Mindenki szeretne tizenévesen valamit tenni a világért. Két bretagnei kislány megalapítja az ÁMCS-t (Állatmentő Csapat), mely felkutatja és segíti a bajba jutott állatokat. Munkájuk népszerűsítésére és az esetek felkutatására blogot indítanak, mely nagyon népszerű lesz. A három lány (Camille, Léa és Camille kotnyeles kishúga, Pauline) nem is sejtik, hogy a bloghoz és az állatmentéshez mennyi bátorságra lesz szükségük.     Álljon itt egy rövid idézet a regényből és a blogból!   Marina levele   “Sziasztok lányok! Szuper infóm van számotokra. Az Üst étterem mellett lakom (a templom mögötti lejtős utcában). Most épp zárva van, mert a tulajdonos elutazott pihenni kicsit, de holnap már újra itt lesz. És fura meglepetésben lesz része. Egy dolmányossirály-pár rakott fészket az étterem cégérében, egy üstben! Esküszöm, hogy így igaz! Ha odajöttök lefotózhatjátok őket! Üdv, és gratulálok a blogotokhoz! Nagyon menő! Puszi nektek! Marina Lecouturier”   “AZ ÁMCS BLOGJA DOLMÁNYOS SIRÁLYOK AZ ÜSTBEN!   "Nem, nem Lamodan úr nem bolondult meg, és nem döntött úgy, hogy új, tengeri madarakból készült étellel egészíti ki az étlapját! Egyszerűen csak az ő cégérét nézte ki magának egy dolmányossirály-pár a fészekrakáshoz (a fotónk nem trükk!). Ha az étterem előtt mentek el, álljatok meg egy pillanatra, és figyeljétek meg a madarakat! És ha úgy döntötök, hogy megkóstoljátok az Üst konyháját, akkor ügyeljetek arra, hogy ne menjetek a fészek alá, amikor a sirályok a költésben váltják egymást. Mint Lamodan urat, benneteket is bűzös lövedék találhat telibe. Szerencsére az étterem tulajdonosa, akiről az a hír járja, hogy nagyszerűen ért a vendéglátáshoz, nem haragszik a két vendégre. Büszke arra, hogy a madaraknak szállást, az embereknek pedig finom falatokat kínálhat!”