Süsü, a sárkány, Pom Pom, A nagy Ho-ho-ho – és sorolhatnánk még gyermekkorunk legjobb meséit, vagy a felejthetetlen karaktereket, mint Gombóc Artúr vagy Mirr Murr, a lista elég hosszú. Ezért inkább kezdjük a legfrissebb, legújabb és leginkább várt ifjúsági regénynél, ami harminc év után igazi unikum Csukás Istvántól, aki az utóbbi időkben főképp meséket és verseket alkotott. Volt tehát mit ünnepelni a Könyvhéten, amikor is a regény a pultokra került, és rögtön óriási érdeklődést váltott ki.
A Berosált a rezesbanda című történet eredetileg ugyan forgatókönyvnek íródott, de a Könyvmolyképző Kiadó vezetője, Katona Ildikó segítségével átgyúrták regénnyé. Persze semmi aggodalom: a film is elkészült már, Mátyássy Áron rendezte, és az M2 próbaképpen be is mutatta.
A sztori egy kísérleti osztályról szól, melyben a gyerekekből zsenit faragnának. Ám ez nem ilyen egyszerű… Az osztály ugyanis kicsit sem vágyik erre, ők mást szeretnének: rezesbandaként zenélni.
Elszöknek az iskolából, és egy lopott busszal megkezdik (vértelen) ámokfutásukat. A botrány nem sokkal ezután természetesen kirobban, amikor kiderül, hogy a lopott buszon utazik a polgármester lánya is.
A történet fordulatos, pörgős, egy percig sem unatkozunk. És – bár elvileg gyerekeknek íródott, felnőttek is pontosan ugyanúgy élvezik. (Persze főleg azok, akiben megőrződött némi gyermeklelkűség, és időnként tudnak egy kiadósat viháncolni.) Ráadásul ők olvashatják pamfletként is.
A megjelenés napjaiban egy interjúban Csukás István (lásd lejjebb) arról beszélt, hogy a történet nagyon mai. Valószínűleg a szóhasználatra gondolt, ami valóban a ma szokásos szlenget és poénkodásokat tükrözi, de valójában egyáltalán nem szükséges, hogy „nagyon mai” legyen.
A regény ugyanis éppen attól varázslatos, hogy nem rohan a trendi témák és eszközök után, nincsenek benne se varázslók, se tündérek. Viszont vannak benne óriási poénok, hihetetlenül szórakoztató karakterek, és alapszituáció igazán jó. A gyerekek és tanárok nevei már önmagukban is igazi Csukás-féle nevek – Lecsó, Kuki és Riminyák –, de a szereplők közt felbukkanó szovjet katona, Igor, aki remeteként éldegél – na, ő is olyan figura, aki miatt érdemes a könyvet elolvasni.
És mert nehéz megállni, hogy ne idézzem, íme egy rövidke párbeszéd Igor felbukkanásakor a laktanyában:
„Igor lenget egy fehér zsebkendőt, botra kötve. Az előörs csodálkozva nézi.
– Mit csinál? – kérdi Lecsó.
– Fehér zászló! – válaszol Tarhonya.
– Megadja magát! – magyarázza Szinyák.
Lakat türelmetlenül suttog hátulról:
– Mit csinál? Nem látom.
Lecsó hátrasúgja neki:
– Lenget!
– Mit lenget? Nem értem.
– Fehér zászlót! – suttogja megint Lecsó.
Kuki se érti:
– Minek lengeti?
– Megadja magát, te hülye! Akkor szokták lengetni! – mordul rá Lakat.
Kuki harciasan mondja:
– Akkor mire várunk? Üssük agyon!
– Kuss!”
Az illusztrációkat Szőnyi Gergely készítette, ez az első közös munkájuk Csukással. A szöveg remek hangulatát vitte át rajzaira, és – ahogy a filmekben vagy képregényekben – teljes, mesélő jeleneteket ábrázolt, kiválóan visszaadva Csukás karaktereinek egyéniségét.
Az utóbbi évek ifjúsági irodalmának nagyon jót tesz Csukás István újbóli felbukkanása. Nem elég a gyerekeket rászoktatni egy-egy izgalmas történettel az olvasásra, az kell, hogy később is szívesen olvassanak. Ehhez pedig olyanok kellenek, mint például ez itt.
Mert egy gyerek számára kevés szórakoztatóbb van annál, mint amikor rájön, hogy a mi világunk, a felnőttek világa mennyire vicces és abszurd. Továbbá időnként bizony meg kell kérdőjelezni a legokosabbak ötleteit is. És még valami: főként azért jó elolvasni a regényt, hogy a gyerek az internet világából kicsit kiszakadva rájöjjön: bandázni igenis kell. Mert jó!
Forrás: olvassbele.com

- magyar ifjúsági film -
rendezte: Mátyássy Áron
A gyerek és ifjúsági irodalom népszerű alakja, Csukás István írta a film forgatókönyvét, a tévéfilmet pedig a tehetséges fiatal rendező, Mátyássy Áron rendezte.
Kukucs város iskolájában kísérleti osztályt indítottak Riminyák tanár úr vezetésével. Riminyák szigorú, porosz elveket valló tanár, aki egy óra alatt kétszer is képes lefeleltetni az osztályt. És ez még a kisebb hibái közül való! Nem csoda hát, ha az ötletes Szinyák vezetésével eltérítik az iskolabuszt, és az egész osztály beveszi magát az erdőbe. Beköltöznek az üresen álló orosz laktanyába, ahol hamarosan kiderül, hogy társaságuk is van Igor, az itt maradt orosz katona személyében. Igor átveszi a parancsnokságot, és kemény kiképzésbe részesíti az ifjúságot. Hamarosan rájönnek a gyerekek, hogy Riminyák tanár úrnál talán könnyebb volt az élet. A kukucsi városi híradón keresztül tárgyalnak a szülőkkel és az iskolával, feltételként szabva Riminyák elbocsájtását...
Örök partizánok
Gyöngyösi Lilla - filmtekercs.hu
Mátyássy Áron ifjúsági filmjét a szülők jobban fogják élvezni, mint a gyerkőcök, hiszen olyan, mintha Csukás István korábbi művei, azaz az ifjúságuk óta egy pillanat sem telt volna el. Gondtalan nosztalgia, sok humor és ártatlan kalandok 74 percben.
A lázadás örök! Az oroszok már kimentek, felbukkan néhány lapostévé, de mellette ott a Junoszty őskövülete is: a kifakult polaroidokat idéző színek, az Ikarus, a vadromantikus szovjet laktanya és az összes jelmez mintha egyenesen a hetvenes-nyolcvanas évek fordulójáról érkezett volna. A gyerekek becenevei Tarhonya, Süti, Boci és Kuki (anno Kovács Krisztián játszotta volna), akik kék-piros egyenruha helyett akár úttörőnyakkendőt is viselhetnének. Ebben a furcsa, hibrid, de kellemesen ismerős világban mintha megállt volna az idő: újjáéled a Vakáció a halott utcában és a Keménykalap és krumpliorr. Mégis kortárs történetet nézünk. A kegyetlen tanár rémuralma („a porosz módszer előnyeit ötvöztük a Waldorf hátrányaival”) elől megszökő kísérleti osztály első dolga, hogy hátrahagyja az okostelefonokat – akár szimbolikus gesztusnak is tekinthetjük, hogy inkább csúzlival és gyalogsági ásóval felszerelkezve vágnak neki a kalandoknak.
A félreértéseket elkerülendő tisztáznám a „berosált” itteni jelentését: minden bizonnyal a sakk-szókincsnek megfelelően sáncolást jelent. Hiszen miután az osztály eltéríti az iskolabuszt, a Klapka indulót fújva átvág az erdőn, beveti magát a látszólag elhagyatott szovjet laktanyába, erődként használva azt a rendőrség, Riminyák tanár úr (Makranczi Zalán) és a szülők ellen. Az omladozó, mozgalmi freskókkal díszített laktanya, amit már félig visszahódított a természet, a filmesek álma: izgalmas és hangulatos díszlet, ami apropót ad a kissé kínos Igor (Schneider Zoltán), egy egész fegyverarzenál, rózsaszín Lenin-szobor és egy Reszkessetek betörőket megszégyenítő csapdarendszer felvonultatására.
A cím másik szava, a rezesbanda a kísérleti osztály közös szenvedélyére, a fúvószenére utal. Lázadásuk oka ugyanis az, hogy tanáruk haszontalannak ítéli a zenélést, elkobozva hangszereiket. Ehhez képest kísérőzeneként nem sok szerepet kap a fúvósmuzsika, pedig logikus lett volna a filmzenében is felhasználni a rezes hangzást.
|