Tündér a vonaton
Négyszögletű egyenes 2016.06.08. 23:32
5-9 éveseknek
Illusztrálta: Pásztohy Panka
Kiadó: Holnap, 2008
Oldalszám: 116
"Minden gyerek szeret elbújós játékokat játszani asztal alatti, szobasarki, szekrénymélyi zugban, s ott "igazi" életet folytatni. Bálint Ágnes új könyvében ilyen titkos rejtekhelyen játszódik a történet; egy kis virágtündér, Flórika húzódik meg barátaival egy vonat ülése mögött. A vonaton felejtett sokféle limlomból otthonos lakásuk alakul, mindig jut az utasok elhullajtott morzsáiból nekik ebéd, vacsora..."
A kis virágtündér, Flórika egy mályvakehelyből pottyan a vonatülések mögé. Hamar barátokra lel, és e titkos rejtekhelyen az ott felejtett sokféle limlomból otthonos lakást rendez be. Mindig jut az utasok elhullajtott morzsáiból számukra eleség, az utasok fecsegésének hallgatása pedig pompás szórakozásul szolgál.
Pásztohy Panka illusztrációival bizonyára éppolyan kedvelt könyve lesz a gyerekeknek, mint Bálint Ágnes többi, népszerű meséi.
|
A meseregény keretes, Margit mama, egy idős néni kertjében indul, és Molnár József nyugdíjazott bakter muskátlijai között ér véget. A kis virágtündér alapvető jellemzője a kíváncsiság. Elsőre nem valami vonzó tulajdonság, pláne hallgatózási hajlammal párosulva. Érdeklik az emberek, túlságosan is, mégsem tud semmit róluk.Egy esti hallgatózás után elalszik egy virág kelyhében, s mikor felébred egy vonaton találja magát, ügyetlensége folytán kipottyan a virágból és ott ragad. Szerencsére hamar feltalálja magát, csak nagyon magányos.Szép kis lakást rendez be az utasok elhullajtott dolgaiból, és kedvére hódolhat a hallgatózás szenvedélyének, és rengeteget tanul az emberekről.
Egy hét vonatozás után társra talál, sorstársra, a szó szoros értelmében. Megjelenik a Tücsök. Előtte már volt szó a kalauzról, így szépen látszani kezd a történet végső iránya. De sorra jönnek a meglepetések. Kiderül, hogy a vonaton már lakik valaki, a korommanó, aki egyben varázsló is, életre kelti Flórika rejtekét díszítő kártyalapról a tavaszt. Piroskának nevezi el magát, kényeskedő, pipiskedő a külsőségre sokat adó kis lény, éppen ellenpólusa a szerény, rejtőzködő, fekete korommanónak.
Érdekes lett volna utóbbit kevésbé kedvesre, inkább valóban égő szemű feketére rajzolni. Jobban kidomborítani a feketeségét, de persze gyerekkönyv, és végülis így is bevonzza a Piroska és farkas történetét. Illetve az életre keltett kártyalap a Pygmalion legendát.
Nem hétköznapi fordulat, hogy Piroska a Szív Királyba szeret bele, jó hogy nem a Tök felső Stüszi Vadászába, mert akkor tényleg nem lehetne elhatárolódni Bettelheim Piroska és a farkas elemzésétől.
Mindenesetre érdekes párhuzam, hogy ebben a történetben a "farkas" (korommanó) nyer, övé lesz Piroska, persze mivel gyerekkönyv szigorúan baráti alapon.
Hasonlóan lesz Flórika ellenpólusa a tücsök. Egyrészről behívja A tücsök és a hangya klasszikus történetét, (nagyobb gyerekek rá is ismernek) annál is inkább, mert a Tücsök egyszerre reflektál Flórika házias tulajdonságára. Megjelenése előtt pedig gondosan részletezi a szerző Flórika gyűjtögető hajlamát.
Míg a kis tündér megfigyel, háttérbe húzódik, és csak a konfliktusok elsimításakor lép elő, addig a Tücsök békétlenkedik, pimasz, szemtelen alak, igazi "művész" allűrökkel. El is tűnik, vágyvezéreltségének áldozatául esve. Mikor előkerül sem változik semmit. Mégis ez a "kivagyi alak" lesz, aki helyreállítja a mikrokozmosz megborult rendjét, esélyt ad Piroskának a változásra. Ő az, aki a legtöbbet tudja a bakterházról, és ő biztatja a kis társaságot, hogy induljanak. Igaz megint Flórika kíváncsisága lesz a kiváltó ok, azért indulnak végül, mert a kalauz nyugdíjba megy, és ők (főleg Flórika) szeretnék tudni mi van az ajándékba kapott dobozban. Amit addigra minden figyelmesen hallgató, olvasó gyerek kitalálhatott persze, mert a mikrovilágon túl halad a vasúti fülke térben, időben és történetben egyaránt.
Rengeteg mindent megtudhatunk a vasútról, és az emberekről. Észrevétlenül elsajátíthatjuk az alapvető vasúti kifejezéseket, váltó, vágányok neveit, és egyebeket. Megtudhatjuk miért bakterház a bakterház, hogy a bakter az pályaőr, a könyvbeli a vasútvonal megszüntetések miatt (ma is milyen aktuális) kalauz lett. Fény derül arra, hogy Molnár József felesége beteg, hogy a gyermekük és unokáik külföldön élnek, sok nagyszülő van ma is így.
És a végére a szereplők barátainkká válnak, épp esendőségükben szerethetők, virágos ösvényt varázsolnak a hóban hazatérő, immár nyugdíjas kalauz elé a hóba, mert karácsony után játszódik a történet vége, ami késő ősszel, szüretkor indul.
A nyelvezetét tekintve egy kifogásom van, a könyv hátoldalán az ajánló végén... nyelvtani hiba. A Pagony kiadót dícséri, hogy a fülszöveg másolója észrevette és javította a hibát.
Szívből ajánlom minden olvasni szerető gyereknek, szülőnek a könyvet, a szereplők olyanok, mint maguk a gyerekek,minden hibájukkal szeretni valók, a könyv pedig olyan, mint egy női táska, vagy gyerekzseb, tele meglepetéssel. Jó olvasást!
Részlet a meseregényből:
"Virágtündérekkel manapság már csak olyan kertekben lehet találkozni, ahol nem zümmög a fűnyírógép, nem csattogtatják a nyesőollót, vagyis minden virág, bokor, fa úgy nő, ahogyan neki tetszik. Az ilyen kerteket nem őrzik ám hegyes dárdájú, büszke kerítések! Legtöbbször nincs is már kerítésük, megette az idő, és ami még maradt belőle, azt vastagon takarja a lonc vagy a vadszőlő. Öreg emberek kertjét veszik körül ilyen elvadult sövények. Nem véletlen tehát, hogy virágtündérek úgyszólván csak öreg emberek háza körül találhatók... "
(...) "A tücsök büszkeségét némileg sértette, hogy egy fonál végén függjön, amelyet egy kis tündérlány húz felé nagy erőfeszítéssel, minthogy azonban más módon nem tudott volna a vonatba jutni, jó képet vágott a dologhoz.
A hold bevilágította az egész fülkét, így valami kis fény Flórika szépen berendezett kuckójába is jutott. A tücsök odáig volt a csodálkozástól. Hát még, mikor Flórika megkínálta egy nagy, érett, sötétkék szőlőszemmel!..."
Forrás: Négyszögletű egyenes
VISSZA AZ OVISOK OLDALÁRA>>
VISSZA A KISISKOLÁS OLDALRA>>
|
|