Írta és illusztrálta: Stian, Hole    Kiadó: Scolar Kiadó   A Garman nyara tárgya az élet szükségszerű menetének felismerése, a változás elfogadása. Stian Hole úgy vetíti egymásra az iskolába készülő Garmann és a halálra készülő nagynénik érzéseit, hogy mindkettő természetszerűnek tűnik. A járókeretre vágyó nénit képzeletében gördeszkára ülteti, s míg a pohárban úszó kivehető fogsort vizsgálja, saját tejfogain elmélkedik, amik sehogy se akarnak kihullani. A maga módján az átváltozás is egyfajta utazás: égbe, iskolába, munkába – buszon, hajón vagy lepkeszárnyon. Ez könnyíti meg a halál elfogadását, és az iskolába készülő gyerek szorongásának megértését. A Garmann utcája a barátságról szól, ami megtévesztő módon fakadhat kortársi megfelelési kényszerből, és kiteljesedhet egy kisfiú és egy félbolond öregember között.     A harmadik (talán legfilozofikusabb) kötet), a Garmann titka tárgya a kiskamasz első szerelme.   A titok maga a másik nem, e felfedezés metaforája az erdő és az abban talált űrkapszula.