OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Március
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
KORTÁRS MESÉK MESEKUCKÓJA ÓVODÁSOKNAK
KORTÁRS MESÉK MESEKUCKÓJA ÓVODÁSOKNAK : Panka és Csiribí (2) Tündérzene

Panka és Csiribí (2) Tündérzene

  2017.08.04. 10:17

A hárha

Elérkezett a Tenger napja. A tündérek sárkányháton érkeztek a tengerpartra. A világítótorony tövében megálltak, hogy megcsodálják a végtelen kék vizet. Eközben a két sárkány, Rolf és Albert kis hajót hurcolt elő egy rejtett sziklabarlangból. A csöpp vitorlást gondosan a parti sziklákhoz kötözték, aztán búcsút intettek, és visszarepültek a szárazföld mélyére.

Panka, Csiribí és Bonifác soha életében nem látta még a tengert, így el sem tudták képzelni, milyen gyönyörű. Nelly elégedetten figyelte barátai ámulatát.

 

- Ugye, megmondtam, hogy összeér az éggel? És olyan mély, hogy akármelyik nagy hegy el tudna bújni a mélyén.

Panka lerúgta a cipellőjét, hogy belegázoljon a vízbe. Nagyot kacagott, mikor egy hullám megcsiklandozta a lábát.

- Ideje hajóra szállnunk, különben lemaradunk a muzsikáról! – figyelmeztetett Nelly.

- Nem hallgathatnánk inkább a partról? – kérdezte Bonifác, aki egy ideje gyanakodva méregette a kis hajót.

- Nem lehet – rázta a fejét Nelly. – A Tenger napján a hableányok a távoli sziklákon ülve zenélnek. A partról semmit sem hallani.

- És ha sárkányháton mennénk? – alkudozott Bonifác.

De Nelly szigorú volt.

- A sellők nem találkozhatnak sárkányokkal. Ha Rolf és Albert hátán repülnénk a sziklákhoz, minden hableány vízbe ugrana előlünk, és elmaradna a Tenger napi muzsika. A sárkányok már különben is hazamentek.

Nem volt mit tenni, a tündérek beszálltak a kis vitorlásba. Óvatosan maguk mellé helyezték Nelly fedeles kosarát, amiben az enni- és innivalókat hozták. Panka a csónak orrába ült, Nelly a kormány mögül irányította a fiúkat.

- Bonifác, horgonyt felhúzni! Csiribí, vitorlát kibontani!

Nelly türelmetlenül forgolódott. A víz alig fodrozódott a szellő gyenge sóhajtásaitól, hiába feszítette Csiribí a vitorlát, a hajó egy helyben ringatózott. Panka a táskájába nyúlt a furulyáért, hogy játsszon egy kis szélhívogatót. De nem sikerült a tengeri szelek kedvében járnia. Nelly végül előkapta a varázspálcáját. Barátai ijedt pillantását látva nyugtatóan közölte:

- Nem fogom elrontani. Már rengeteget gyakoroltam.

Megforgatta a csillagos varázspálcát, és elmormolt egy varázsigét. Szinte azonnal érezni lehetett, hogy feltámad a szél. A hirtelen jött fuvallat belekapott a vitorlába, és meglódította a hajót.

- Látjátok, megy ez! – örvendezett Nelly. Aztán eltűnődött:

- Olyan jó szél fúj, hogy akár nagyobb is lehetne a vitorlánk.

Gyorsan a levegőbe rajzolt pár varázskört. A vitorla egy pillanatra ellazult, majd a kétszeresére nőtt.

- Ekkora vitorlához nagyobb szél dukál! – kacagott Nelly, és már forgott is kezében a pálca. Erős zúgással érkezett hátuk mögül a széllökés, és a kis hajó most már szinte repült a vízen.

- Elég lesz! – szökkent talpra Bonifác, mert Nelly újabb és újabb köröket rajzolt maga elé.

De elkésett. A vitorla nőtt, növekedett, akkora volt már, hogy szinte felborult súlya alatt a hajó. A szél pedig szinte orkánná erősödött, sőt, hatalmas viharfelhők is megjelentek a láthatáron. Most már Nelly is megijedt, pálcáját az ellenkező irányba forgatta, de ettől csak a hullámok nőttek hirtelen hatalmasra. 

- Kapaszkodjatok! – ordított Csiribí.

Borzalmas vihar keveredett. Bonifác és Csiribí megpróbálta bevonni a nagyra nőtt vitorlát, de nem boldogultak vele. Egy hullám kettétörte a csónak kormánylapátját, aztán a következő szélroham az árbocot is magával vitte, vitorlástul. A hullámok veszett iramban sodorták a hajót, és hogy még nagyobb legyen a baj, Nelly fedeles kosara is a tengerbe esett.

A négy tündér kétségbeesetten kapaszkodott a csónak peremébe, mindaddig, amíg alább nem hagyott a vihar, és tisztulni nem kezdett az ég. A part nem látszott, ötletük sem volt, hová sodorta őket a szél. Végül egy kis sziget bukkant elő a távolban, és a hullámok, mintha jóvá akarnák tenni a nagy pusztítást, a partra sodorták a megtépázott tündérhajót.

A négy tündér fáradtan kecmergett ki a szárazföldre. Éhesek, szomjasak voltak, és szörnyen dideregtek. Szerencsére a nap már kacsingatott az esőfelhők mögül.

A távolból csilingelő hang hallatszott. Mi lehet ez? Egészen elhagyatottnak, lakatlannak látszott a sziget. A tündérek csodálkozva indultak a hang irányába. Az egyik szikla mögött különös teremtésre bukkantak. Kedves arcú, vékony karú lány volt, de halforma testét deréktól lefelé pikkelyek borították. Haját hínárkoszorú díszítette. Az ő sírása volt a csilingelés.

- Egy hableány – súgta megilletődve Nelly.

- Miért sírsz? – lépett közelebb Panka.

A hableány szemügyre vette az érkezőket, aztán szomorú hangon válaszolt.

- Éppen előkészítettem a hangszeremet, hogy muzsikáljak a Tenger napján, de váratlanul rám tört egy vihar, és elszaggatta a hárfámon a húrokat. 

- Ó – hajtotta le a fejét szégyenkezve Nelly.

- Nincsenek póthúrjaid? – kérdezte Panka. – Az én hegedűmön is elszakad néha egy húr, de ki lehet cserélni.

- Arra már nincs idő, hogy felhozzam a póthúrokat a mélyből – sírta a sellő, és a szeméből patakzó könnyek kis tóvá gyűltek egy sziklarepedésben.

- Mutasd azt a hárfát – kérte Csiribí, mert arra gondolt, hátha a hajó megmaradt köteleiből készíthetne húrokat.

A hableány hangszere kecses és törékeny volt. Hajókötéllel nem lehetett megjavítani.

- Talán ha a nadrágom szárából kifejtenénk a cérnát, az jó lenne – töprengett Bonifác.

De a sellőlány csak a fejét rázta. Még annál is vékonyabb, finomabb anyag kéne.

- Nézzétek, szivárvány! – mutatta Nelly.

- Igen, ez az! – szökkent a levegőbe Csiribí.

Bonifáccal a nyomában az égre szállt, egyenesen fel, a szivárványig. Ott gyorsan elmagyarázták, mi történt. A szivárvány sejtelmes mosollyal hajtotta meg magát. Bonifác és Csiribí minden színből kihúzott egy leheletvékony szálat. Óvatosan feltekerték, és repültek vissza a szigetre. A tarka szálakat befűzték a hárfába, és jól megfeszítették. Kíváncsiságában a nap is félretolta a felhőket, hogy jobban lásson. Az égi szivárvány lassan elenyészett, de a szivárványhúrok ragyogó színben tündököltek a fényben. A hableány ujjai végigfutottak a hangszeren. A sosem hallott hang szépségétől a tenger felszíne lúdbőrös lett, ragyogó szikrák táncoltak a hullámok tetején.

- Hadd tegyek értetek én is valamit! – mondta hálásan a hableány. – Mivel köszönhetném meg a segítséget?

- Adj egy kis innivalót – kérték a tündérek. – Minden vizünk a tengerbe veszett.

- Hát miért nem isztok tengervizet? – csodálkozott a hableány.

- Nagyon sós – magyarázta Nelly.

A hableány nem győzött álmélkodni. Hiszen a sellők csakis tengervizet isznak.

- Akkor hullassatok pár csepp könnyet – javasolta. – Ha lecsorog és összegyűjtitek, azt is megihatjátok.

- De hiszen a könnyünk is sós. Majdnem annyira, mint a tenger.

- Ó! – hitetlenkedett a hableány.  – A mi könnyünk olyan édes, mint a forrásvíz.

- De hisz akkor van mit inni! – kurjantott Bonifác, és a sziklarepedésben összegyűlt tavacskára mutatott.  – Megihatjuk a te könnyeidet.

A hableány kagylókelyhet vett elő egy kőhalom mögül. Megmerítették a kis tóban, és mind a négyen jót ittak belőle. A legfinomabb nektárnál is jobb íze volt a sellőlány könnyeinek. A tündérek úgy érzeték, szétárad lelkükben a boldogság.

A sziget túlsó végéből halk muzsikaszó csendült. A hableány felemelte a hárfát, és intett Pankáéknak, hogy keressenek maguknak kényelmes ülőhelyet. A sziget minden oldaláról szólt már a zsongító zene. A hableányok köszöntötték dalukkal a tengert. A szivárványhárfa is megszólalt, hangja beleolvadt a közös muzsikaszóba. A nap már lenyugodott, mire a sellőlányok abbahagyták a dalt.

- Gyönyörű volt – sóhajtott Panka.

- Már csak azt nem tudom, hogyan fogunk hazajutni – tűnődött Csiribí. – Se kormányunk, se evezőnk, se vitorlánk, ráadásul még be is sötétedett.

A hableány eltűnődött, majd daloló hangján, a hableányok vízcsobogáshoz hasonló nyelvén kiáltott valamit társainak. Mindenfelől csilingelve, csobogva érkezett a válasz, és a hableány bátorító hangon így szólt:

- Üljetek be bátran a megkopasztott csónakba, és mutassátok az irányt, merre mennétek.

Bonifác, Csiribí és Panka tanácstalanul forgolódott, de Nellynek jó ötlete támadt.

- A parton áll a világítótorony. Annak a fénye majd vezet minket.

Elbúcsúztak a hableánytól, és a hajóba telepedtek. Odafent a szigeten egymás után csendült fel újra a sellők muzsikája. A tenger szelíden fodrozódott, aztán egy hullám felkapta, és a part felé repítette a tündércsónakot.

 

VISSZA PANKA ÉS CSIRIBÍ OLDALÁRA

 

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót