglássa, elfogadja, és így megértse a természetben uralkodó rend lényegét. Hiszen a megértés a létezés alapja. Így születtek a mítoszok is, melyek eleinte az emberi tudatban tükröződtek. Az ontogenézis során felvetődött kérdéseket, a filogenézis során is meg kell válaszolnunk. Talán épp az apákra hárul ez a feladat. Az igazán lényeges kérdések azok, amelyeket újra és újra meg szeretnénk válaszolni. Az igazán lényeges kérdések azok, melyekre soha nincs válasz. Írásom mottójául ezért választottam a fenti idézetet.

 

Bátky András könyve a hétköznapiság és a filozofikum érdekes ötvözete, melyet helyenként a líraiság hangja ölel körül.  Ennek a sajátos nyelvezetnek, formának köszönhetően a könyv szomorkás, lírai hangvétele felülkerekedik az objektivitás, a valóság hétköznapiságán. Hétköznapi cselekvések, jelenetek, tárgyak, helyszínek (a reggeli kakaó készítése, a fagyizás, a lakás, a fürdőzés, öltözködés stb.) érzékletes képekben nyernek sajátos alakot („piros pulóvere pipacsnyi folt volt a tél után elsőket lélegző világban”). A szövegbe ékelt lírai betétek a hétköznapiság más dimenzióba emelését teszik lehetővé, a költői itt egybeesik a gyermeki láttatás lényegével.  Weöres Sándor óta tudjuk, hogy

„a gyermekek 10-12 éves korukig mindannyian költők, még ha tán nem írnak egy sort sem”.

Ebből a hitből ad vissza valamit a szerző a következő sorokban:

 „A napsugarak végigfutottak a kert végében kanyargó patak partján, felszaladtak az ott álldogáló fák törzsén, kibújtak a levelek szárán, és hunyorogva szétkergették az árnyak maradékát…”

Lírai, ugyanakkor antropomorfizáló, játékos világlátás ez.

Takács Mari illusztrációi kitűnően illeszkednek a mű világához, segítve az olvasót a hangulat a megragadásában. Nem lehet véletlen a lírai betétek dőlt betűs szedése sem, hiszen Morci gyermeki látásának lenyomataiként is értelmezhetők. Bátky szóképei líraiságot kölcsönöznek az ábrázolásnak, átvezetik a könyv történéseit a transzcendentalitásba, megérezzük, hogy minden mondatnak súlya, önmagán túlmutató értelme van.

Talán nem véletlen, hogy pont Takács Marit –  akinek éppen a verseskötetek illusztrálása az erőssége – kérték fel erre a munkára. Ez a fajta érzékenység, finom ábrázolás az apa és gyerek bensőséges kapcsolatának bemutatásán is tetten érhető.  Morci érzékenysége, ösztönös kíváncsisága az élet értelmének felfogására nem véletlen, inkább sorsszerű, valószínűleg épp az édesanya korai elvesztésének következménye.

Demény Péter egyik Ágóbágó-versének sora jut most eszembe:

„…és apa még tán jobban szeret, ha félsz az ismeretlentől” (Apa levele Ágóbágónak)

és az, hogy ekkora bölcsességgel csak az apák képesek megvigasztalni gyermeküket.

Vannak könyvek, amelyek hozzásegítik a gyereket önmaguk és mások, vagy éppen a környező világ megértéséhez. Ezek a jó gyerekkönyvek. A Morci ilyen.

Forrás: Könyvmutatványosok

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót