OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Lehet, hogy egy kép erről: 1 személy, gyermek és szöveg
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Március
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
KÖNYVRÉSZLETEK - KISISKOLÁS MAGYAR
KÖNYVRÉSZLETEK - KISISKOLÁS MAGYAR : Todó kitálal... pontosabban letanyal

Todó kitálal... pontosabban letanyal

  2018.09.04. 18:59

Írta: Vig Balázs, illusztrálta: Ritter Ottó. Móra Könyvkiadó, 2017.,96 oldal

Vig Balázs: Todó kitálal a suliról – nem csak alsósoknak
Vig Balázs jelentése a Pókember balesetéről
 
Tamási Hajni volt az egyetlen, aki ugyanolyan szívesen játszott lányos és fiús játékokat is. Ha akart, tátikázott, pónis matricákat csereberélt, vagy ugrálókötelezett, és ha elunta, akkor segített piros bogarakat darabolni az öltöző mögött. De a káromkodást vagy a böfögést például ő sem szerette. Ma csajos napot tartott, ezért Anikóékhoz állt be rajzolni, nem jött velünk pókemberezni, pedig többször is hívtuk. Ha egyikünk a Pókember, a többiek bűnözők lesznek, így van szabályosan a játék. Felmásztam a nagy fára az udvaron. Óvári és Som Jani odalent lökdösődtek, lövöldöztek, részegeskedtek, káromkodtak. Mert ezt csinálják a bűnözők. Színészkedés közben észre sem vették, hogy vékony talpú tornacipőmben, izzadt tenyérrel magasabbra másztam, mint ahogy szoktunk. A fa törzsébe kapaszkodtam, és óvatosan felálltam. A levelek meg az ágak eltakarták előlem Óváriékat, csak a hangjukat hallottam. Méregettem, hogy melyik ágra kellene leugranom. Mielőtt elszállt volna a bátorságom, nagy lendületet vettem, és elkiáltottam magam:
– Itt jön a csodálatos Pók-em-ber!

 


Pontosan céloztam, ezért el is találtam az alsó ágat, ami nagyot csattant a tenyeremen. Többször is próbáltam már a mutatványt, de sosem ilyen magasról, ekkora lendülettel. Most nem sikerült megkapaszkodnom a faágban. Zuhanni kezdtem. A fa alatt nem műanyag tégla, nem is fű vagy föld, vagy legalább salak várt, hanem négy repedezett, a fa gyökereitől púpos betonnégyzet.

A bűnözők elszaladtak a fa alól, Som Jani az egyik irányba, Óvári a másikba. Megijedtek Pókembertől, csak nem úgy, ahogy eredetileg kellett volna.

Sokkal gyorsabban és sokkal közelebbről néztem meg a betont, mint ahogy terveztem. Utolsó pillanatban kitettem a kezem, talán, hogy elhessegessem magamtól. Nagyot puffantam, a fejem csattant, és a kezem reccsent. Néha esténként nehezen megy az elalvás.

Most ugyan még csak délután volt, de villámgyorsan elsötétült körülöttem minden. Kellemes simogatásra ébredtem. Mintha anyu keltegetne hétvégén. Nincs iskola, de nem érdemes sokáig lustálkodni, mert kész a palacsinta vagy a bundás kenyér a konyhában (mind a kettőt egyformán szeretem), és kirándulni megyünk, vagy a csúszdaparkba, ahol lehet úszni, csobbanni, ugrálni és... nem is anyu keltegetett, hanem valaki más. De a simogatása egészen hasonló. Kinyitottam a szemem. Judit néni hajolt fölém, Óvári és Som Jani is ott voltak.

– Mi le akartuk beszélni az ugrásról, csak nem hagyta magát – bizonygatta Óvári. – Szegény Todó, pedig ha szépen játszottunk volna, akkor biztos nem esik baja – tette hozzá.

Som Jani nem szólt egy szót sem, de olyan zöld volt, hogy azt hittem, mindjárt rám esik.

– Menjetek fel a tanáriba, és mondjátok meg az igazgató néninek, hogy hívja a mentőket – szólt rájuk Judit néni. Most, hogy végre volt mit csinálniuk, Óváriék megkönnyebbülten szaladtak el.

– Jól vagy, Todó? Édesem, mi történt?

– Magasabbról ugrottam le, mint bárki!

– De miért?

– Nem tudom – mondtam, és elcsuklott a hangom.

– Nem szédülsz? Mutasd a karod! – Judit néni ölében feküdtem. Még sosem láttam olyan öregnek és kicsinek, mint most.

– Nagyon sápadt tetszik lenni.

– Látnád magad... bagoly mondja verébnek, hogy nagy fejű – mondta Judit néni, és míg rám mosolygott, csupa könny lett a szeme. Egy pillanatig azt hittem, el fogja sírni magát. A felnőtteknek egyszerűen nem szabad sírniuk, mert attól nagyon megijedek.

A csuklóm olyan szögben kanyarodott, amilyet még nem is láttam. A maga fájdalmas módján érdekes volt.

Judit néni motyogni kezdett:

– Szegény karod! Soha többé... Soha senki nem mászhat fel erre a fára. Körbekeríttetem. Kivágatom. Az udvarra se jöhet ki senki... a legjobb lesz, ha iskolába se jön senki, inkább mindenki otthon marad... Minden rendben lesz, Todó! Az igazgató néni mindjárt hívja a mentőket, szólunk anyukádnak is. Ne félj, csak egy kis törés az egész...

– Eltört? – kérdeztem riadtan.

– Csak egy kicsit. Lesz egy szép gipszed. És az osztályból mindannyian aláírjuk. Ráírhatod a kedvenc focicsapatod nevét. Vagy valamelyik népszerű együttest. És elmesélheted mindenkinek, milyen bátor voltál – mondta Judit néni.

Először próbáltam nem sírni, de végül mégsem tartottam vissza a könnyeimet. Örültem, hogy valaki sajnál, és Judit néni olyan őszintén szomorkodott velem, mintha ő játszott volna pókemberest, és ugrott volna rosszul a fáról, nem pedig én.

– Hát te meg mit mosolyogsz?

– Elképzeltelek, Judit néni, ahogy te is leugrasz a fáról.

– És ügyes voltam?

– Azt pont nem képzeltem még el. Szerintem leestél.

Azt hittem, majd az egész suli körém gyűlik, de nem. Mindenki visszament játszani, vagy a tanulószobába leckét írni. A legrosszabbul az esett, hogy Óvári és Som Jani is tovább játszottak nélkülem. De olyan jó volt Judit nénivel ezen az utolsó mondaton nevetni, hogy nem bánkódtam utánuk.

Mentőautóban utaztam, ami szirénázott is, és kórházban is voltam egy hétig. Anyu ment be a suliba a leckémért, hogy le ne maradjak. Judit néni a leckék mellé egy nagy mappát is küldött, benne az osztálytársaim rajzaival. Mindenki rajzolt, és a legszebb írásukkal ilyeneket írtak rá, hogy:


„Gyógyulj meg, Todó!”
„Hiányzol mateken!”
És valaki még azt is ráírta a rajzra (szerintem Bence volt), hogy:
„Rajzoltunk ékszerteknőst! Te tudsz rajzolni ékszerteknőst?”

A legjobban Makk Móni ajándékának örültem, aki a gonosz fát rajzolta le, amelyikről leestem, és engem is, ahogy Pókemberjelmezben repülök. (Később figyelmeztettem rá, hogy a Pókembernek nem zöld a ruhája, hogy ő is jól tudja. Visszakérte a rajzot.) Judit néni egy hosszú levelet írt nekem. Kézzel, nem a telefonján. Ebben a levélben az volt, hogy „nagyon különleges kis fickó” vagyok, és hogy „nélkülem jóval szürkébb (és halkabb) az osztály”, és a kalandom után nagyon várnak már vissza. Szeretem a Judit nénit. Még egy utóiratot is írt. Ezt anyunak címezte elsősorban, de anyu szerint rám is tartozik. Judit néni a tanév végén nyugdíjba megy. Jövőre új tanító nénit kapunk...
 
 

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót