OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Az évtized legizgalmasabb gyerekkönyvei - 4. rész
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2024. December
HKSCPSV
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
KORTÁRS MAGYAR GYEREKKÖNYV ÍRÓK
KORTÁRS MAGYAR GYEREKKÖNYV ÍRÓK : Lázár Ervin

Lázár Ervin

  2012.06.03. 17:44

"A népmese több az irodalomnál "

Lázár Ervin mesél, de meséiben él, lélegzik, szenved és szeret az egész világ. Kevés olyan magyar irodalmi mű van, amelyben a totalitás ilyen fantasztikus egységben és szépségben bontakozna ki.

"A mesébe, ebbe az elhanyagolt műfajba, ő nagyon újat és eredetit hozott. Ő is be tudta bizonyítani, amit Weöres Sándor a verseivel: nem lehet kettéválasztani a gyerekeknek és a felnőtteknek szóló irodalmat. Néhányadmagával ő tette Magyarországon a gyerek- és meseirodalmat újra fontossá" (Csukás Isrván)

CIKKEK
A weblapon olvasható gyerekkönyvek

 

A fába szorult hernyó - mese

A Hétfejű Tündér - mesegyűjtemény

A másik Télapó - mese

A kisfiú meg az oroszlánok - meseregény

A legkisebb boszorkány - meseregény

A nagyravágyó feketerigó - mese

A Négyszögletű Kerek Erdő - mesefüzér

A Nyúl, mint tolmács - mese

Bab Berci kalandjai - meseregény

Berzsián és Didek - meseregény

Bogármese - meseregény

Hapcikirály - mesegyűjtemény

Lovak, kutyák, madarak - IBBY-díjas gyermekkönyv

Manógyár - IBBY-díjas mesegyűjtemény

Öregapó madarai - madártörténetek

Szegény Dzsoni és Árnika - meseregény

 

Interjú Lázár Ervinnel (2001)

A meseíró miben különbözik a többi prózaírótól?

Szerintem semmiben.

Mi az a semmi?

Azt szoktam mondani, ha valaki prózaíró lesz, az a kudarc beismerése. Azé a kudarcé, hogy nem lehetett költő. A meseíró prózaíróként is szeretne néha kicsit költővé válni. Ez lehet a különbség. Meg az, hogy a "rendes" prózaírót nem nézik le, a meseírót viszont igen, mert ez másodosztályú foglalkozásnak számít.

Amiatt a kis költészet-többlet miatt?

Inkább azért, mert valamikor rengeteg mesét fogyasztott a rádió, a könyvkiadás, még talán a televízió is. Sokkal többen írtak mesét a kelleténél, így színvonaltalan dolgok is megjelenhettek.

Volt, amikor a meseírás - a műfordításhoz hasonlóan - megélhetést jelentett.

Az más volt, amikor mondjuk Tersánszky Józsi Jenőt arra kényszerítenék a megélhetési gondok, hogy mesét írjon. A Misi Mókust azóta is játsszák a bábszínházban. Akkoriban sokan választották ezt az "apolitikus" műfajt. Ám ez nem vált hátrányára a magyar meseirodalomnak. Számos remekmű született. A probléma inkább az, hogy mindenki azt hiszi magáról, tud mesét írni. Senki nincs, aki ne ült volna egyszer legalább a gyereke, unokája mellé és ne mesélt volna. A gyerek meg nagyon élvezi az ilyesmit.

S akkor azt gondolja a mesélő, miért ne írnám meg? Nehéz elmagyarázni, hogy miért. Kaptam már olyan könyveket lektorálásra, amik úgy születtek, hogy a nagymama azt mondta, a gyerekek élvezik a meséit, ő leírta, és tessék, itt van. Nekem is vannak gyerekeim, én is meséltem nekik, ám ezeket sosem írtam meg, ugyanis sajátságos, intim világba tartozó szeretet-műfajok voltak, amik nem tartoznak másra. Ezért megőriztük magunknak. A mese viszont mégiscsak irodalom, s az irodalomnak megvannak a szabályai. Olyanok is, amiket meg lehet tanulni, és olyanok is, amiket nem.

 Honnan lehet tudni, mi a mese és mi a meskete?

Vannak mesetudósok, akik számon kérik a műmeseírótól azt a mélységet, tudáskincset, amely a népmesében benne foglaltatik. Ez persze hiba, a népmese ugyanis több az irodalomnál. A gyerekeim egyszer leültettek a televízió elé, hogy ezt nézzem meg. Terminátor-egy, kettő, három? Nem tudom, mi volt. Döbbenten láttam, mennyire hasonlít a népmesére, és mégis lényeges köztük a különbség. A népmesében mindig van kapcsolat a valóságon túlival, egy magasabb szférával, ebben pedig nem ez volt.

Lázáréknál ki mesélt otthon?

Nem nagyon szerettem mesélni, ezért inkább a nagypapa meg az anyukájuk mesélt a gyerekeknek. De nemcsak nem szerettem, nem is tudok igazán mesélni. Az egy külön adottság, leül valaki, előad, és mindenki csüng a szaván.

És nálatok otthon, a kis Lázár Ervinnek ki mesélt?

Mindenki a környezetemben, mert én alsórácegrespusztai vagyok, ami ugye a világ vége volt...

És egyben a közepe...

Természetesen, de semmilyen technika nem volt. Rádió sem, újság nem járt, az emberek egymást szórakoztatták. Nekem mesélt anyám is, apám is, meséltek a pusztai öregasszonyok és meséltek egymásnak a fölnőttek. Csodálatos történeteket. És esetleg megengedték, hogy hallgassuk őket. Fölülmúlhatatlan történetek voltak azok. Később, idősebb fejjel azokból jöttem rá, hogyan születhettek a népballadák. Ahogy Alsórácegrespusztán beszéltek megtörtént eseményről, és ahogy lassan-lassan kiterjedt a történet, átkúszott a mesébe... A mesés elemek meg a valóság úgy támogatták egymást, hogy amikor később a gyerekkoromat akartam megírni, és sehogyan sem sikerült, egyszer csak a fejemre csaptam, öreg, nem emlékszel, hogyan meséltek a kocsisok az istállóban egymásnak? Úgy kell megírnod! Bátran átlépni a valóságból a mesébe és vissza. Így született a Csillagmajor című könyvem.

 Ezek voltak hát a legkedvesebb meséid. Nem volt drámai utánuk a műmesékkel való találkozásod?

Műmeséket is olvastam gyerekkoromban, vadul faltam a könyveket, amikhez csak hozzájutottam iskolában, igazgató bácsinál, tisztelendő úrnál, akárhol. Tamási Áront és a meséket egyszerre kezdtem olvasni. A népmesék máig a kedvenceim.

Legújabb köteted népmese-átírás.

Ámi Lajos mesemondónak az Akadémiai Kiadónál megjelent, tudományosan feldolgozott háromkötetes hagyatékából, közel háromszáz meséjéből írtam át kilencet - nem is tudom, mit mondjak, néha úgy fogalmazok magamnak, hogy meseszelídítő vagyok, mesefésülgető. Ezekben a mesékben olyan dolgok szerepeltek, amik igazán nem valók gyereknek. A vaskos, népi részeket - néha nagy sajnálatomra - ki kellett hagynom. Egyébként az ilyesmi a népmesék sajátossága, mert az eredendően nem gyerekműfaj. Felnőttek mesélték egymásnak. Ezt Ámi Lajos is leírta, pontosabban elmesélte, mert írni-olvasni nem tudott. Miként a nagy mesemondók kilencven százaléka analfabéta, ő is az volt.

Elmondta például, hogy katonakorában mesékkel szórakoztatták egymást, és ő a jobbakat megjegyezte. Csoda, hogy miket meg tudtak jegyezni! Amikor rájöttek, hogy van a kaszárnyában egy jó mesemondó, a tisztfeleségek megkérték az urukat, hogy azt a katonát, aki olyan szépen mesél, hozzák ki. Akkor a Lajos ott leült, és naphosszat mesélt. Ezért különböző könnyítéseket kapott. Varázslatos volt az öreg és az a világ, amit elmesélt. Azt hiszem, jól tettem, hogy foglalkoztam vele, hiszen ritka örömet találtam benne, és remélem, hogy gyerek, fölnőtt, akinek ez a könyv a kezébe jut, hasonlóan vélekedik Ámi Lajos meséiről.

Korunk mennyire kedvez a meséknek?

Szerintem ez a mesék ideje, mert például amiket néznek az emberek a televízióban, ezek a bárgyú marhaságok, mind tiszta mesék. Talán a népmesék ideje is eljön újra, és akkor az valahogy hat majd az irodalomra.

Miért Dömdödömön és Bab Bercin át vezetett az út a Csillagmajorig? Miért nem a Csillagmajor gyerekkori élményeivel kezdted, és folytattad Dömdödömmel?

Egyszerre kezdtem. Örökösen próbálkoztam a gyerekkorom leírásával, sőt a legkorábbi novelláimban éppen olyan erővel benne van az alsórácegresi világ, de nem találtam a megfelelő hangot. A mesék viszont hozzásegítettek ahhoz, hogy a már korábban is megírni próbált történetek hogyan szülessenek meg. Amik aztán vagy jók, vagy nem. Én csak azt tudom, nagyon örültem, amikor rátaláltam a formájukra.

A gyerekek meséltek-e neked valami szépet, maradandót valaha?

Mindig hangoztattam, hogy a gyerekektől tanultam a legtöbbet, mert odafigyeltem rájuk, és a gyerek mindig tud valami olyasmit, amit a fölnőtt már nem, mert sajátos a világlátása, és a nyelvalkotása is. A mesehőseim több mint felének a nevét ők adták, ahogy a lányom a Berzsián és Didekit és még sok minden mást. Hálás vagyok a gyerekeknek. Bárcsak sok gyerek lenne körülöttem most is! De még nincs unokám.

Azt mondják, a művész addig művész, amíg a gyereket nem veszíti el önmagában, amíg nem válik teljesen felnőtté. Ez fokozottan igaz a meseíróra?

Valószínűleg, mert ahogy öregszem, egyre jobban vesztem el magamból a gyermeket, egyre mogorvább leszek. Idővel kivész az emberből sok minden, kopik, érdesedik; és ez meglátszik az írásain is.

Forrás: ESŐ folyóirat 2001/2


IN MEMORIAM LÁZÁR ERVIN

A mesemondó Lázár Ervinről

Elment Lázár Ervin, elment Berzsián és vele ment Tupakka is, akinek 365 éve „vérlázító” mosoly virágzott a bajsza alatt, és ha elültetett volna egy kavicsot, az fává nőne, csodák teremnének rajta, és nevetés hallatszana. Elment, mert elmondta már sok száz történetét; úgy, ahogy mesenovellájában a bolond kútásó „száz kutat is - ezeret is” megásott. „Most már valami mást akarok - mondta a kútásó. - Mi mást? - kérdezték tőle. - Mi mást akarhatnék csinálni? Hát kutat!” - válaszolta, és elkezdett ásni a csillagok felé. (A bolond kútásó) Berzsián is a csillagok közt mesél. Mert ugyan mit akarhatna mást? Ahogy a kútásóról írta, ilyenkor fényesség ereszkedik a földre, a rét füvei ragyognak, és van hova gyűlniük az embereknek sötétség idején, ha ugyan manapság észreveszik az ilyesféle fényt.

Egy pénteki napon ment el. Karácsony előtt. Milyen is ez a pénteki nap? Hogy írta le a Hét szeretőmben? „Az ötödik szótlan, fekete, szorgos. Rendbe rak mindent körülöttem, bízik benne, hogy mire újra eljön, nem leszek piszkos, nem lesz loboncos a hajam, és a cipőm is tükrösen csillog. Hisz tántoríthatatlanul. Szomorú, összeérő szemöldökű, attikai özvegy.” Talán még a hetedik nap vihette volna el, amelyik „mindig feketében jár”. A többi nem.

Ki ennek születik, ki annak, Lázár mesemondónak jött a világra. Minden azzá tette: a „rácpácegresi” örökség, a látásmódja, a fantáziája, a beszédmódja. A szeretetről mesélt. Fölötte tényleg ott voltak a csillagok, lelkében az erkölcsi törvény, talpa alatt „ridogáltak a füvek”, barátai voltak a lovak, kutyák, madarak, és nem tudott betelni azzal, amit úgy hívunk, hogy gyerekkor. A könyveit cseh, dán, észt, francia, lengyel, lett, német, olasz, orosz, spanyol, svéd, szlovák nyelvre fordították. De a világhír ábránd, ehhez „lázárul” kéne tudni a világnak. Nemcsak az fordíthatatlan, hogy: „Ha három lábon gyábokorsz”, hanem az is, hogy világfája a rácpácegresi Nagy Szederfa, s hogy „amióta a föld gömbölyű, minden falu, minden vége Isaszeg felé esik.”

Hol felnőtteknek mesélt, hol gyerekeknek. Ritmusa van az életműben, ahogy megosztotta magát. A kisfiú meg az oroszlánok (1964) meseregény, a Csonkacsütörtök (1966) és az Egy lapát szén Nellikének (1969) elbeszéléskötetek, A nagyravágyó feketerigó (1969) mesekönyv, A fehér tigris (1971) regény. A 70-es évektől a 80-as évek derekáig tartó időszak inkább a gyerekkönyveké. Ekkor született A Hétfejű Tündér (1973), az Öregapó madarai (1974), a Bikfi-bukfenc-bukferenc (1976), a Berzsián és Dideki (1979), a Gyere haza, Mikkamakka (1980), a Szegény Dzsoni és Árnika (1981) és a Négyszögletű Kerek Erdő (1985). Ez időben csupán két elbeszéléskötet született a felnőtteknek (Buddha szomorú, 1973, A Masoko Köztársaság, 1981). Ha novellát írt, az gyakran mesenovella (a gyerekmeséinek jó része is az); ha regényt, az meseszerű. A Hétfejű Tündérnek nincs közelebbi rokona, mint a fehér tigris. (Mindkettő az emberi „én” csodás megtestesülése; csakhogy a mesében van megváltódás, a regényben nincs.) A gyerekkönyvei többszólamúak, és az egyik szólam csaknem mindig a miénk.

Történetei a Négyszögletű Kerek Erdőben születtek, egy olyan világban, amely valóban „négyszögletű” volt és „kerek”, továbbá a Masokó Köztársaságban. Akárhogy is hívta, egy abszurd világban lett íróvá, amelyben szert lehetett tenni belső szabadságra, amelynek zugaiban uralkodhatott akár a szeretet és tolerancia is, ahol már-már szabadnak is érezhette magát az ember, mint Berzsián, aki balladát nem ír (csak jobbladát), bal lábbal nem kel, mert „Ami ballal kezdődik - mondja -, az nekem nem kell.”(Berzsián és Dideki) A Négyszögletű Kerek Erdő lakói is szabadok, de bármikor jöhet a Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon, hogy megtiltsa a „bukfencet és a nevetést”. Nem csoda, hogy annyi mesét hagyott ránk a szomorúság ellen, mivelhogy „utálta a rosszkedvet. A mások rosszkedvét is, de a magáét kiváltképp.” Megalapította a Masokó Köztársaságot. „Az államhatár a bőre lett, az orra a Tömpe hegység, a jobb szeme a Szeretet-kút, a bal szeme a Barátság-forrás.” Ikonológiájának legfontosabb képeit a szemei fejezték ki.

Született mesemondó volt. Olyan könnyedén lépte át a mindennapi és spirituális határait, hogyha olvassuk, mi magunk is képesek leszünk rá. „Egy csendeske, vékonypénzű horkolás kiment az ablakon.”- kezdődik egy mesenovella. (Szerelmes történet) „Az ibolya még délután háromkor sem volt hajlandó megszólalni.”(Ibolyalebeszélő) Meg sem lepődünk, történjék bármi. Ahogy mondta: „Lehet, hogy ami így létrejön, a valóságtól egy kicsit messzebb esik, de az igazsághoz mindenképp közelebb.” Talán azért is tartunk oly könnyedén vele.

Szövegvilágában a valóság és a fantasztikum szinte megérintik egymást. Egyetlen mondatban megférnek egymással a „kocsma” és a „csillagok”: „Az Egér az Erdei Kocsma pultján ült, egy borral teli mogyoróhéjat tartott a kezében, és a csillagokról mesélt.”(A hazudós Egér) Amikor átlépi a valóságos és a mesebeli határait, sem a hőseiben, sem bennünk nincs habozás. Pedig lehetne, hiszen a fantasztikum megjelenése törvényszerűen kiváltja az efféle bizonytalanságot, s ez általában a szövegben is megjelenik.(1) „.senki sem hitt igazán a tigrisben, de mindenki látni akarta.” - olvassuk. A lap alján azonban már ez áll: „Kérem, vigye innen a tigrist!!” (A fehér tigris) Ez a csoda a mese csodája, a mesebeli fantasztikum pedig tudvalévően „természetes esemény”. (Ebben Honti Jánostól Roger Callois-ig mindenki egyetért.) Elfogadjuk a csodálatos létezését, és az alkotó sincs másképp. „ Nem azért írok én nemlétezik történeteket, hogy ne higgyem” - írta. (Százpettyes katica)

Egyfajta olvasási módot feltételez ez az irodalom. A realista olvasási móddal Lázár műveihez nem vezet út. Ez a mese a meglepetések világa. A befogadó a „fikció erdejének” minden fájánál választásokat él át. Latolgat, hogyan tovább, mert élnek benne szövegstruktúrák. Lázár rá is játszik ezekre, és meg is hiusít várakozásokat. Mesenovelláiban még az is megtörténik, hogy egyszer csak véget ér a csoda, „porrá” lesz a varázslatos. (A porcelánbaba)

A mese csodája sokféle, lehet varázslatos és „mindennapibb”: a „kirgyola, bergyola, belzebubbancs” varázslatoktól a jóság, a szerelem, a képzelet csodájáig. Nála a mágikus varázslatokba is belejátszik valamiféle emberi. Még a tündérmesei dramaturgia szerint bonyolított történetei is ilyenek. Szegény Dzsoni és Árnika például kacsává változnak. A mesebeli segítő lények között ugyan előfordulnak kacsák, de mitizált lények mégsem szoktak kacsa képében totyogni, hápogni. Már aranytojó lúdnak is elegánsabb volna lenni; hattyúnak, hollónak meg kiváltképp. De hát emberlelkűek és emberi feladataik vannak. (Ilyenkor kacsából rögtön emberré változnak.) Még a mitikus-mágikus Százarcú Boszorkának is nagyon mindennapiak a félelmei. - Megesik az is, hogy a „mese számos, eredetileg mágikus eleme elillan (.) A varázslatok a mesében játékos könnyedséggel valósulnak meg.” (2) Igaz ugyan, hogy Áttentő Redáz átkai nyomán „töksötét” lesz a világ, de Berzsián dühétől virágba borul a város, rézangyalok fütyülnek a fűzfákon, és egy Ribizli nevű kiskutya virágillattal lakik jól. (Berzsián és Dideki)

Műfaji emlékezetünkben élnek a régi mesék. A mesélő hang többek között attól „hallatszik” másnak, mennyire hagyja maga mögött a műfaji tradíciót, vagy mennyire ragaszkodik hozzá. A hagyományt „nem annyira az alakítja, hogy az örökséget egyik nemzedék továbbadja a másiknak, hanem az átöröklött elemek állandó újrakeverése.” (3) A játékra hasonlít ez az alkotási mód. Korunkban pedig művészi eszközként éppen felértékelődött a játékosság. Lázár az öröklött elemekből úgy keverte ki a történeteit, hogy végül senki emberfia meséivel össze nem tévesztenénk a szövegeit. Amit a kezébe vett, az már az övé volt. Hol végtelen hűséggel volt a tradíció iránt (számos meséje pergett le a tündérmese rokkáján, megihlették Ámi Lajos, a cigány mesemondó történetei, a saját világában életre keltette az anderseni mesét); hol meg egy „kifordítom-befordítom-csavarintom mégis tündérmese a tündérmese” játékkal egyenesen megtagadta a konvenció elemeit, megszegte a játékszabályokat és a tündérmesék úgynevezett „kötelező történetét”. Ahogy a mesetudomány nyelvén mondjuk: inverz megoldásokkal élt. A tündére hétfejű, a boszorkánya jó, a boldogság tovatűnik, a jó tett Szerb Antal szavaival „elnyeri méltó büntetését”. Nemegyszer ironikus távlattal viszonyult a népmese műfaji szabályrendjéhez. Kiszámíthatatlanná tette a kiszámíthatót. Megváltoztak nála a műfaji kódhoz kötött jelentések. Pl: A boszorkánya így kérdez, és a táltos ló így válaszol: „Képes vagy ezt a gonosz sárkányt szolgálni? A jó ellen harcolsz? A ló feléje fordította a fejét, szikrázott a szeme. - Ezt pont te mondod nekem, te söprűnyélkoptató boszorkánypalánta! Én vagyok a világ leggyorsabb lova, punktum. Mindenkit utolérek, punktum. Nem érdekel, kinek a szolgálatában, punktum.” (A legkisebb boszorkány) Ezt csak Lázár boszorkája kérdezheti, és csak egy mai táltos ló válaszolhat így.

Az alkotás, mint játék akkor a legmerészebb, ha a tündérmese adok-kapok morálján esik repedés. Hősei nem mindig élhetnek boldogan, „amíg meg nem halnak”, pedig A legkisebb boszorkány nagyon is szabályos boldogságtörténetnek indul. Több tündérmeseláncból fonta, és a boldogság mindegyikbe belekódolt. Király Kis Miklós Tündér Tercia keresésére indul. Rátalál, szerez táltos lovat, győz a sárkányküzdelemben. Szóval boldogan élhetne egy régi mesében. De nem! Sírni hallja a szelet, a szellővé vált kis boszorkányt, akinek el kellett volna őt veszejtenie. De Amarilla egyszer csak nem tudott ártani, aztán nem tudott nem segíteni, nem szeretni, s odalett a halhatatlansága. Mintha Andersen „kis hableánya” zokogna a szélben. (L. a Hapci király/ 1998/ c. kötetben.) - Olyasmikről mert mesélni a gyerekeknek, amiről hallgatni szoktunk. Például, hogy bármennyire is akarunk valamit, egy „hangyányi” hiányozhat (A fába szorult hernyó); hogy az érzések zűrzavara nem akármilyen próbatétel a mesei „úton”, ami az élet parafrázisa. Ilyen történet a Szegény Dzsoni és Árnika is. Mese a szerelem teherbíró képességéről, a férfi-női szerepekről, a megingásról, a várakozás tragikumáról - csak a kis boszorka történetével szemben - boldog véggel. És ilyen a Vacskamati virágja is, irodalmunk legszebb szerelmi vallomásainak egyike. (Holott csupán egy „csak” a válasz az örök kérdésre, hogy „miért szereted?”.)

A mesevilágába beleférnek az olyan mulatságos evidenciák is, hogy aki álmos, aludjék (Szörnyeteg Lajos álmos); akinek a foga fáj, menjen fogorvoshoz (A fájós fogú oroszlán), és aki fogyni akar, mozogjon (A soványító palacsinta). A Lázár-meséken fel lehet nőni. A kicsiké A manógyár, A nagyravágyó feketerigó, A kisfiú és az oroszlánok, a Bogármese (amit Zsófia lányával együtt írt). A kiskamaszoké a többi. Valójában kinőhetetlen meséket írt.
Nagy nyelvi játszmák a meséi. Játszott a szavakkal (a legparádésabban a nevekkel!), és játszott mindenféle kontrasztokkal. A vibráló ellentmondások legalább annyira humorának forrásai, mint a szójátékok. A szavai hol „holdfényesen” poétikusak, hol meg „pirospozsgásan” profánok. A magyar irodalom egyik legszebb meséjében, A Hétfejű Tündérben „illatok szabadultak el”, „források, csermelyek bugyogtak”, „aranyfonatok libbentek”, „harang szólalt meg”. Az utolsó mesében meg azt mondja: „Hazamegyek, és jól fenéken billentem az álcincért.” A Sróf mester szerel harsány bohózat, A kislány, aki mindenkit szeretett maga a poézis.

Ahogy Lengyel Balázs írta, az igazi mese tulajdonképpen „lírai mutatvány”. Ráadásul korunkban változott a műfajok térköze.(4) Lázárnál nagyon is látványosak a líra és a próza közti áramlások. Mesebeli alteregója, Berzsián is költő. Persze költőnek senki sem nézte volna. Kesergett is efölött: „Hát ez az! - ordított fel keservesen Berzsián. Lehet igazi költő egy bikavállú, pirospozsgás, dagadóizmú, egészséges ember! Dehogy lehet! A költők mind sápadtak, horpadt mellűek, csak hálni jár beléjük a lélek.” Pedig amit csinált, az bizony meseköltészet. Jobbára allegorikus-szimbolikus szövegként kell olvasnunk a meséit - a lírának kijáró átéltséggel. (Metaforikus a nyelv, alliterációkkal játszik, ritmikus hangzásszerkezetek variálódnak, ismétlődnek.) Vizuális költészet is ez a mesevilág. Retorikai alakzataiból, képeinek kompozícióiból olyasféle ornamensek lesznek, mint a szecessziós mesében, amihez egyébként is nagyon sok köze volt, akárcsak a romantikát és a szecessziót összekötő Andersenhez.

A Lázár-mese annyira irodalmi mese, hogy csak felolvasni szabad. Ha csak úgy, szabadon mondanánk, elveszne sava-borsa. Pedig gyakran halljuk, hogy a mesét mondani kell. Ez igaz is. De a másokét! Az ő meséiben nem lehet máshol egy szó, nem hangozhat másképp egy mondat. Olyannyira kötöttek formailag, akár a klasszikus versstrófák. A szöveg hatalmában vagyunk. Előny, mert Dömdödömből soha nem lesz képregényhős, Vacskamatiból se. Zanzásítani sem engedi magát ez a mese. Bár kerültek színpadra, filmvászonra, bábszínházba, képernyőre, táncszínházba a Lázár-mesék, nincs ehhez „köves” útjuk, és ki sem tudjuk kövezni. Ki ne tudná, hogy ez manapság komoly hátrány? Több is annál! Lehet, hogy az értékek zűrzavara, a gyors felejtések, a divatos fanyalgások és a japán mangák sikere idején nem könnyebb óvni ezeket a meséket, mint ”tündért vigyázni”. Vigyázzunk hát: "Lándzsával, karddal, baloskával, péklapáttal, szablyával, vassal, vérrel, vencsellővel. És szeretettel.” Mert elárvultak a Négyszögletű Kerek Erdő lakói. Berzsián elment, mögötte ott a tigrise - fénylik és hófehér.

Jegyzetek:
1. Todorov, Tzvetan: Bevezetés a fantasztikus irodalomba. (Introduction a la litterature fantastique.)
(Ford. Gelléri Gábor.) Bp., Napvilág Kiadó, 2002. 31. o.
2. Lüthi, Max: Das Volksmärchen als Dichtung. - Id.: Loewy, Hanno: Ruhákról és kertekről. - In:
Antropológia és irodalom. Debrecen, Csokonai K., 2003. 355. o.
3. Iser, Wolfgang: A fiktív és az imaginárius. Bp., Osiris, 2001. 311. o.
4. Thomka Beáta: Beszél egy hang. Bp., Kijárat K., 2001. 41. o.

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 

Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Gigágá! Márton napján is gyertek a Mesetárba! Nemcsak libát, de kacsát is kaptok! Játsszatok velünk!    *****    A Nintendo a Nintendo Music-kal megint valami kiváló dolgot hozott létre! Alaposan nagyító alá vettem, az eredmény itt.    *****    Leanderek, Parfümök, Olajok, és Szépségápolási termékek! Használd a LEVI10 kupont és kapj 10% kedvezményt!Megnyitottunk    *****    Megjelent a Nintendo saját gyártású órája, a Nintendo Sound Clock Alarmo! Ha kíváncsi vagy, mit tud, itt olvashatsz róla    *****    Megnyílt a webáruházunk! Parfümök, Szépségápolási termékek, Olajok mind egy helyen! Nyitási akciók, siess mert limitált!    *****    Az általam legjobbnak vélt sportanimék listája itt olvasható. Top 10 Sportanime az Anime Odyssey-n!    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Megnyílt a webáruházunk! NYITÁSI AKCIÓK! Tusfürdõ+Fogkrém+Sampon+Izzadásgátló+multifunkcionális balzsam most csak 4.490!    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran!    *****    Veterán anime rajongók egyik kedvence a Vadmacska kommandó. Retrospektív cikket olvashatsz róla az Anime Odyssey blogban    *****    Parfümök, Olajok, Párologtatók mind egy weboldalon! Siess mert nyitási AKCIÓNK nem sokáig tart! Nagy kedvezmények várnak    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Aki érdeklõdik a horoszkópja után, az nem kíváncsi, hanem intelligens. Rendeld meg most és én segítek az értelmezésben!