OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Lehet, hogy egy kép erről: 1 személy, gyermek és szöveg
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Március
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
MESEREGÉNY - MESEHŐSÖK
MESEREGÉNY - MESEHŐSÖK : Hóbucka Hugó a mókusoknál

Hóbucka Hugó a mókusoknál

  2017.03.22. 16:19

5-8 éveseknek
Illusztrálta: Keszeg Ágnes
Kiadó: Koinónia Kft., 2011
Oldalszám: 48
 
Hogyan lehet egy hóembert szétszedni aztán összerakni?
Melyik az a honlap, amelyről információk tudhatók meg a Hó és Hideg birodalmáról?
Ki az örök rosszakaró, aki a mókusok között sem alszik?
Mi Hóbucka Hugó kedvenc dala és ki az előadója?
Mikor és hogyan térhet vissza a hóember hazájába?
Mindezekre és más kérdésekre ebben a mesében találhatunk választ.
 
„Internetező hóemberrel és zenét számítógépen hallgató mókuscsaláddal találkozhatunk Demény Péter könyvében. Miközben az otthonától távolra került Hóbucka Hugó történetét olvassuk, a gyermekhétköznapok örömeit és morgolódásait láthatjuk viszont, természetesen egy kicsit másképpen - hiszen a mesében mindig minden kicsit másként van.”  (Balázs Imre József, költő, irodalomkritikus)
 
A nyárban rekedt hóember története az 2009-es Aranyvackor pályázat megosztott első díjas meséjének és illusztrációinak folytatása, mely egyben a szerző első önálló meseregénye.

 

Jankó Szép Yvette
 
Egy komoly arccal mancsocskáit tördelő vörös mókus és egy lógó murokorra ellenére is mosolygós, pirospozsgás hóember tekint ránk sokat sejtetően Demény Péter Hóbucka Hugó a mókusoknál című meseregénykéjének címlapjáról. Talán egy faodú kerek nyílásában állnak, talán csak véletlen színes mintázatok ők egy tarka avarszőnyegen guruló hógolyó felszínén. Mindenesetre befele csalogatnak ebbe a finom mintázatú ékszerdobozra emlékeztető könyvecskébe, valósággal hívogatnak, hogy benézzünk a Keszeg Ágnes miniatűr illusztrációin megelevenedő mókusvilág odúiba, s hogy tovább gurítsuk azt az eltévedt hógolyót, amíg hóbuckányi mesévé nem gömbölyödik egy nyárban rekedt hóemberről.

A címszereplő öntudatos hóembersége ellenére nem tipikus téli szezonmesét rejt ez a makkos-leveles könyvborító, és bár a kolozsvári Koinónia könyvkiadó 2011-es karácsonyi újdonságai között jelent meg, évszakokon átívelő történet a Hóbucka Hugóé. Természetesen, tesszük hozzá, hisz másként hogy is jöhetett volna létre ez a találkozás, hogyan szövődhetett volna barátság a téli álmot (jóllehet, avatott mókusoló­gu­sok szerint, nem valódit) alvó mókuskölyök valamint a Hó és Hideg Birodalmából csak telente kimozduló, gyermeklelkű, kortalan külsejű hóember között? Tél és nyár, hóemberség és az embereket kritikusan szemlélő mókusság között nem kibékíthetetlenek az ellentétek.

A hőmérsékletkülönbséget beépített termosztáttal, a vérmérséklet- és világnézetbeli ellentéteket pedig leleményes intra-interlingvális kommunikációval enyhítik e látszatra egy nyelvet beszélő, ám valójában különböző idiómáik rágcsáló- és hóterminológiájába gye­pesedett hősök. „Hogy hősök?” – kukacoskodhatnánk köz­be, amennyiben az interpretációs gyümölcs-metaforikát (mely a művet, mint gyümölcsöt tételezi az azt majszoló olvasó-fogyasztó és a kritikus-kukac számára, ki azt csak fúrva eszi, s közben bele-bele rondít) is szeretnénk játékba hozni. Sem a klasszikus varázsmese-figurák, sem az újmódi szuperhősök kalandor lelkületét nemigen örökölték főszereplőink. Inkább afféle sodródó, csetlő-botló, poszt­beckettiánus anti-mesehősök ők, egy elmókusított-havasított Stan és Pan páros, akiken – szégyen, nem szégyen az izgulni, kacarászni, tapsikolni vágyó mainstream-meseolvasók előtt – bizony erőt vesz a „szörnyű unalom”. Akik az ötödik fejezetben olvasóiknak hátat fordítva csak várnak-várakoznak, míg két fejezettel később meg nem érkezik Godot a „mester” e-mailje, a megváltás ígérete. A kedvező végkifejletért vagy legalábbis cselekményszerűségért drukkolók nagy megkönnyebbülésére Hugó és Marci nem reked örökre az illúziótlan nyárban, hanem érzelmes búcsút vehet egymástól, talán nem is örökre.

 

További kukacos fúrás helyett azonban harapjunk bele Demény Péter (és Keszeg Ágnes) fantáziájának e zoológiai és hóantropológiai ismereteinket alaposan felülíró gyümölcsébe. Az első soroktól kezdve a nyelvi kreativitás buckáit másszuk. A beszélő és alliteráló nevek (a címszereplőn kívül Makk Marci és szülei: Melánia és Miklós, a kétes erkölcsű Rügyes Renáta, de a mókusállam maga: a Roppantó Respublika, valamint Makk Melánia otthona: a Terebélyes Tölgy, és munkahelye: a Görbe Gesztenye is ilyet visel, sőt, megkockáztatom, hogy a sunyi Rőtfülű uraság is Rezsőként rögzül a betűrímektől elkényeztetett olvasók emlékezetében Dezső helyett), a hó- és mókusnyelv leleményes, önmagán sokszor túlmutató, ám mindig toleráns ütköztetése, közhelyes (ember)frázisaink, kiszólásaink, sőt, imáink hóbeszédre, mogyoró- vagy bikkmakknyelvre fordítása nemcsak a gyerek- hanem a felnőtt közönség számára is élvezetessé teszi az együttolvasást. Hisz az együttolvasás itt szinte a szövegbe kódoltatott.

A részletgazdag képvilág és a nyelvi kidolgozottság álcája mögül a cselekményre nyelvet öltő szöveg egyaránt közelebb- és összehajolásra csábít a könyv fölött. Ezek a melyikünk-kacagott-fel-rajta-előbb-poénok és melyikünk-szúrta-ki-gyorsabban-képrészletek egyedül olvasgatva sokkal kevésbé izgalmasak, összekacsintós társasjátékként viszont kinyílnak, életre kelnek, nyomot hagynak a retinán, nevetőráncokat az arcon, kérdőjeleket az agyban. Játékosan irányítják figyelmünket saját perspektívánk, tanult konvencióink viszonylagosságára, kimozdíthatóságára.

Hóbucka Hugó meséje, a mesék poszt-arkhimédeszi rutinfogását alkalmazva keres egy külső „pontot”, azaz hóbuckát, hogy onnan kimozdítsa adottnak vélt világunkat a helyéből. Nem az önálló életet élő, ábrándozó, nyújtózkodó, barátkozó, unatkozó, sírva fakadó, zenét hallgató, imádkozó, e-mailező hóember a mesés illúzió, az ábránd ezek szerint, hanem az emberek fantáziátlan világa, melyben a hóemberek nem mozdulhatnak meg, mókusok nem élhetnek civilizált társadalomban, a hó nem hullhat nyáron. Ravasz csavarral épp az ábrándtalan embervalóság az illúzió a világról sokkal többet tudó, transzcendens léptékben gondolkodó hóemberek szerint. Hogy ki kinek a játéka, ki kinél felsőbbrendű, ki kinek kiszolgáltatott, ebben a hóember-mókus-ember viszonyrendszerben, nehéz lenne eldönteni. De talán nem is kell. Fellélegezhetünk. Talán épp a hierarchizáló gondolkodásmód aláásása zajlik itt. A konvencionális, illuzórikusan realista perspektívától való szabadulhatné­kot pedig nem csak a szöveg szintjén érhetjük tetten. Keszeg Ágnes illusztrácói is valamiféle színesen, játékosan, hógolyó- vagy mókusfarkincaszerűen görbülő univerzumot mutatnak időnként, mely egyrészt láthatóan összeér az emberek világával, sőt, túlnő azon, a következő pillanatban viszont úgy tűnik, elférne a tenyerünkben.

 

Hogy hagyományt folytat vagy valami újat kezd-e ez a kötet, nehéz és főleg felesleges volna eldöntenünk. Az egyszerre óriás és törpe alakok, a hangulatos odúbelsők tán/ter­mé­sze­tesen nem véletlenül idézik messziről Fodor Sándor és Rusz Lívia Csipikéjének világát, az ábrándos hóember Csukás István és Sajdik Ferenc kétballábas fantáziaszüleményeit, Lázár Ervin sajátos nyelvet beszélő alakjait. Keszeg Ágnes bevallottan azóta szeretett volna „erdőmesét illusztrálni”, hogy az azóta klasszikussá vált Csipike-illusztrációkkal találkozott gyermekkorában. Demény Péter, ennél sokkalta általánosabban, úgy nyilatkozott egy a XVII. Marosvásárhelyi Könyvvásáron készült interjúban:

Hóbucka Hugónak mindenkihez köze van, aki jó meséket írt magyarul vagy más nyelven, vagy éppen jó rajzfilmet rendezett.

Szó sincs azonban retró-színvilágról, anakronisztikus, technikailag alulművelt hóemberekről, mókusokról. A mese hangsúlyosan mai, globalizáció-korabeli. Az 1970–80-as évek politikai áthallásait idéző Rőtfülű „Disszonáns” Dezsőről sem könnyű eldönteni, vajon a mókusrespublikában rekedt divatjamúlt besúgó vagy nyugalmazott-házmester-szindrómában szenvedő idegengyűlölő-e inkább. Hm, vagy esetleg afféle félbemaradt intrikus, aki a regény reménybeli folytatásában kap majd kulcsszerepet? Nem tudni. Azt viszont igen, hogy: „Valami történik: egyfajta áram vagy rajzás, aminek folytatódnia kell” – ahogy Demény Péter mondta a 2009-es Aranyvackor díj átvétele után a kolozsvári Szabadság című napilapnak (a Pozsonyi Pagony által alapított díjat a Hóbucka alapjául szolgáló mesekezdemény és a Máté Angi–Sulyovszky Sarolta szerzőpáros Volt egyszer egy városa megosztva kapta).

„Úgy érzem, elkezdődött valami, Zágoni Balázs, Máté Angi, a Kincses Képeskönyv sorozat stb. által mintha ismét sűrűsödne a levegő Erdélyben. Ez látszott a Pozsonyi Pagony pályázatán is.”

Valami történik, valami folytatódik. Talán épp most réved „végzetesen” a felhőkbe egy újabb szénszempár.

VISSZA AZ OVISOK OLDALÁRA>>

VISSZA A KISISKOLÁS OLDALRA>>

Kele Ildikó: Benedek Elek mesehősei

 

 

 

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót