Lea ballábas napja Nem mutiból készült! Esős nap Nem akarok aludni! Nem szeretem! Meglesni a Mikulást Leszel a barátom? Óvó bácsi Belebújt a kisördög Szökjünk meg az óvodából Ákos mindenkinek hiányzik Valami nagy dolog történt Dorcinak születésnapja van Már mindenki csorbacsík Ez olyan óvodás   Részlet a Pagony kiadó szerkesztőjének interjújából a szerzővel: A főszereplő Lea, őt egy létező kislányról mintáztad, vagy összegyúrtad? Lea egy létező kislány. Egy egészen különleges kisgyerek, aki egészen másként látja, érzékeli a világot, mint a többi ember. Egyszer, amikor körjátékhoz készülődtünk, kértem a gyerekeket, hogy álljanak a szőnyeg szélére, hogy ki tudjuk húzni a kört. Akkor Lea közbeszólt, hogy a szőnyeg szélén nem lehet körbe állni, mert a szőnyeg téglalap alakú. És milyen igaza volt! Majdnem mindennap meglepett valami hasonlóval. De Lea - talán a különlegessége, mássága miatt - nem talált barátokat az óvodában. Sokat szenvedett ettől. Az első mese, a „Lea ballábas napja” gyógymesének íródott. Azt szerettem volna, hogy Lea mesehallgatás közben átélje, mennyire szeretik őt a többiek. És persze azt is, hogy a gyerekek meglássák, mennyire szerethető kislány. Látni kellett volna Lea arcát mese közben! Alig tudtam levenni a szemem róla! Eleinte szelíden ücsörgött a szőnyegen a többiek között, aztán ahogy bontakozott ki a mese, ahogy kiderült számára, hogy őróla szól, ahogy meghallotta, milyen fontos szerepe van a mesében, hogy mennyire szeretik őt a társai, a háta felegyenesedett, egyre jobban kihúzta vállait, és büszkén, mosolyogva járatta végig szemeit a többieken. Nem mondom, hogy ettől Leának egy csapásra barátja lett, és azt sem, hogy a többiek rögtön nyitni kezdtek felé, de hogy boldogságot szereztem neki a mesémmel, abban biztos vagyok.