OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Március
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
KORTÁRS IRODALOM OLVASÓI
KORTÁRS IRODALOM OLVASÓI : A kortárs irodalmat szeretik a gyerekek (1)

A kortárs irodalmat szeretik a gyerekek (1)

Minden ötödik magyar diák funkcionális analfabétaként kerül ki az általános iskolából, ugyanakkor egyre több gyermekirodalmi kötet fogy a boltokból és a könyvtárakból. Igaz, nem a kötelezően előírt klasszikusok, hanem a tantervkészítők által száműzött kortárs művek. Hogy lehetne elérni, hogy minél több gyerek megszeresse az olvasást?

 

Egyenesen divatos azt hangoztatni, hogy az iskola, az olvasás egyre kevésbé fontos, mert a gyerekek egymástól úgyis mindent megtanulnak, megtanulják a digitáliát, ami a jövő maga – mondja Nagy Attila olvasásszociológus. Ez természetesen nem állja meg a helyét, hiszen a mindennapokban és a digitália világában is az információ szövegben jelenik meg. Ezért Nagy szerint ma is „élet-halál kérdése, hogy mindenki jól megtanuljon írni-olvasni”. A hetvenes években, amikor elterjedt a tévé, készült egy felmérés, amelyik azt mutatta, hogy a nem tévéző és a sokat tévéző gyerek ugyanolyan rosszul olvas. Jobban olvasnak viszont azok, akik bár néznek tévét, de válogatnak a műsorok között és nem nézik sokat. Náluk gyarapodás, szókincsfejlődés van. Ez igaz a számítógépre is – magyarázza Nagy Attila.
 

Nem mellesleg egy ország GDP-je pozitív korrelációt mutat polgárai szövegértési kompetenciáival, ezt a PISA-vizsgálatok egyértelműen be is bizonyították. Sőt a PISA-adatok alapján készültek olyan modellszámítások is, amelyek fehéren-feketén kimutatták, hogy az alkalmazható tudás növelése szinte sokkoló mértékű gazdasági növekedést eredményezne.

 

A 2009-es mérés szerint egyébként mindhárom vizsgált területen, így olvasás-szövegértésből is nagyjából az OECD-átlag körül teljesítenek a magyar 15 évesek. Ugyanakkor arra is újra felhívta a figyelmet, hogy minden negyedik-ötödik diák úgy hagyja el az általános iskolát, hogy nem érti, amit olvas, azaz funkcionális analfabéta. Látszott egy kis javulás e téren, de ezt az Országos Kompetenciamérés nem erősítette meg (lásd: Balázsi Ildikó: A tanulók szövegértési és matematikai teljesítménye változatlan – Új Katedra, 2012. május–júniusi szám). Mellesleg ennél a felnőttek eredményei még aggasztóbbak. Az 1996-ban végzett Felnőtt Írásbeliség Vizsgálatban ugyanis az akkor 16–65 (ma 32–81) évesek olvasási teljesítménye a vizsgált 16 ország legrosszabbja volt. Azaz, csak mítosz „a régi jó iskola”, amikor mindenki kiválóan megtanult írni-olvasni. A funkcionális analfabéta magyar felnőttek aránya több mint 30 százalék volt 1996-ban, s hacsak nem tanultak meg azóta olvasni, ez mind a mai napig így van a 30-on felülieknél.

 

Lépni sem lehet a gyermekkönyvtárakban

A sok aggasztó adat mellett létezik „egy másik világ”, amelyik sokkal optimistább képet mutat a gyerekek és a könyvek kapcsolatáról. A könyvpiaci adatok például arról tanúskodnak, hogy miközben a könyvforgalom vészesen csökken, a gyermek- és ifjúsági könyvek forgalma szédületes emelkedést mutat: 2010-ről 2011-re például közel 15 százalékkal nőtt. Tegyük hozzá, egyre többen vannak, akiknek a szülei nem tehetik meg, hogy könyvet vásároljanak, ez a – Ságvári Bence ifjúságszociológus által „elveszett nemzedéknek” hívott s arányaiban a teljes populáció 15 százalékát kitevő – réteg nyilván nem befolyásolja a könyvpiaci bővülést. Hasonló trendről számolnak be a gyermekkönyvtárosok is. Budavári Klára, a Magyar Könyvtáros Egyesület Gyermekkönyvtáros Szekciójának alelnöke például úgy nyilatkozott, hogy a szünidőben lépni sem lehetett a könyvtárban.

„A könyvtárosok rengeteget olvasnak, minden gyerekkönyvet ismernek. A szülő bemegy a kisfiával, kislányával, tanácsot kér, elmondja, milyen érdeklődési köre van a gyereknek, a könyvtáros pedig ajánl. Nyilván ha Petike 7 éves, és imádja a repülőket, akkor nehéz neki Gárdonyit ajánlani.”

Azt mindenestre határozottan leszögezte, hogy a mai kötelező olvasmányoktól a gyerekek szenvednek, azok nyelvezete, története távol áll tőlük. A szülők úgy szoktak fogalmazni egy-egy nehézkesen elolvastatott kötelező után, hogy „no, itt vágták el a gyerek olvasási kedvét”. Hallott olyan esetről is, hogy egy Jókai-regényhez vett a család egy külön füzetet, amit szótárnak használtak: kijegyzetelték a szavakat, amit a gyerek nem ismert, nem értett. Hogy szeretné meg így a gyerek Jókait és az olvasást?

A gyerekek a tankönyvekben, tantervekben, kötelező listákon szereplő kötetetek helyett a kortárs szerzőket keresik. A Rosszcsont Petit, az Olvasó Leót, az Olvasó Kalózt, Berg Juditot, Bosnyák Viktóriát és másokat. Színvonalas kortárs gyerekirodalomban szerencsére nagyon jól állunk.

Tovább>>

 

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót