OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Március
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
KORTÁRS IRODALOM OLVASÓI
KORTÁRS IRODALOM OLVASÓI : Kinyírja az internet a könyveket?

Kinyírja az internet a könyveket?

Napjainkban számtalan helyről hallható, hogy leáldozóban van az olvasás kultúrája, a könyvek pedig funkciójukat veszítik az internettel szemben.

A gondolat nem új, hiszen Marshall McLuhan kanadai filozófus már a hatvanas években megalkotta a Gutenberg-galaxis fogalmát, majd a papíralapú könyvek kihalásának víziójával mintegy halálra is ítélte azt.

Bár a jóslat óta több, mint ötven év eltelt, és a könyvek már valóban nem kizárólagos letéteményesei az információnak, azonban úgy tűnik, hogy az olvasás még mindig makacsul őrzi szerepét a tudásátadásban.
De valóban szükséges-e kongatnunk a vészharangot, tényleg válságban van-e az irodalom és a könyvkultúra, vagy csupán annak vagyunk tanúi, ahogy az egész rendszer némileg átalakul?
Kinyírja az internet a könyveket, vagy csak elhozza az információ felszabadulását?
 
Hogy a kétségeinket eloszlassuk, elmentünk a Jövő-idő Budapest Transzfer IX. Nemzetközi Irodalmi és Társművészeti Fesztiválra a Petőfi Irodalmi Múzeumba, hogy Az irodalom, az olvasás és a könyv jövője című beszélgetésen kapjunk választ a kérdéseinkre.

 

Mivel ez egy sokrétű téma, a résztvevők az irodalomkutatás és -elemzés számos ágát lefedték. Míg Nagy Attila olvasáskutató, szociológus és Csík Tibor, az ELTE Könyvtár- és információtudományi karának tanára inkább az irodalom felhasználói oldalát ismerik, addig Olga Pek cseh költő, fordító, szerkesztő és Aleksandra Malecka lengyel fordító, szerkesztő inkább a tartalomgyártói nézőpontot képviselték. A beszélgetés során Fenyő D. György magyartanár volt hivatott az olvasáskultúra iskolai aspektusát kifejteni, a moderátori teendőket pedig Molnár Gábor Tamás irodalomtudós látta el.
 

Azt minden résztvevő kiemelte, hogy az információ digitalizálódásával mennyire felgyorsult minden. Aleksandra Malecka felidézte, hogy míg korábban egy-egy könyv a szerkesztésekkel, fordítással évekig készült, manapság sok regényt már a kézirat elkészülte előtt megvásárolnak a kiadók, hogy aztán amint lehet, a piacra dobhassák. Ez a gyorsaság a könyvek élettartamára is kihat, aminek köszönhetően egymást érik a tiszavirág életű, egy karácsonyi szezon idejéig népszerű, sláger bestsellerek. A felgyorsulás az internetes tartalomszolgáltatókat is érinti, hiszen a digitálisan megjelent írások a korábbinál jóval hamarabb avulnak el.

 

Az, hogy ma már egy Google-kereséssel több órányi könyvtárazást tudunk megspórolni, a lexikális tudás leértékelődéséhez is vezetett, ami különösen problémás az oktatás világban. Fenyő D. György hangsúlyozta, hogy míg korábban az iskola elsősorban a tényanyag átadásában jeleskedett, addig mára már nem azt kell megtanítani, hogy mikor született József Attila, hanem inkább azt, hogy ha két forrásunk különböző dátumokat ad vissza, akkor miként tudunk utánajárni a valóságnak. Az információ szelektálásának és rendszerezésének képessége felértékelődött, ugyanakkor Nagy Attila kiemelte, hogy a tudás megszerzésének leegyszerűsödése kétélű fegyverré vált, hiszen hajlamosak vagyunk elhinni, hogy amit nem találunk meg az interneten, az egyszerűen nem is létezik. Így válik az internet információbősége egy „kulisszává”, ami csupán a teljesség illúzióját adja.

 

Mivel a klasszikus papíralapú könyvek háttérbe szorultak, az irodalom szereplőinek is új fórumok és csatornák után kellett nézniük. Olga Pek szerint így lett ma már a költészet is egyfajta előadóművészet (lásd. slam poetry), illetve emiatt kaptak hangsúlyos szerepet az írói mindennapokban a különböző irodalmi estek és felolvasások is. Ma már szinte elvárás, hogy egy szerző épkézláb módon tudjon megnyilvánulni a színpadon vagy a médiában, illetve képes legyen önmagát menedzselni az online közösségi terekben is. Ez azonban nem teljesen új, hiszen, ahogy Csík Tibor megemlítette, a szerzők már az ókori Rómában is tartottak irodalmi esteket, és maga Charles Dickens is járt felolvasásokra.

 

Az, hogy az alkotók tevékenysége változik, kihat az énképükre is. Aleksandra Malecka egy lengyel szociológiai kutatást idézett fel, amelyben írók vallottak magukról és pályájukról. A tanulmány fő megállapítása szerint ma már a többkötetes szerzők se tartják az írást főfoglalkozásuknak, hanem inkább gondolnak magukra tanárként, újságíróként, akik mintegy hobbiból írnak, nem pedig a megélhetés kedvért. Mára a nagy, romantikus írókép háttérbe szorult, a szerzők pedig inkább egy több lábon álló, magát számos kommunikációs csatornán egyaránt jól exponáló réteget alkotnak.

 

A digitalizáció számos ponton felszabadította az információk és a könyvek világát is. Erre Fenyő D. György szerint jó példa a Wikipédia működése. Míg régebben az enciklopédiákat a legbölcsebbnek tartott kiválasztottak szűk csoportja írta, addig ma már bárki szerkesztheti vagy véleményezheti azt. Hasonló demokratizálódás figyelhető meg az iskolai kötelező olvasmányok listájának kibővülésébe,n és az elit-, illetve a tömegkultúra közötti megkülönböztetés feloldásában is. Utóbbit a magyartanár szerint jól mutatja, hogy ma már a bölcsészkaron sem ciki a Trónok harcát olvasni.

 

Az online világ térhódítása azonban új típusú árkokat hozott létre, amelyek közül Csík Tibor a könyvpiacon létrejött hatalmas kettősségekre mutatott rá. Bár az amerikai e-könyvpiacot lényegében öt nagy kiadó tulajdonolja, mellette mégis ki tudott alakulni egy virágzó magánkiadói kultúra is. Hasonló a helyzet a szakkönyvek piacán is, ahol bár több kiadó árulja cikkeit hatalmas árréssel, mégis párhuzamosan prosperál a tanulmányokat ingyenesen kínáló Google Scholar is. Csík a könyvkiadás centralizációját egyébként károsnak tartja, hiszen hasonló folyamatok zajlódnak le ott is, mint korábban a filmiparban, ahol ma már szinte minden film egy kicsit „Disney-szagú”.

 

Azonban a szakadékok nem csak a könyvek terjesztésében, hanem a hazai olvasási szokásokban is tetten érhetők. Nagy Attila megemlítette, hogy az olvasáskutatási vizsgálatok azt mutatják, hogy, míg a hatvanas években a válaszadók 40 százaléka nem olvasott az adatfelvételt megelőző évben egyetlen könyvet sem, addig ez az arány 2005-re már 60 százalékra nőtt. A folyamatokat megerősítik a lesújtó PISA-eredmények is. A beszélgetés résztvevői hangsúlyozták, hogy bár a könyvek sok szempontból őrzik kitüntetett szerepüket az internettel szemben, muszáj azon dolgoznunk, hogy minél több embert érjenek el, és az olvasás a jövőben ne maradjon meg csupán egy szűkebb kör kiváltságának.

Forrás: Könyves blog

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót