OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Március
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
IRODALOM ÉS FILM: GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI IRODALOM
IRODALOM ÉS FILM: GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI IRODALOM : MESEREGÉNY 6-9: Nils Holgersson csodálatos utazása

MESEREGÉNY 6-9: Nils Holgersson csodálatos utazása

  2019.04.26. 17:33

Írta: Selma Lagerlöf
Fordította: G. Beke Margit
Kiadás éve: 2016
Oldalszám: 408

Volt ​egyszer egy fiú. Olyan tizenkét éves forma, hosszú, sovány és szöszhajú. Sok hasznát nemigen látták, főképpen aludni és enni szeretett, no meg – rossz fát tenni a tűzre.

Egy vasárnap reggel szülei a templomba készültek, ő meg ingujjban ült az asztal tetején, és arra gondolt, hogy ez így éppen jól adódik: apja, anyja elmennek, és ő egész délelőtt a maga ura lesz.
„Leakasztom apám puskáját, és lövöldözök majd!” – gondolta.
 
Az apja már indulni akart, de mintha kitalálná a gondolatot, a küszöbön hátrafordult, és odaszólt neki:
– Ha már a templomba nem jössz velünk, legalább a prédikációt elolvashatnád itthon.
– Jó, majd elolvasom – felelte a gyerek, és magában persze azt gondolta, hogy úgyse olvas többet, mint amennyi jólesik.

Az anyja tüstént a könyvespolcnál termett, leemelte Luther prédikációs könyvét, felütötte az aznapi prédikációnál, és úgy tette az asztalra, még a nagy karosszéket is odahúzta, pedig abba máskor nem ülhetett senki, csak az apja.

A gyerek nézte a nagy készülődést. „Kár ennyit fáradni, hisz legfeljebb egy-két lapot olvasok” – gondolta, de az apja megint mintha belelátott volna a fejébe, szigorúan mondta:
– És rendesen olvasd ám! Mikor hazajövünk, kikérdezlek, és ha látom, hogy átugrottál egy részt, jaj neked!
Végre-valahára elmentek. Nils az ajtóból utánuk nézett, és dohogott magában, amiért így kifogtak rajta.
„Most persze dörzsölik a kezüket és örülnek, hogy ezt ilyen jól kieszelték. Itt csücsülhetek a prédikációval egész délelőtt, amíg oda lesznek.”

 

Galgóczi Tamás
 
Kevesen tudják, hogy minden idők legnépszerűbb svéd ifjúsági regénye eredetileg iskolai tankönyvnek készült. 1900 körül Selma Lagerlöf megbízást kapott egy, a földrajz oktatásában használható tankönyv megírására, s ő hatalmas lelkesedéssel látott neki a munkának, ami közben unalmas geográfiai segédlet helyett egészen más cél lebegett a szeme előtt: olyan könyvet akart írni, amiből a svéd gyerekek megismerik hazájukat és megszeretik ezt a csodálatos földet, ahol a természet és az ember többnyire harmóniában él, és ahol a hétköznapok mesékkel és legendákkal keverednek.
 
Bár a valóságot kívánta ábrázolni, az ismeretek közlésére mégis egy elvarázsolt kisfiút választott. Nils Holgersson a történet kezdetén tizenkét éves, gyakran unatkozik, még gyakrabban alszik és eszik, a maradék időben pedig valami rosszaságon töri a fejét; legutolsó csínytevése azonban balul sül el, mivel házuk manója csúful elvarázsolja, és arasznyi méretűvé zsugorítja. Ebben az alakban nem csupán a világ válik hatalmassá számára, hanem a mágia nem várt következményeként megérti az állatok beszédét, és így rádöbben, hogy Márton nevű libájuk éppen távozásra készül, követni akarja az északra tartó vadludakat. Nils megpróbálja visszatartani, de a méretbeli különbségek miatt ez nem sikerül, így mire kettőt pislant, már a felhők között szárnyalnak – és kezdetét veszi a rendhagyó földrajzóra.
 
Lagerlöf a hat hónapig tartó oda- és visszaút alatt nem csupán a megművelt földek kockás kendőre hasonlító mintáját, a hegyeket, a végtelen fenyőerdőket mutatja meg nekünk, hanem az ott élő embereket, szokásaikat és persze érdekes történeteiket is megismerjük. Ennél jobban nem megyek bele a cselekmény ismertetésébe, mivel az legalább annyira közismert (részben a könyv alapján készült rajzfilmsorozatnak köszönhetően), mint mondjuk Micimackó zen szellemben fogant botladozása a Százholdas Pagonyban.
 
Azonban két dologról mindenképpen érdemes szót ejteni. Az egyik, hogy mai szemmel milyen felnőttesnek tűnnek azok a mesék, mondák, melyeket hősünk úton-útfélen hall. Ezek között bizony számos korhatáros akad, de úgy tűnik, száz évvel ezelőtt senki sem gondolta úgy, hogy bármelyik gyereknek ártalmára lehet, ha megismeri például a delsbói lelkész történetét, ami ugyan egyértelműen a vallásos érzületet erősíti az olvasóban, de ettől függetlenül egy goromba horror, amelyben a földöntúli gonosszal szembesül az óvatlan utazó. De említhetem az apai jussukat féltő óriáslányokat is, akik elpusztítanak minden arra járó kíváncsiskodót, vagy az elátkozott gyűrű meséjét, ami szintén romlást hoz viselőjére.
 
A másik furcsaság pedig az élők és az elmúlás, a halál viszonya, ami sokkal természetesebb ebben a könyvben, mint manapság. Azért nem semmi jelenet, amikor más ember nem lévén a közelben, Nilsre marad az elhunyt anyóka szemeinek lecsukása. Mindez olyan természetességgel (persze nem minden érzelmi megrázkódtatás nélkül) történik, ami vélhetően az állatok között eltöltött heteknek köszönhető, ott ugyanis a dolgok velejárója az elmúlás (látunk erre is példát Nils kalandjai között). Bár ha jobban belegondolok, akkoriban az emberek többsége még otthon született és halt meg, így ez a hétköznapok szerves része volt, nem úgy, mint manapság.
 
Nils Holgersson csodálatos utazása a mai napig megtalálható a gyakran olvasott ifjúsági regények között, mert egyszerre oktat és szórakoztat, idéz múltat, kínál kalandot, mesél mondát és nem utolsó sorban rengeteg állat szerepel benne.
Forrás: ekultura.hu
 
 
Tartalom

1. Nils Holgersson / 5
2. Tornyosfellegi Akka / 20
3. Vadmadarak közt / 35
4. Egy ódon lovagvár / 51
5. A nagy darutánc / 63
6. Esőben / 71
7. A három lépcsőfok / 76
8. Ravaszdi még mindig nem nyughat / 79
9. Svédország hadikikötője / 88
10. Öland, a szigetország / 96
11. Öland déli csücskén / 100
12. Viharban / 108
13. Két város / 119
14. Varjak között / 129
15. Egy öreg parasztasszony / 147
16. Tovább, észak felé / 157
17. A nagy Ruca-tó / 160
18. Az égből pottyant facipő / 173
19. Két jó barát / 175
20. A närkei puszta / 204
21. Jégzajlás / 217
22. A bányavidék / 220
23. A nagy vásár / 223
24. A fiúi rész / 233
25. Árvíz / 244
26. Uppland regéje / 251
27. Uppsala, a régi székváros / 253
28. Selymeske / 262
29. Stockholm / 269
30. Gorgo, a sas / 277
31. Új tájakon / 286
32. Helsinglandban / 289
33. Kenyér / 298
34. Délnek, újra délnek / 311
35. A kádár és a farkasok / 316
36. Värmland regénye / 321
37. Egy szerény udvarház / 325
38. A vadludak ajándéka / 333
39. Útban Vemmenhög felé / 339
40. Otthon / 342
41. Búcsú a vadludaktól / 349

 

Egy ódon lovagvár - részlet

Feketepatkányok és szürkepatkányok

Skane délkeleti részén, nem messze a tengertől, ódon lovagvár áll. Magas, erős kőépület, mérföldekre ellátszik a síkságon. Igaz, hogy csak háromemeletes, de olyan hatalmas, hogy a rendes lakóház, amely az udvarán áll, játék házikónak látszik mellette.
 
A vastag külső falak és szobafalak meg a tető boltozata minden helyet elfoglal, úgyhogy belül jóformán semminek nincs már helye. A lépcső keskeny, a folyosókon alig lehet megfordulni. Ablak csak az emeleteken van, és ott is kevés, a földszinten csak apró kémlelőnyílásokat vágtak, mert a sok ablak csökkenti a falak szilárdságát. A régi, háborús világban az emberek szerették az ilyen szilárd, komor házakat, mint ahogy nekünk ma jólesk csikorgó téli hidegben a bundánkba bújni. De később, a boldogabb, békésebb időkben már senkinek sem kellettek a kietlen, sötét, kőpadlós termek; az emberek elköltöztek a lovagvárakból olyan házakba, ahová behatol a nap fénye és melege.

Nils Holgersson csodálatos utazása idejében a mi lovagvárunkat már régen elhagyták az emberek, de azért ne higgyük, hogy lakatlan volt. A tetőormon gólyapár fészkelt, a padláson bagolypár éldegélt, a kemencében vén cirmos tanyázott, a titkos folyosókon denevérek lógtak, és a pincében pár száz feketepatkány lakott - ennyien maradtak az egykor számos patkánynépből.

A patkánynak általában nincs nagy becsülete a többi állat előtt, de ezekkel a feketepatkányokkal kivételt tettek. Minden állat tisztelettel említette őket, mert bátrak voltak a harcban és nem csüggesztette el őket a sok csapás.

Tudták róluk, hogy valamikor ők voltak az urak egész Skanéban, sőt az egész országban - övék volt minden pince, padlás, kamra és sütőház meg az istállók, templomok és paloták, pálinkafőzők és malmok. De mindenünnen kiűzték és majdnem egészen kiirtották az egykor hatalmas patkánynépet. Már csak egy-egy ódon épületben lézengett néhány közülük. Utolsó menedékhelyük, ahol még nagyobb számban megmaradtak, éppen a mi lovagvárunk volt.

Ha egy állatnép kipusztul, az többnyire az ember műve. De a fektepatkányok esetében nem így volt. Igaz, hogy emberek is harcoltak ellenük, öldösték őket, de nagy kárt nem tettek bennük. Hatalmukat egy másik állatnép törte meg, mégpedig rokonnép: a szürkepatkányok.

A Szürkék nem ősidőktől fogva éltek az országban, mint a Feketék. Holmi szegény bevándorlóktól származtak, akik  mindössze száz évvel azelőtt szálltak partra Malmőben, egy lübecki hajóról. Hontalan, kiéhezett koldusok voltak: a kikötőben úszkáltak a cölöpök között, a hidak alatt, és a vízbe dobált hulladékon éltek. A városba, ahol a Feketék voltak az urak, nem merészkedtek.

De ahogy nőtt a számuk, úgy növekedett a merészségük is. Előbb csak azt a néhány elhagyott, ócska épületet foglalták el, ami a Feketéknek már nem kellett. Csatornákban és pöcegödrökben keresték táplálékukat, beérték minden rondasággal. De szívósak, igénytelenek és merészek voltak; alig néhány év alatt úgy megerősödtek, hogy kezdték kiszorítani rokonaikat Malmőből. Egymás után vették el tőlük a padlásokat, pincéket, magtárakat; kiéheztették, agyonharapdálták őket, mert a verekedéstől sem riadtak vissza.

Aztán, amikor Malmőt bevették, kisebb-nagyobb seregekre oszoltak, és elindultak az ország meghódítására. Szinte érthetetlen, miért nem fogtak össze ellenük a Feketék, miért nem mértek rájuk döntő csapást, amíg aránylag kevesen voltak. De nyilván nagyon is biztosnak érezték a hatalmukat, eszükbe se jutott, hogy elveszíthetik. Nyugodtan ültek birtokaikon, a Szürkék meg azalatt elfoglalták földjeiket, a falvakat, városaikat. Mire észbe kaptak, késő volt - kiéheztették és mindenünnen kiszorították őket. Egész Skanéban már csak ez az egy lovagváruk maradt.

A vén épület tömör kőfalaiban kevés patkánylyuk volt, és azt a keveset a Feketéknek sikerült megvédeni, úgyhogy az ellenség nem hatolhatott a várba.

Évről évre minden éjjel újra meg újra meg kellett harcolniuk velük, de hűségesen őrködtek, és halálmegvető bátorsággal harcoltak. Még eddig - hála a pompás kőfalaknak - mindig győztek.
Nem tagadjuk, hogy amíg hatalmon voltak, őket is éppen úgy megvetette minden ember és állat, mint most a Szürkéket, és ezen nincs mit csodálkozni. A patkány elrabolja az utolsó szem répát a szegények pincéjéből, meg a tojást és a pelyheseket a tyúk alól, összeharapdálja az alvó ludak lábát, száz meg száz gyalázatosságot művel. De amióta a balsors így üldözte őket, és mégis hősiesen kitartottak, s hosszú évekig fel tudták tartóztatni az ellenséget, mindenki elfelejtette régi bűneiket, és akarva-akaratlan megbámulta az egykor hatalmas nemzetségnek ezt a néhány utolsó sarját.

A lovagvár udvarán és környékén tanyázó Szürkék konokul folytatták a harcot: örökösen lesben álltak, hogy az első adandó alkalommal benyomuljanak a várba. Érthető lett volna, hogy miután az egész országot megszerezték, ezen az egy helyen most már megtűrik a Feketéket, de azt mondták, már csak becsületből sem tehetik, nem nyugodhatnak bele a vereségbe. Mondani ezt mondták, de aki ismerte őket, tudta, hogy azért fáj a foguk a lovagvárra, mert az emberek gabonát tartanak ott.

 

Gondolom sokan emlékeznek Nils Holgensonra, s a dalra:

„Nils Holgerson, ott repül Márton ludon….”.

A mesét egy svéd irónő, Selma Lagerlöf találta ki, hogy ezen keresztül mutassa be a földrajzot az általános iskolás gyermekeknek. Eredeti cime leforditva Nils Holgerson csodálatos utazása Svédországon át.

A történet egy fiúról szól, aki 1884-ben született, és a dél-svédországi Västra Vemmenhög nevű kis faluban élt szüleivel egy tanyán. 14 éves korában rosszalkodásai és gonoszsága miatt büntetésül egy 20cm-es törpévé varázsolta egy házi manó, és ettől kezdve megértette az állatok nyelvét. Miután törpe lett, vadludak társaságában útnak eredt, plusz Mártonnal a házilúddal, aki egy vadludak provokációjának köszönhetően elkezdett repülni. Elkíséri még Pocok, aki a fiúval együtt lezsugorodik. Nils Holgersson az útja során eljut egészen Lappföldig, majd visszatér szülőházához. Nem feledkezhetünk meg Szmöréről a rókáról sem, aki próbálja elkapni Nilset, persze sikertelenül.

 

1906-ban a svéd kormány pályázatot hirdetett egy olyan ifjúsági olvasókönyv megírására, amelyből a gyermekek szórakoztató módon, mégis hitelesen ismerkedhetnek meg a környezettel, az állat- és növényvilág szépségeivel. Így született meg Nils Holgerson, a törpévé varázsolt kisfiú története, aki vándorútra kel a vadludakkal.

Nils teljesen hétköznapi kisfiú volt eltekintve attól a rossz tulajdonságától, hogy rendszeresen kínozta családi gazdaságuk állatait. Amikor egy napon a szülei elmennek otthonról, egy kismanó bukkan fel, akit Nils ugyancsak elkap és kínozni kezd. A manó hiába rimánkodik, Nils nem engedi szabadon a manót. Gonoszsága elnyeri méltó büntetését: a manó törpe-méretűvé varázsolja, és ettől kezdve megérti azt is, miről beszélnek az állatok.

Amikor Nils rájön, hogy korábbi gonoszságai miatt a háziállatok nagyon dühösek rá, elmenekül előlük: megkapaszkodik egy Márton nevű, költözni készülő lúd tollába, és elkezdődnek izgalmas kalandjai, melyek során megtanulja szeretni és tisztelni a természetet.

Epizódok>

1 óra 21 perc

 

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót