OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Március
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
MESEREGÉNY - TÜNDÉRMESÉK
MESEREGÉNY - TÜNDÉRMESÉK : Monyómesék

Monyómesék

  2018.12.31. 23:24

4-8 éveseknek
Írta: Gergely Edő
Illusztrálta: Kürti Andrea
Kiadó: Koinonia, 2012
Oldalszám: 72

„Nem tudom, milyenek a monyók. Mindig másak és mindig máshonnan bukkannak elő”.

Már az első monyómese első sorával megnyílt a kapu a Monyóvilág és az emberek világa között. Azóta a monyók a legváratlanabb pillanatban és a legmeghökkentőbb formában bukkannak elő a szerző mindennapi életében is.

Erről az elevenségről kisfia is gondoskodik, aki Samut, a vízimonyót, akié az egyik főszerep, ugyanolyan gondoskodással dédelgeti, mint két láthatatlan barátját, Kicsisüsüt és Nagysüsüt.

 

Az állandó és kölcsönös ismerkedési folyamatban eddig kiderült a monyókról, hogy bár gyakran bölcsek és hetyke mindentudók, mégis esendőek, tudásuk állandóan megkérdőjeleződik, vagy ők maguk kérdőjelezik meg azt. Lélekben növekedni képes kis lények, akik valahol a látható és láthatatlan világok határán élnek, öntörvényűek, néha furcsán okoskodóak, nyelvi humoruk az óvodáskorú gyermekek nyelvéhez áll közel.

Látszólag jelentéktelen dolgokkal töltik az idejüket, olyasmikkel, amik a felnőttek szemében időfecsérelésnek tűnhetnek, azonban a monyók és a gyerekek időtlen létében csak ezeknek a cselekedeteknek van igazán értelmük. Az emberekkel szemben, bár izgatják a fantáziájukat, fenntartásaik vannak. Ezeket a fenntartásokat nyugodt szívvel dédelgetik, ugyanis meggyőződésük, hogy a felnőttek nem látják őket.

Azonban, mint az a szerző olvasóhoz intézett kiszólásaiból kiderül, ez koránt sincs így. De, bár legtöbbször látja és tudja, mi történik a monyókkal, feléjük nem árulja el magát, hanem a két világ között a kisfia jelenti az összekötő kapcsot. Bár eleinte úgy tűnik, a mesék egyenként is különálló történetek, ahogy kibontakozik Samu személyisége, környezete , és a szerző és kisfia valódi, mindennapi életének eseményei is befolyásolják a vízimonyó történetének alakulását, úgy válik egyre inkább meseregény-szerűvé a Monyómesék.

A mesehősök, a kisgyerekek láthatatlan barátai, az igazából is létező kutya és kismacska, a szerzőnő életének eseményei és egy régi, kilencvenkilenc éves ház története csábítja fantáziadús kalandozásra az olvasókat, alkalmat adva az együttolvasás során akár közösen kitalált történetek elmondására, vagy akár a monyómesék tovább szövésére.

Gergely Edó mesevilága kipróbált, gyermekolvasókon edződött képződmény, kitapinthatóan a szóbeliségből, az „anya mesél a gyermekének” szituációból táplálkozik, ebben a helyzetben van a csírája. Hátterében egy olyan tájékozódás érzékelhető, amely a világban létező, és gyakran észrevétlenül maradó csodákra irányítja rá a figyelmet. Rokonszenves vonása, hogy ezek a csodák nem elidegenítő jellegűek, inkább valamiféle kiteljesedés útját nyitják meg: a közeliség csodái, apró, élhető csodák.

A kötetet Kürti Andrea grafikus meleg tónusú rajzai illusztrálják.

 

 

Demeter Éva

Monyomesek

Edó mesél a monyókról, így kezdődik a könyv. Az első részben arról mesél a szerző, aki maga is édesanya, hogy hogyan találkozott a monyókkal: a gyöngyvirágillatot számlálóval, a házimonyóval, aki általában csak valamelyik testrészét mutatja meg, és a Rezső nevű plüssmaci képében érkező monyóval, akinek olyan monyósan áll a szeme. Hosszabb beszélgetést a házimonyóval folytat, aki azért mutatkozik ritkán ünnepi alakjában, mert a felnőttek is olyanok mint a gyerekek, nyafognak, mert nem tudják mi a bajuk és azért nem tudják, mert nem szánnak időt arra, hogy megtudják, mit is szeretnének.

Meggyőződésem, hogy sok felnőtt, aki az első részt elolvassa, úgy érzi majd: neki, róla szól ez a könyv, és tovább kell olvasnia.

A könyv további részében azonban keveset mesél Edó, mintha csupán röviden beszámolna arról, hogy hol, milyen körülmények között látta viszont az ismerős monyókat, vagy találkozott újabb monyóval: például a kisfia fürdetésekor annak hajában talált egy vízimonyót, hogy egyik utazásuk előtt érkezett meg hozzájuk a kulcslyukmonyó. Ezek a beszámolók azonban arról győznek meg, hogy nemcsak úgy beszél a monyókról, mintha léteznének, hanem valóban látja őket. Azzal a harmadik szemmel, amivel a láthatatlant érzékelik a beavatottak. Az eseményeket, a részleteket a mindenttudó mesélőtől tudjuk.

 

Az első rész után a három mohó monyót ismerjük meg, akik a szél hátán egy pitypangernyővel a vacsoracsillagra repülnek és minden este más vacsorában alszanak. Mi tagadás, én végigolvastam volna a könyvet csupa gyöngyvirágillatot számláló, csak egyes testrészében láthatóvá váló és mohó monyó történetéről is. De a harmadik részben megismerjük Samut, a vízimonyót, aki apró termete, lila szőrzete ellenére, százéves korától függetlenül esendően emberi. Az események róla szólnak, mégsem az a fontos, hogy vele mi történik (barátot talál, majd szerelmes lesz, családot alapít, gyerekei születnek, utazik), hanem hogy benne mi zajlik.

 

A bonyodalom akkor kezdődik, hogy kilencvenkilenc év várakozás után becsöppent Edóékhoz. Emiatt szerencsésnek gondolja magát, mert jó társaságba került. Ettől kezdve megváltozik a megszokott élete, mert a csend ahelyett hogy beszélne hozzá, süketül kong. Lackó, a szemtelen monyófickó vendégeskedik nála, aki iránt saját maga számára is érthetetlenül melegséget és gyöngédséget érez. Pedig az ismerkedésük idején még nem is árasztotta el a szívét az az érzés, amelynek „olyan ereje van, hogy mindenki életébe, aki csak megérzi ezt a ragyogást, beáramlik annak aranyló fénye.”

De megtörténik ez a csoda is, és az is, amitől a monyók aranybundássá válnak, azaz szerelmes lesz Lujziba, a kulcslyukmonyóba. Lujzi vendégeskedésével azonban Samunak nem volt lehetősége a “hibernálásra”. Miközben olvastam Samu zsörtölődését arról, hogy nem ülhet most már csak úgy potyára a világban, hanem egyfolytában csinálnia kell valamit, mert a kulcslyukmonyóknál ez a szokás, az egyedülálló barátaim jutottak eszembe, akiknek gondolatban azt kívántam, bárcsak az ő vasárnapjaikat is „rontaná el” ilyenformán egy társ. A kulcslyukmonyók a titkos gondolatok zárjait is kinyitják: Lujzi megérezte, hogy Samu mire vágyik, ezért elutazott egy időre, hogy Samu hibernálhasson. Samu Edóéknál telel, egyre többen lesznek: monyóikrek születnek, újabb játékfigurák és egy igazi macska gyarapítja a családot. Edó-édesanya szerint: „nem is olyan rossz, hogy, bár csak egy gyermekem van, mégis annyian vagyunk, mint a rosta lika”. A könyv végén is úgy jártam, mint az elején: ha már megkedveltem Samuékat (és persze Edóékat), még tovább szerettem volna olvasni róluk.

 

Azzal ér véget a mese, hogy a monyók is Olthévízre utaznak Edóékkal. Nagyon frappáns a befejezés, hogy ha ki- vagy belépünk egy kapun, nem tudjuk, mi vár ránk kint vagy bent. Épp úgy filozofálhatunk ezen, mint a monyók láthatatlanságáról vagy megmutatkozásáról. Tudom, hogy előbb volt a szöveg és ahhoz készültek az illusztrációk, mégis úgy érzem, hogy mese és kép egyszerre születtek, ikertestvérek. Keveset írok azzal, hogy az illusztrátor, Kürti Andrea, tökéletesen mutatja meg a perspektívaváltást: hol a monyókra fókuszál és ilyenkor a családot a hatalmas cipők, zoknik vagy hatalmasra nagyított tárgyaik, például egy csésze képviseli, hol meg a családot látjuk vagy háziállataikat és ilyenkor a monyók törpe- azaz játékméretűek. Még az is kevés, ha a képek rendkívül finom, árnyalt kidolgozottságát említem, a cipőn, lábason, csigaházon, hálósipkán, piros autón és piros maciruhán, bögrén, kabáton, hölgyön, csészaljon újra és újra megjelenő pöttyöknek a sokféleségben is harmonikus képi világot teremtő szerepét, és hasonlóan sorolhátanám például a virágmintás tárgyakat.

 

Edó metaforáját átvéve: az illusztrációk ugyanazt a ragyogást sugározzák, ami Samu szíve tájékán fénylett és ami a könyvből kiáramlik az olvasóra. Edó az első részben írja: „kinéztek maguknak minket a monyók, és még mindenféle furcsa alakban meg fognak jelenni az életünkben. És a te életedben is, biztos vagyok benne, csak figyelj, mert soha nem tudhatod, mikor, hol bukkan fel egy ilyen monyó.” Én tudok egy biztos helyet ahol, felbukkanak: ebben a könyvben. Ha kinyitjuk, életre kelnek a monyók és itt vannak közöttünk. Ajánlom kicsinek, nagynak és így karácsony tájékán azoknak is ajándékozhatunk belőlük, akik eszünkbe jutottak olvasás közben. Bár egyetlen szó sem esik a karácsonyról, adventi programokat szervező könyvtáraknak, szervezeteknek ajánlom, hogy könyvbemutatókkal, felolvasásokkal népszerűsítsék, hiszen a hétköznapokban jelenlévő szeretet formái, az erósz, fíliá és agapé alkotják e mese láncfonalát, amelyre az események szövődnek. Gergely Edónak nem kell szégyenkeznie monyói miatt: ha találkozni fognak Lázár Ervin láthatatlanjaival, másságuk ellenére is érteni fogják egymást a szeretet közös nyelvén.


VISSZA A KISISKOLÁS OLDALRA>>

 

 

 

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót