Tar Katalin   Bartos Erika ezúttal egy igazi családfát rajzolt meg az olvasó számára az Együtt lenni jóban. Nekünk, felnőtteknek is hihetetlenül izgalmas megtudni, mi történt a nagymamával, ki kivel, mikor házasodott, kinek hány gyereke született. Mivel foglalkoztak a dédszüleink, vagy éppen mi volt a hobbijuk. Hát hogy ne érdekelné ez a kisgyerekeket, akik éppen abba a korba lépnek, amikor felfedezik a környezetüket, a körülöttük élő embereket, a tágabb családjukat? Minden szülőnek ismerős és állandóan visszatérő kérdések ezek: akkor az én nagymamám a te anyukád? A dédi az ki neked? Hogy lehet az én unokatestvéremnek ugyanaz a nagymamája? A könyv főszereplője, Andris épp most lett hét éves, így a szülei és testvérei gőzerővel szervezik a születésnapját. Egy ilyen esemény Andris és a család életében rendkívül fontos, mindenkinek jelen kell lennie, a közeli és a távolabbi rokonoknak egyaránt. Amikor elérkezik a várva várt nap, Andris megkapja szüleitől az ajándékát, ami nem más, mint egy pompás kék bicikli, s lassan a vendégek is megérkeznek. Andris édesapja fényképezőgépével mindenkit lefotóz, így az ő kameráján keresztül ismerhetjük meg a közeli és távolabbi rokonait, a családi barátokat. Az igencsak kiterjedt család tagjait Bartos Erika ábécésorrendben mutatja be, s ahogy azt már megszoktuk tőle, a szereplők rajzokon is megelevenednek.   Ádám, Andris apukája földrajztanár, és sokat beszélget kisfiával a természetről, a Földről és Magyarországról. Bea, Andris anyukája hegedűművész. Csodaszépen hegedül. Megtudhatjuk, mi a különbség a hegedű és a brácsa között, vagy hogy milyen hangja van a csellónak. A szerző egy valóságos, bonyolult kapcsolatokkal behálózott, szeretetteljes életet ábrázol Andris apukájának fényképezőgépén keresztül. Andris apukájának például volt egy korábbi házassága Liával, és van egy közös gyerekük, Pali, aki tehát Andris féltestvére. Vagy Andris keresztanyja, Flóra, akinek férje fiuk, Gyuszi születése után nem sokkal meghalt, és Flóra újra férjhez ment Újlaki bácsihoz, akinek szintén meghalt a felesége. De nekik is van egy közös gyerekük, Dani. Így Dani és Gyuszi most mostohatestvérek, de édestestvérként szeretik egymást. Ők most így négyen alkotnak egy boldog családot.   Bartos Erika magától értetődőnek veszi, és a gyerekek számára is befogadhatóan meséli el ezeket az olykor nem mindennapi élethelyzeteket. Ha szeretnétek a gyereknek egy klassz, a bonyolult családi kapcsolatokat egyszerűen és természetesen bemutató, izgalmas mesekönyvet, akkor olvassátok el közösen az Együtt lenni jót!     imami.hu   Egy könyv azoknak, akik szeretnek együtt lenni Bartos Erika egyedülálló képeskönyvét szinte lehetetlen egyetlen mondatban összefoglalni. Az Együtt lenni jó! főszereplője Andris, akinek szülei hatalmas meglepetéssel készülnek fiuk hetedik születésnapjára: meghívták az összes, de tényleg az összes rokont Magyarország és Európa minden tájáról, hogy együtt köszöntsék fel a kisfiút. A könyv nem csupán Andris születésnapját és családtagjait mutatja be, de ezzel párhuzamosan betekintést nyerhetünk a betűk, számok világába; megismerhetjük Magyarország nagyobb tájegységeit, a különböző foglalkozásokat, szakmákat, és természetesen tisztázódnak a legfontosabb rokoni kapcsolatokra vonatkozó kifejezések is. Lássuk a főbb szempontokat, hogy hogyan, hányféleképpen olvasható Bartos Erika most megjelent ovisoknak-kisiskolásoknak szóló könyve: Betűk és számok Minden oldalon az adott névhez tartozó kezdőbetű nagy és kis változata megjelenik, írottan és nyomtatottan egyaránt, így az Együtt lenni jó! az épp írni-olvasni tanuló elsősöknek tökéletes útmutatóként szolgál, mely ebben a funkciójában egy nagyszerű betűtanulós könyvként is használható. De jó szolgálatot tehet akkor is, ha épp az ABC-t kell felfrissítenie a hosszú nyár után az iskolába visszatérő másodikosnak: A, mint Andris, B, mint Beáta, és így tovább… Az írónőn a nehezebb betűk sem fogtak ki: így került az Y helyére Andris francia származású nagynénje, Yana, vagy angol nagybátyja, William bácsi. A könyv végén egy színes, az egész családot ábrázoló táblázat foglalja össze, hogy ki hány éves pontosan, így olvasás közben a számokkal való ismerkedést is megkezdhetjük. Foglalkozások, szakmák Andris családjában szinten mindenféle foglalkozású ember előfordul, így megismerjük a tanár, a varrónő, a szakács, a zöldséges, a cukrász, a villamosvezető, a zongorista, a fodrász, az építész, a kertész és a könyvtáros munkáját, betekintést nyerhetünk mindennapjaikba. A gyerekek egyrészt szívesen azonosulnak ezekkel a foglalkozásokkal – hiszen ki ne akarna hajóskapitány vagy vonatvezető lenni! –, és ezzel egy időben megismernek újabb, modernebb, vagy kevésbé ismert, eltűnőben lévő mesterségeket is, például az órás Ódor bácsi személyében. Családdal kapcsolatos szavak A legfontosabb erénye a könyvnek, hogy a szűk és távolabbi rokoni kapcsolatok, viszonyok pontosan, egy kisgyerek számára a lehető legvilágosabban meghatározva jelennek meg. A könyv elején található hatalmas családfa segítségével megérthető, hogy ki az a nagybácsi, vagy hogy kit hívunk menynek. Szerepel a könyvben özvegyasszony, elvált apuka és örökbefogadott kislány is, így a történeteket hallgató gyerek a saját mikrokörnyezetében szereplő személyeket el tudja helyezni, fel lehet hívni a figyelmet hasonlóságokra, különbségekre. Földrajzi ismeretek Andris szülinapja rendkívül jól sikerül, hiszen Magyarország minden tájáról jöttek hozzá a rokonai; sőt még Angliában, Franciaországban, Erdélyben és Új-Zélandon élő családtagjai is tiszteletüket tették a születésnapi összejövetelen. Andris családján keresztül megismerhetjük Magyarország legfontosabb tájegységeit: rövid látogatást tehetünk Tokajban, ahol megismerhetjük azt, hogy hogyan zajlik a szüret; Pécs közelében az aratás lépéseiről olvashatunk; megmászhatjuk a Szentbékkálla melletti Kőtengert, felkereshetjük a Dunakanyart és Visegrádot, és hajókázunk Tihanynál a Balatonon. A könyv végén egy Magyarország-térkép segít eligazodni abban, hogy Andris melyik rokona hol él pontosan, a nagyobb városokat, tájegységeket pedig apróbb rajzok díszítik, melyek a főbb látnivalókat ábrázolják. És amiért még hiánypótló ez a könyv... Részletesen kidolgozott illusztrációk Bartos Erika minden egyes, aprólékos munkával rajzolt képét órákig tudjuk böngészni, a sokadik olvasásra is egész biztosan feltűnnek olyan részletek, amik addig elkerülték a figyelmünket. Az illusztrációk  és a rövid életképek tökéletes egységet alkotnak. A rajzokon keresztül az olvasó megismerheti a legfontosabb hangszereket, gyümölcsöket, tömegközlekedési eszközöket, állatokat és bogarakat, megtanulhatja, hogy milyen bolygók alkotják a Naprendszerünket, megnézheti, milyen művészi munkával épült a Parlament, és betekintést nyerhet a falusi élet mindennapjaiba. A képek böngészése a történet lezárulása után sem maradhat abba: a könyv végén néhány egész oldalas kép foglalja össze, zárja le a mesét, így az utolsó néhány rajz alapján megtudhatjuk például, hogy kitől mit kapott a születésnapjára Andris. Közös beszélgetésre való ösztönzés A könyvben szereplő konkrét családi életképekkel párhuzamosan minden kis és nagy olvasó hosszasan beszélgethet a saját családjáról, ki kicsoda, hogy is néz ki, mit csinál, hol él. Bartos Erika könyve megmutatja,milyen fontos, hogy tudjuk, értsük, értékeljük a nagycsalád jelentőségét, figyeljünk egymásra, segítsünk, amikor csak tudunk. Vegyünk elő mi is régi családi fényképeket és bátran készítsük el a saját családi könyvünket az Együtt lenni jó! alapján. Tabutémák Andris családjának történetében nem az a legszebb, hogy mennyire sokan vannak, hanem az, hogy annak ellenére is harmonikusan és szeretetben élnek együtt, hogy rendkívül különbözőek és nem is feltétlenül vérrokonok. Az ő családjukban sem ritka az, hogy valaki özveggyé vált vagy egyedül nevelte fel a gyerekét. A könyvben tehát - nagyon helyesen - teljesen hétköznapi dologként kerül bemutatásra a válás, vagy akár az örökbefogadás jelensége. Bartos Erika a legnagyobb természetességgel mutatja be, hogy attól még, mert Andris és Pali féltestvérek, ugyanúgy rajonganak egymásért, mintha édestestvérek lennének, vagy hogy Lili, az örökbefogadott kislány saját szüleiként szereti Karcsi bácsit és Judit nénit, Xénia néni pedig egyedül neveli fel fiát, Vilmost. A könyvben nincs olyan kényes téma, ami ne lenne felvonultatva, hiszen előbb-utóbb minden gyerekben felmerül a kérdés, hogy az a bácsi miért hord hallókészüléket, hogy az a fiú miért ül kerekesszékben, vagy hogy miért sötétebb a bőre annak a lánynak. Bartos Erika a lehető legegyszerűbben, legkedvesebben, és ami a legfontosabb, a legtermészetesebben ad választ ezekre a kérdésekre. Ettől lesz az Együtt lenni jó! hiteles, életszagú és mégis rendkívül szeretetteljes. Bartos Erika különleges kötete egyszerre szólítja meg az ovisokat, az épp olvasni tanuló kisiskolásokat és természetesen minden olyan családot, ahol együtt lenni valóban jó! Az írónővel készült interjúból az is kiderül, hogy milyen közel áll egymáshoz ABC és a matematika...