OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Március
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
IRODALOM ÉS FILM: GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI IRODALOM
IRODALOM ÉS FILM: GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI IRODALOM : MESÉK 6-9: A kis Mukk története

MESÉK 6-9: A kis Mukk története

  2019.07.20. 03:32

Wilhelm Hauff - A kis Mukk történeteÍrta:
Wilhelm Hauff
Illusztrálta:
Szegedi Katalin
Kiadó:
General-Press Kiadó, 2012
Oldalszám: 84

Ebben a csodálatos mesekönyvben az olvasók újabb generációi találkozhatnak Wilhelm Hauff emlékezetes hőseivel.

A gólyává változott bagdadi kalifa és nagyvezíre ugyanúgy felejthetetlen alakjai Hauff történeteinek, mint az apró termetű, ám bátor és tisztességes kis Mukk vagy a rettenthetetlen Musztafa, aki számtalan kalandba keveredik, miközben húgát, Fatmét igyekszik kiszabadítani a rabságból.

A szerző csodálatos tájakra kalauzolja olvasóit, és fantasztikus hősöket vonultat fel meséiben, amelyek nemcsak szórakoztatnak, de komoly tanulságokkal is szolgálnak. A Wilhelm Hauff által teremtett mesevilágot káprázatos illusztrációk teszik elevenné.

 

Hajdu Zsanett
 

A karaván mesélni kezd

Jakob és Wilhelm Grimm közismert szövegeihez hasonlóan Wilhelm Hauff (1802-1827) meséin is gyönyörűen látjuk, hogy a német romantika hogyan nyúl vissza a szájhagyomány útján terjedő népmeséhez, „ősi-”, közeli- és távoli kultúrák mesekincséhez. Miként lesz a népmeséből romantikus műmese, és hogyan őrzi meg a leírt mese az ezernyi elbeszélő által alakított, mindig változó szóbeli mesét.

Hauff írt regényt,  szerzett verseket, meséit pedig számtalanszor közreadták. Az olvasóközönség leginkább A gólyakalifa és A kis Mukk történetek szerzőjeként ismeri.

Hauff a Mesealmanachját eredetileg három kötetben adta közre. A General Press A gyermekirodalom klasszikusai sorozat tagjaként szintén három kötetesre tervezi a Hauff-mesegyűjteményt.

(Forrás: Szegedi Katalin honlapja)


A Hauff-szövegeket érthető módon, a kisgyerekeknek akarták újraszerkeszteni. A probléma az, hogy Hauff sokkal inkább az ifjúkorba lépő olvasó- és hallgatóközönséget célozta meg történeteivel. Az eredeti szövegben bizony vannak igen hátborzongató, ugyanakkor számos olvasati lehetőséget kínáló, többrétű „rémtörténetek”. Ezeket most, a célközönségre tekintettel kihagyták a mesegyűjteményből.

A mesék eredetileg többszörösen keretmesébe ágyazva szólalnak meg, és a keretek és betétmesék között, sőt keret és keret, valamint betétmese és betétmese között is utalások, párbeszédek vannak, amiket örömmel ismerünk fel az olvasás során. Ezért a meseciklus szinte regényként is olvasható. Hauff tudatosan megszerkesztett mesegyűjteményt adott közre. A jól kiagyalt irodalmi forma elsődleges volt számára. Láthatóan a mesefüzérben új elbeszélői lehetőséget látott korábbi regényeihez, verseihez képest.

A betétmesék külön-külön, akár önmagukban is közreadhatóak lennének, „mikrokozmoszként” magukban foglalják a mesegyűjtemény „egészét”. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy teljesen más az olvasat, ha a Hauff által közreadotthoz képest egy-két mese kihagyásával kialakított új mesefüzért olvasunk. Ami kimaradt: A kísértethajó és A levágott kéz története, és a keretmese, valamint a betétmesék is rövidebb, egyszerűbb formájukban jelentek meg.

Az eredeti, és a most közreadott szöveg is a Mesék almanachja című keretmesével kezdődik, ami magáról a meséről szól. Már itt megjelennek bizonyos motívumok, amik a későbbiekben majd (persze mindig más-más formában) visszatükröződnek. A történet szerint Képzelet Királynő legidősebb lányát, a Mesét már nem hallgatják meg az emberek, ezért ő új köntösbe öltözve a gyerekekhez szeretne szólni. Ha a Hauff-mesékre, mint az arab és germán mesekincs évszázadokkal későbbi német interpretációjára nézünk, akkor az „új köntösbe bújtatott mese” a Hauff-mesék metaforájaként is értelmezhető. Ugyanakkor a köpeny, azaz alteregó motívuma a keretmese és minden betétmese több pontján is megjelenik majd: ilyen a gólyává változott kalifa, A kísértethajó című mese bolygó lelkei, A levágott kéz történetében a keretmese hősei tükröződnek vissza, Fatme szabadulásában az álruhába öltözött megmentő „rossz” Fatmét ment meg és ilyen A kis Mukk és Az álherceg figurája is.

A betétmesék maguk is keretes szerkezetűek, amik többféleképpen kapcsolódnak a kerethez: vagy részletezik magát a keretmesét, szervesen kapcsolódnak hozzá, vagy valamelyik szereplő azonossága miatt, vagy mert a kerettörténet előzményét képezik. Az eredeti kötetben (Die Karawane, 1826) a szerkesztés módja szimmetrikus. Az első és utolsó mese beleszövődik a keretmese történetébe, a második és utolsó előtti a szereplőkön keresztül kapcsolódik, a két középső pedig oksági szempontból.

A két középső mese továbbírja, kiegészíti a keretmesét. Lehetőséget ad, hogy megalkossuk ennek a mesei világnak az összképét. Nem tör azonban teljességre: nem egy végpont felé halad, mint a (fejlődési) regény, hanem egy körkörös, lazább világleírást mutat fel.
Ez a meseciklus-forma arról tanúskodik, hogy  Hauff számára nem a nagy, lineáris elbeszélésforma, a regény képes megragadni a világot. A világ már túl nagy ahhoz, hogy a kis mesék biztosan összekapcsolódjanak, és egy nagy, teljes elbeszélést adjanak ki.

A német romantikára nagyban hatottak a Shakespeare-drámák. A Shakespeare-nél vissza-visszatérő színház a színházban motívum emlékeztet a Hauff-mese izgalmas narratív szerkezetére. Hauff kerettörténetet és betétmeséket sorakoztat föl (amivel a mindennapi élet színterébe helyezi a drámai helyzeteket), de számára már nem a keret a legfontosabb,  mint Shakespeare-nek, hanem a betétmese. A színház. Ha megszűnik a drámai szituáció, akkor a művészet, a mese elveszíti a különleges alkalomhoz kötöttségét, és mindennapi élvezetté alakul.
Ezzel Hauff magának a művészetnek a szerepére kérdez rá. Hauff az irodalomhoz, és annak legősibb műfajához, a meséhez a pihenés, a játék céljával fordul, hasonlóképpen a Dekameronban (ami Hauff legfontosabb forrása és előképe) fellelhető „játékból mesélés” aktusához.

A gólyakalifa mellett A kis Mukk története a legnépszerűbb a kicsik körében, ezért erről a meséről szeretnék még néhány szót ejteni.


Ha a kis Mukk alakját szimbolikusan mint törpét, „a felnőttben továbbélő gyermeket” értelmezzük, akkor a mese a nevelődési regény egy változata. A nevelődési regény tétje a boldogság megtalálása a társadalmon belül. De Hauffnak (Goethe-vel ellentétben) nem az a célja, hogy rámutasson az egyén és a polgári társadalom közötti feszültségre, hanem egy ennél sokkal eredendőbb, általánosabb, és nehezebben megragadhatóbb kérdésre hívja fel a figyelmet: a gyermekkor szükségszerű meghaladására. Úgy tűnik, a mese (egyik) tétje az, hogy az ember miként élhet felnőttként, ha egyszer már belekóstolt a gyermeki létbe. Egyrészt csak úgy, ha megőrzi saját gyermekiségét. Másrészt valóban boldoggá teszi-e a felnőttet a gyermekség  őrzése magában?
 

A Mukkot eredetileg a karaván egyik tagjának az apukája mesélte el („nevelő célzattal”, mert a gyerekek folyamatosan csúfolták a már vénülő kis Mukkot), amikor a karaván utazója még kisgyerek volt, (és szerencsére az új kiadásból is kiderül annyi a kontextusból, hogy egy kisfiú apukája meséli a mesét egy másik kisfiúnak). Mindez felveti annak a kérdését is, hogy miként lehet mesével „nevelni”? A Hauff szövegeket olvasva nekem úgy tűnik, az biztos, hogy lehet, ha a mese nem direkten egy nagy tanulságra építi magát, hanem inkább jó történetet akar elmondani annak milliónyi tanulságával. Az igazi tanulságokat sosem kész állapotban kapja kézhez az olvasó, hanem saját magának kell rájönnie a számára érvényes igazságokra. Hauff abban csodálatos, hogy a megragadni vélt tartalmat úgy tudja megmutatni, hogy a hangsúly közben mindig máshol van. Ezért képes a mesehallgató, legyen az nagy vagy kicsi, egy Hauff mese olvasása után még órákig emészteni magában a történetet.

A Hauff kötet szerkesztői azt a szempontot tekintették elsődlegesnek, hogy ez a mesegyűjtemény ezúttal kisgyerekeknek akar szólni. A rémtörténeteket kihagyták, de az átdolgozás során  precíz munkát végeztek. Bár a keretmeséből a kötet legvégén nem közölték a mese végét, így a „keret” a kötetet csak az elején „keretezi”, és ezért elmarad a „nagy leleplezés”, a végső csavar, az látszik, hogy az eredeti szöveg szerkezetét maximálisan igyekeztek visszaadni. A horrorisztikus részeket kiszedték, és minden maradék szöveget igyekeztek az eredeti szerint megtartani. Így egy óvodás hallgató is könnyen párhuzamokat vonhat a mesék között, és olvashatóak folytatásosan  a történetek, és nem kell a szülőnek a hallgatóság füléhez alakítani őket.

A General Press gondozásában közreadott mesealmanach történeteit Szegedi Katalin csodálatos illusztrációi kísérik, aki ezúttal is a tőle megszokott „határozott finomsággal” tudott hozzányúlni a klasszikus mesékhez, és közelebb hozni azokat a mai olvasóhoz. Szegedi Katalin képei talán még Hauffot magát is elvarázsolták volna.

A kötetben található mesék:

  • Mesék almanachja
  • A karaván
  • A gólyakalifa története
  • Fatme szabadulása
  • A kis Mukk története
  • Az álherceg 

 

A kis Muck története (1953) - 96 perc

- német mesefilm -
rendezte: Wolfgang Staudte

Egy keleti kisváros utcáján a gyerekek vad hajszával üldöznek, csúfolnak egy öreg embert, Muckot, aki egy fazekasműhelybe menekül előlük. Mikor a gyerekek utolérik, az öreg becsukja az ajtót, felül a díszes cserépedényekkel megrakott polcra, és elmeséli a lurkóknak kalandos élete szomorú történetét.

 

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót