Állatmese-sorozat - A bagoly, aki félt a sötétben (1) |
|
2013.07.17. 10:11 |
Írta: Jill Tomlinson, Illusztrálta: Anna Laura Cantone. Pozsonyi Pagony, 2012., 88 oldal
A Pagony kiadónál jelent meg egy külföldön immár klasszikusnak számító gyerekkönyv-sorozat első része, amelynek képeit Anna Laura Cantone rajzolta, szövegét pedig Jill Tomlinson írta. A kezdő olvasóknak szánt mesekönyvek olyan kisállatokról szólnak, akik egyáltalán nem felelnek meg a fajtájuk által támasztott kívánalmaknak. Hupp, a bagoly például fél a sötétben.
– Te nem félhetsz a sötétben – mondta a mamája. – A baglyok nem félnek a sötétben.
– De én félek – felelte Hupp.
– De hát a baglyok éjjeli madarak – csodálkozott a mama. Hupp lesütötte a szemét.
– Nem akarok éjjeli madár lenni – motyogta. – Nappali madár akarok lenni.
– Az vagy, ami vagy – jelentette ki határozottan Gyöngybagolyné.
– Igen, tudom – felelte Hupp. – És én az vagyok, aki fél a sötétben.
– Édesem! – sóhajtott Gyöngybagolyné. Tudta, hogy rengeteg türelemre lesz szüksége.
|
|
Állatmese-sorozat - A bagoly, aki félt a sötétben (2) |
|
2013.07.17. 10:13 |
A sötétség kedves
Amikor az utolsó tűzijáték fénye is elhalványult, Gyöngybagoly úr Hupphoz fordult.
– Nos, fiam – kezdte –, indulok vadászni. Eljössz velem?
Hupp a körülöttük lévő sötétségbe nézett. A fényes tűzijáték után most még feketébbnek tűnt.
– Hát... asszem, most nem, papa. Nem látok, csillagok ugrálnak a szemem előtt.
|
|
Állatmese-sorozat - A cica, aki haza akart menni olvasókuckója |
|
2013.07.18. 21:23 |
Írta: Jill Tomlinson, illusztrálta: Anna Laura Cantone. Pozsonyi Pagony Kft, 2013., 84 oldal
Szuzi csíkos kiscica, aki Franciaországban lakik. Szereti kergetni a pillangókat, és szereti, ha visszafelé simogatják. Szuzi egyetlen dolgot nem szeret: eltévedni...
De egyszer elalszik egy légballon kosarában, és átrepül a Csatorna felett...
|
|
Állatmese-sorozat - A gorilla, aki olyan akart lenni, mint az apukája |
|
2014.06.21. 10:03 |
Írta: Jill Tomlinson, illusztrálta: Anna Laura Cantone. fordította: Demény Eszter. Pozsonyi Pagony, 2014., 88 oldal
ZSUPSZI
Másnap, reggeli után Pongó nekiindult, hogy megkeresse a férfit. Api azt mondta, hogy egy fatörzsekből épített óriás fészket keressen.
Pongó meg is találta. És le volt nyűgözve! Nem hasonlított az ő fészkeikre, mert még teteje is volt. Ez a férfi akkor sem ázik meg, ha esik! Pongó bekukucskált a fészek oldalán lévő lyukon. Annyira meglepődött azon, amit bent látott, hogy azonnal visszarohant Apihoz, hogy rögvest elmesélje.
|
|
Állatmese-sorozat - A pingvin, aki mindenre kíváncsi volt |
|
2014.05.23. 17:25 |
Írta: Jill Tomlinson, illusztrálta: Anna Laura Cantone. fordította: Demény Eszter. Pozsonyi Pagony, 2013., 88 oldal
Ez itt Ottó. Ottó pingvinfióka. Nagyon kíváncsi. És nagyon fontos feladata van...
Az óriási pingvinkolónián Ottó kelt ki először a tojásból. Ül a papája lábán, és mindent, de mindent tudni akar arról, hogy mi történik vele.
Ez hideg!
Ottó pingvinfióka volt. Az apja lábán lakott, azon a felén a világnak, ahol minden fejjel lefelé van. Legalábbis Leó, a másik pingvinfióka mindig ezt mondta: mi fejjel lefele élünk.
Ő is az apja lábán lakott. Így ismerkedett meg vele Ottó.
|
|
Állatmese-sorozat - A tyúk. aki soha nem adta fel |
|
2019.09.15. 12:12 |
Írta: Jill Tomilnson, illusztrálta, Anna Laura Cantone, fordította: Demény Eszter. Pozsonyi Pagony. 2014, 104 oldal
Ez itt Hilda.
Hilda pöttyös kis tyúkocska. Ha egyszer elhatároz valamit, az égvilágon senki és semmi nem állíthatja meg! Márpedig ő elhatározza, hogy meglátogatja a nénikéjét, akinek nemrég kiscsibéi születtek. Még akkor is, ha az út kicsit bajos... Ha pedig azt határozza el, hogy saját családja legyen, végképp senki és semmi nem állhat az útjába!
Hupp, a sötétben félő bagoly, Szuzi, az elcsavargott kiscica, Ottó, az örökké kíváncsi pingvinfióka és Pongó, a megbízható gorillakölyök után ismerjétek meg Hildát, a bátor kis tyúkot is, aki soha nem adja fel! A kötet ismét Demény Eszter fordításában olvasható, Anna Laura Cantone bájosan groteszk rajzaival.
|
|
Állatmese-sorozat - Pim, a földimalac |
|
2015.08.18. 15:01 |
Írta: Jill Tomlinson, illusztrálta: Anna Laura Cantone. fordította: Demény Eszter. Pozsonyi Pagony, 2014., 88 oldal
Első fejezet: MI AZ A TERMESZ?
Pim földimalac volt.
Legalábbis az anyukája így mondta.
De Pim még csak most született, és egyáltalán nem volt biztos benne, hogy ki is ő, és mi is ő.
Eleinte nem nagyon törődött ezzel a kérdéssel. Éldegélt a kényelmes kis földalatti lyukban, és ha megéhezett, a mamája meleg tejét itta. Két etetés között pedig csak aludt, mint minden kisbaba.
|
|
Bullagária hercege - Tökéletes történet |
|
2018.01.24. 15:36 |
Írta: Eldad Ilani, illusztrálta: Szabó Levente. Pozsonyi Pagony, 2015., 72 oldal
Eldad Ilani Bullagária hercege – Tökéletes történet című műve Szabó Levente illusztrációival lát napvilágot.
Az 5-8 éveseknek szóló könyvben az apa egy elképzelt királyfiról, a teniszbajnok grófkisasszonyról és a titokzatos Ejtsd rabul a szívemet-versenyről mesél a kisfiának, sok-sok humorral.
Palacsintát sütök és mesét mesélek
|
|
Danny bá" és a matekrap |
|
2017.03.24. 09:43 |
Írta: Mirjam Oldenhave, illusztrálta: Rick van Haas. Pozsonyi Pagony, 2016., 88 oldal
A bohókás, fiatal gyakorlótanár ezúttal a tanév végi előadásra készíti fel osztályát; persze ezt sem a megszokott, hagyományos módszerrel teszi.
Hamarosan egyre több családban hanzik el ez a címben szereplő mondat: Elaludtam! Kezdődik a suli, újra vissza kell rázkódni a korai felkelésbe, de milyen jó lesz találkozni az osztálytársakkal! Így van ezzel Danny bá' összes tanítványa is, olvassuj el a harmadik kötet kezdő fejezetét, hangolódjunk ezzel a sulira! Éljen Danny bá és a matekrap!
|
|
Danny bá' és a nyári tábor |
|
2017.12.01. 17:31 |
Írta: Mirjam Oldenhave, illusztrálta: Rick van Haas. Pozsonyi Pagony, 2017., 88 oldal
A sátor
Egy nyári erdei iskola a tengerparton? Ráadásul Danny bá'-val? Ezt nem lehet kihagyni! Hiszen vele még a sátorállítás is móka és kacagás... Tarts vele és olvasd el, hogyan sikerült ez a napirendi pont a 3.a osztálynak! – Tizenegy óra van – nézett bele Danny bá’ a programba.
– Tizenegy és tizenkettő között a feladat a sátor felállítása. Pedagógiai cél: együttműködés.
– Majd én felállítom! – rohant oda Lena a zsákhoz, és kirázta belőle a tartalmát.
|
|
Danny bá' kézen áll |
pagony.hu |
2016.04.05. 23:12 |
Írta: Mirjam Oldenhave, illusztrálta: Rick van Haas. Pozsonyi Pagony, 2015., 88 oldal
Sammy
Az én kedvenc reggelem a hétfő, mert ilyenkor megint lehet iskolába menni. Régebben nem volt kedvenc reggelem.
De most már igen, és ennek Danny bá’ az oka. Ma például már nyolc előtt tíz perccel benn voltam a suliban. Épp a folyosón rohantam a termünk felé.
– Nocsak, nocsak, Tobias! Korán jöttünk ma iskolába!
Halálra rémültem. Bokné állt az irodája ajtajában. Ő a suli gazgatója. És annyit mondhatok, hogy még a legvadabb tigris is reszket tőle, olyan szigorú! A szemöldökén van egy bibircsók, hat szőrszál nő rajta.
|
|
Findusz elköltözik |
|
2017.03.24. 09:33 |
Írta és illusztrálta: Sven Nordqvist. General-Press Kiadó, 2012., 32 oldal
Pettsonnak elege van abból, hogy minden reggel Findusz ugrálására ébred. A kandúrnak pedig abból van elege, hogy nem csinálhatja azt, amit akar. Ezért elhatározza, hogy keres egy olyan helyet, ahol kedvére kitombolhatja magát.
A használaton kívüli kerti vécé tűnik a legalkalmasabbnak, és Pettson segítségével szépen be is rendezkedik ott. Csakhogy mi lesz vele, ha borús az idő és egyedül érzi magát?
Vagy ha rókák ólálkodnak a ház körül?
|
|
Fura állatok |
|
2017.03.24. 09:37 |
Írta: Lotta Olsson, illusztrálta: Marie Nilsson Thore, fordította: Larsson Mária. Cerkabella, 104 oldal
Lotta Olsson Fura állatok című könyvében a sörényes hangyász azon szomorkodik, hogy a többi állattal összehasonlítva ő nagyon különös. Barátja, a kisegér vigasztalni próbálja. Nagyon unalmas közönségesnek lenni, állítja. A sörényes hangyász elhatározza, hogy versenyt hirdet az erdő állatai számára. A legfurcsább állat győz.
Az első ötlet
Mindenki azt mondja, hogy furcsa vagyok, gondolta a sörényes hangyász. ‒ Olyan furcsán nézel ki ‒ állítják.
‒ De furcsa vagy, sörényes hangyász.
„Ez attól függ, kivel hasonlítanak össze”, tűnődött a hangyász. „Ha egy oroszlánhoz hasonlítanak, akkor természetesen nagyon furcsa vagyok. Egy oroszlán az egészen más. Egy oroszlán úgy néz ki, mint egy oroszlán, és egyből tudjuk, amint megpillantjuk, hogy az.
Minden más kizárva.
|
|
Jácint úrfi a füllentők birodalmában |
|
2018.01.24. 15:26 |
Írta: Gianni Rodari, fordította: Sziráky Judith, illusztrálta: Békés Rozi. Móra Könyvkiadó, 2011., 184 oldal
Jácint úrfi leghalkabb beszédje nyomán ablaküvegek repednek meg, iskolai táblák törnek össze, ha kicsit megemeli a hangját, az összes gyümölcs lepotyog a fáról, ha pedig kiereszti, netalán énekelni kezd, házak omlanak össze. Különleges képességével magára haragítja a falu lakóit, ezért jobbnak látja, ha világgá megy és erős hangjával máshol próbál szerencsét.
„Még mielőtt Jácint úrfi ebbe az idegen országba érkezett volna, egy ügyes és elszánt kalóz vetődött el ide a tengeren, akit Dömének hívtak, s aki elég nagy és kövér volt ahhoz, hogy össze ne roskadjon egy ilyen név súlya alatt, no meg elég idős is volt, hogy végleges letelepedésre vágyjon.
Most már vége az ifjúságomnak - mondta magában. - Elegem van a tengerjárásból. Jobb lesz, ha elfoglalok valami kis szigetet, és visszavonulok a mesterségemtől. Természetesen nem feledkezem meg a kalózaimról sem. Kinevezem őket háznagyokká, istállómesterekké, jószágigazgatókká. Nem lesz okuk panaszra.“
|
|
Kepler62 - A játék |
|
2017.03.24. 09:48 |
Írta: Timo Parvela, fordította: Kovács Ottilia, illusztrálta: Pasi Pitkänen. Pozsonyi Pagony, 2016., 120 oldal
A Föld erőforrásai fogytán vannak, egyre kevesebb embernek jut élelem és lakóhely. Az emberiség küldetést szervez: a KEPLER62 bolygórendszerben találtak egy a Földhöz hasonló, lakható égitestet.
"Nem szabad gondolkoznod... Érezned kell!"
49. óra
Ari és Joni folyamatosan játszott. Az eltelt két nap során felváltva aludtak, és azt ették, amit a konyhaszekrényben találtak, főleg kukoricapelyhet.
A szemük égett, a karjuk sajgott. Ari mindkét hüvelykujján vízhólyag nőtt, de nem törődött vele.
A játék eleinte egyáltalán nem tűnt különlegesnek, csak a szokásos lövöldözős csihi-puhi. Ari és Joni felváltva játszott ugyanazzal a figurával. Egy kalevalai finn harcost választottak maguknak karakternek, Tierát. A feladatok egyszerűek voltak, jutalomként pedig még több fegyvert, még több varázsigét és egyebet kaptak, ahogy más játékokban is.
|
|
Klára és az iglu |
|
2016.08.21. 13:59 |
Írta: Petra Nagyová Džerengová, fordította: Mészáros Tünde. Pozsonyi Pagony Kft, 2014., 168 oldal
Klára már iskolás, és többé nem fél a mumusoktól – hiszen ott van vele Bobi, a kiskutyája, akit Nagyapától kapott születésnapjára. De ezzel nem oldódott ám meg minden gondja! Hiszen az új kistestvére, Emmus állandóan sír. Apa sosem bír időben kelni, mindig elkésnek az iskolából, a nevelőanyja fáradt és türelmetlen. Emmára mindenkinek kevés az ideje. Nem csoda, hogy úgy dönt, kiköltözik Lacival, a legjobb barátjával a saját készítésű iglujukba.
De hamarosan itt a karácsony, esik a hó, és végre otthon van mindenki, még Nagypapa is! Lehet együtt főzni, beszélgetni és Klára titkos boldogságpirulája is bekerül a karácsonyi teába...
|
|
Lucado: Értékes vagy |
|
2016.04.07. 20:53 |
Az apró fából készült emberkék, a foltmanók, akik nap mint nap ugyanazt teszik: arany csillagokat vagy szürke pontokat ragasztgatnak egymásra.
A csinosak és jóvágásúak - azaz, akik simára csiszoltak és szépen festenek - csillagot kapnak, de akik kevesebbre képesek vagy ütött-kopottak csak szürke pontokra számíthatnak. Pancsinelló is ilyen volt. Mint, mi oly' sokan.
|
|
Lucado: Különleges ajándék |
|
2017.03.29. 01:21 |
A mese elkalauzol bennünket a famanók világába, akik ezen a napon -furcsamód- rejtélyes ajándékokat kaptak valakitől.
Amíg felismerik, mit is jelentenek, megtanulják Élitől, a fafaragó mestertől, hogyan segíthetnek egy bajba jutott famanó családon.
Különleges ajándék
|
|
Macóka meséi |
|
2018.09.09. 23:46 |
Írta: Aaron Judah, fordította: Tórfalusi István. Holbasp Koadó, 2010., 150 oldal
Macóka mindig ura a szavának, ha azt mondta, hogy jön, akkor biztosan jön. És vele érkeznek barátai, Kengu, Paci, Csacsi, Boci, Teve és Elef Anti. Meg néha a mogorva szomszéd, Morgó Medve is....
Macóka és a vekker
A kis Macóka nagyon izgatott volt. Holnap kirándulásra megy mackóbarátaival, és korán kell kelnie. A pályaudvaron lesz a találkozó, még napkelte előtt. Macóka szíve repesett az örömtől. Milyen jó lesz futkározni a réten, tocsogni a patakban, mézes-vajas kenyeret enni és limonádét inni! Az ám, de volt egy bökkenő: a korai felkelés. Macóka ugyanis hétalvó volt, és egyedül élt egy kis házikóban, így aztán félt, hogy nem ébred fel idejében. Lármás vekker, ébresztőóra kellett volna neki.
|
|
MANOLITO (1) Pápaszemes Manolito |
|
2013.10.09. 15:38 |
Írta: Elvira Lindo, illusztrálta: Emilio Urberuaga. General-Press Kiadó, 2004., 136 oldal
Levettem a szuperfilcek kupakját, és elkezdtem felfelé menni a lépcsőn úgy, hogy a filc hegyét végighúztam a falon. «Hát ez király!», gondoltam. Három párhuzamos csíkot húztam: egy pirosat, egy kéket és egy feketét. Igyekeztem egyenesen húzni, hogy úgy nézzen ki, mintha korlát lenne. Nem azért mondom, de szerintem átlagon felüli lett. Egész a harmadikig húztam ezt a fantasztikus korlátot. Hogy miért mentem fel a harmadikra? Hát mert a harmadikon lakom, ahogy ezt minden rendes spanyol tudja.
Anyukám ajtót nyitott és a kezemet vizslatta, mint mindig, ha az utcáról jövök. Ha egy anya megnézi a gyereke kezét, rögtön tudja, hol járt, mikor, sőt, néha még azt is, hogy kivel. Egyszer a nagypapával egy kicsit későn értünk haza. Anyukám megfogta a mancsomat, megszagolta, és azt mondta a nagypapának:
«Szerinted jó ötlet rákot etetni a gyerekkel? Az ebédet meg egyem meg én, mi?»
|
|
|