OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Március
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
KORTÁRS IRODALOM OLVASÓI
KORTÁRS IRODALOM OLVASÓI : Női hősök és tabuk a gyerekirodalomban

Női hősök és tabuk a gyerekirodalomban

Dóka Péter író, irodalmi szerkesztő: 

"Az olvasás egyszemélyes tevékenység, mégis közösségi élményt ad."

"A mai tinédzserek nagy része a fordulatokban gazdag műveket kedveli."

Számos konferencia, szakmai beszélgetés és tanulmány szól arról, hogy több kortárs ifjúsági könyvet és talán kevesebb kötelező olvasmányt kellene tanítani.

Dóka Péter íróval, a Móra Könyvkiadó irodalmi szerkesztőjével az új olvasási és írói szokásokról, valamint arról is beszélgettünk, miért sikeresebb a mai fiatalok körében a Harry Potter, mint az Egri csillagok.

Hogyan alakította át a hazai gyerekkönyv piacot az utóbbi években a digitális forradalom?

 

– A rendszerváltást követően a gyerek- és ifjúsági könyvkiadás piaci alapúvá vált, az addig állami kézben lévő Móra Könyvkiadó mellett hirtelen több hasonló profilú kiadó is színre lépett. Ebben az új helyzetben a gyerekkönyvek megjelentetése általában nagyobb haszonnal kecsegtetett, mint az ifjúsági könyveké, ezért az ifjúsági regény – különösen a magyar szerzőké – háttérbe szorult. Ebben az időben, az 1990-es években még nem alkotott az az új írógeneráció, amely ma a fénykorát éli. Évekbe telt, mire a könyvkiadók helyzete anyagilag stabillá vált, ezután viszont elkezdhettek merészebbek lenni, és egyre több ifjúság regényt kiadni.

A mai gyerekkönyvkiadásra az jellemző, hogy hasonló típusú könyvek jelennek meg, mint a romantika korában: gótikus regények, (alternatív) történelmi, mese- és kalandregények, a fantasy különböző változatai, és persze a disztópiák, antiutópiák. A könyvpiac működését általában társadalmi és kulturális jelenségek, valamint a belőlük következő trendek határozzák meg. Egy példával élve: tavaly év végén a Móra Könyvkiadó megjelentette az Esti mesék lázadó lányoknak – 100 különleges nő története című könyvet, ami nagyjából egybeesett a #metoo-mozgalommal. A könyv annyira keresett lett, hogy nem győztük újranyomni. A digitális forradalom egyik eredménye, hogy ma már – fontos alternatívaként – e-könyvek is léteznek a papíralapú könyvek mellett. A könyvkiadókat az e-könyvek léte arra ösztönzi, hogy kiadványaik egyre szebbek legyenek, már-már kortárs műtárgyak, amelyeket örömmel tesz polcára az olvasó.

Műfajilag melyek a fogyaszthatóbb és népszerűbb könyvek a különböző korosztályok számára?

– Az olvasás egyszemélyes tevékenység, mégis közösségi élményt ad, hiszen az elolvasott könyvről lehet beszélgetni, s ezzel elindul a gyerekek között egyfajta diskurzus. Virtuális és valóságos egyaránt. Elsősorban azok a gyerekkönyvek működnek jól a piacon, amelyek képesek a közösségteremtésre. A gyerekek nagy része olyan regényt olvas szívesen, amely népszerű a tömegkultúrában, a globális kánonban. Ha van egy olyan filmsorozat, amelyet szinte mindenki néz, akkor a könyvet is sokan megveszik. Az aktuális trend folyamatosan változik, a gyerekek számára a könyv egy olyan, roppant fontos médium, amellyel beléphetnek a közösségbe.

A mai tizenéveseket, akik szinte kizárólag a vizualitás, az okos eszközök világában élnek, milyen témákkal tudja megszólítani íróként?

– A mai tinédzserek nagy része, tapasztalatom szerint, a fordulatokban gazdag könyveket kedveli, a hosszú leírásokkal nem nagyon tud és akar mit kezdeni. Ezt az írók is érzékelték, így az utóbbi időben a könyvek jóval filmszerűbbek lettek, mint korábban. Minden változik, még a régi, jól bevált műfajok is átalakulnak, amikor újra trendivé válnak, ez történt például a sci-fivel, amely sokadik hőskorát éli, s az utóbbi időben fantasy elemekkel bővült. Azt gondolom, hogy a képregények és a gazdagon illusztrált regények – képes regények – is egyre inkább a mai gyerekek érdeklődésének előterébe kerülnek.

A képregények esetében még nem történt meg a nagy áttörés, s ennek piaci okai vannak: egyszerűen nem lehet nyereségesen új kortárs képregényt megjelentetni. Ezért lenne fontos a közösségi finanszírozás vagy egy jól kitalált állami támogatási rendszer. Fontos jelenség – ha nem éppen a legfontosabb –, hogy megjelentek az ifjúsági- és gyerekirodalomban a férfiak mellett a női hősök, ma már nem csak Lindgren Harisnyás Pippije az egyetlen vagány női gyerekhős. Jómagam a szuperhős filmek bűvöletében élek, és évek óta dolgozom a Szupermalac és Űrpatkány című humoros rajzfilmsorozaton, amelynek ősszel fog megjelenni a könyvváltozata. A Móra Könyv­kiadónál szerkesztőként pedig részt vettem a Tabu sorozat elindításában: ezek a könyvek olyan témákról szólnak, amelyekről hajlamosak vagyunk hallgatni, pedig beszélni kell róluk. Ilyen a családon vagy az iskolán belüli erőszak, a többségi társadalom kisebbségekhez való viszonya, vagy éppen a különböző betegségek.

Mit gondol, mitől sikeresebb a Harry Potter, mint az Egri csillagok a fiatalok körében?

– Ennek nagyon sok oka van: a Har­ry Potter sikerélményt ad az olvasónak, mert hiába hosszú, mégis könnyen olvasható, kellően cselekménydús és pörgős. Írójának stílusát, gondolkodásmódját alighanem alaposan befolyásolták a filmek. Ráadásul ez nem egy régies nyelvű magyar regény, hanem olyan kortárs mű, amely friss fordításban hódítja meg a magyar gyerekeket. Míg a Harry Potter olvasója világméretű közösségnek lehet a tagja, addig az Egri csillagokról leginkább a nagypapájával tud beszélgetni. Ráadásul meglehetősen vonzó és könnyű azonosulni J. K. Rowling csetlő-botló figurájával, akiről aztán kiderül, hogy valójában a legnagyobb hős. A Harry Potter egy fejlődésregény-sorozat, amelynek kötetein valóban felnőhet a lelkes olvasó.

Ön szerint elképzelhető, hogy Jókai, Petőfi vagy Arany művei néhány év múlva kiszorulnak az irodalmi kánonból?

- A kötelező irodalom lenyomata annak, hogy a társadalom mit gondol a világról, és az oktatáspolitika mit gondol a társadalomról. A rendszerváltozás óta kinyílt számunkra, magyarok számára a világ, már nem zárt társadalomban élünk, amelybe belekövesedett ez a sok-sok kötelező olvasmány. Véleményem szerint a gyerekeknek meg kell adni az olvasás élményét, és idővel újra kell gondolni az irodalomoktatást. Az is kérdés, hogy mennyire van szükség egyáltalán kötelező olvasmányokra. Meglátásom szerint kompromisszumra kellene törekedni: nagyon fontos, hogy bizonyos klasszikus magyar művek ne kerüljenek ki a kánonból – gondolok itt főként a kultúrtörténeti jelentőségű és az identitásunk számára is fontos regényekre, elsősorban a csodálatos A Pál utcai fiúkra. Azonban be kellene engedni az iskolába a kortárs könyveket és természetesen magukat a kortárs írókat is.

Németországban ismert személyek, focisták népszerűsítik az olvasást, a könyveket. Mit tehetünk itthon a reklámozásért?

- Sokkal inkább az olvasás, mint egy-egy adott könyv népszerűsítése mellett állok. Ez egy nagyon jó kezdeményezés, és itthon is sokat tudnának tenni mindezért a könyv­kiadók, egyesületek, gyerekirodalmi szervezetek.

Forrás: Magyar Hírlap

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót