OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Március
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
A MESÉK ÜZENETE
A MESÉK ÜZENETE : Meseregény: A kis herceg

Meseregény: A kis herceg

Antoine De Saint-Exupéry - A kis hercegA Kis herceg mesevilága a B-612-es kisbolygón tárul elénk. Ezen a gyermekkort idéző játékbolygón él a címszereplő, s innen indul el látogatóba, a szomszédos planéták lakóihoz.

E különös mesefigurák - köztük a király, akinek mindenki alattvaló; a hiú ember, aki csak csodálókat ismer; az iszákos, aki azért iszik, hogy elfelejtse szégyenét és szégyenkezik, mert részeges - valamennyien a valóság visszásságairól beszélnek. 

A gyermekmesén belül ott van egy másik, voltaire-i filozófikus mese: egy gyermek utazásának története, aki ártatlan szemével értetlenül figyeli a felnőttek világát.
 
Hat bolygón tett látogatás tanítja meg a kis herceget, miképpen nem szabad élni. A Földön az első kissé keserű figyelmeztetést a kígyótól kapja, amikor magányosságról panaszkodik; Az emberek között is egyedül van az ember.

 

A tündérmesék hősei meghatározott helyet és szerepeket foglalnak el abban a struktúrában, amelyben mozognak. Viselkedésüket megszabja, hogy bármilyen okból és céllal indulnak is el, a mese végére győzniük kell. A műmesékben eltűnnek ezek a meghatározott helyek, szerepek, célok, a sárkányölő vagy az öntökéletesedés útját járó hősök helyett másféle hősök lépnek színre.
 
Először is: a műmesehősök között immár nem férfi és női mivoltuk szerint tehetünk különbséget, hanem leginkább életkoruk szerint – az egzisztenciális félelmekkel küszködő női és férfi hősök helyére kíváncsi vagy kíváncsiskodó gyerekszereplők lépnek.
 
Másodszor pedig: a műmesék hősei már nem akarják megtisztítani a világot semmitől, csupán jól akarják érezni magukat benne. Pontosabban: a műmesékben már nincsenek olyan hősök, akik zavart élethelyzetekből kivezető utakat mutathatnának. Ebbe a „hőstelenített” és nemi jellegétől is megfosztott mesevilágba érkezik a kis herceg, aki azzal emelkedik ki az egyforma mesehősök közül, hogy másképp látja a világot.
 

Alakja meglehetősen ellentmondásos: valójában nem derül ki, hogy csupán egy nyafogó kisfiúval van-e dolgunk (egyetlenegyszer sem hangzik el a történetben, hogy gyermek lenne), vagy a gyermekség létállapotát őrző, messziről érkező felnőttel, aki ha nem is akarja (nem is tudja) elpusztítani a Gonoszt a világból, kritikus észrevételeket tesz vele kapcsolatban. Van benne valami az „örök gyermekből” és „a nőért aggódó férfiból”, mégsem a férfi vagy a gyermek szimbóluma ő, hanem azé a messzi, rejtett, ismeretlen tájról érkező, megváltó csodás idegené, aki mindent mást szemmel lát, mint azok, akikhez eljön. Oda kell figyelnünk arra, mit mond azzal kapcsolatban, hogy mennyit ér valakinek a személyes élete, s melyek azok az értékek, amelyekért valóban érdemes élni. A kis herceg bolygók közti utazása során különféle életmodellekkel találkozik, és minthogy a tapasztalatokkal együtt az előítéletek is hiányoznak belőle, elgondolkodtató, hogy miért veti el ösztönösen ezeket a modelleket.

A kép csöppet sem vonzó: a kis herceg útja során elsivárosodott, üres férfiakra, álhősökre lel: a hatalom bűvöletében élő, magányos, öreg király mindenkinek csak parancsolgatni szeretne; az öntetszelgő hiú azt képzeli magáról, hogy különb mindenkinél; az önsajnálatba menekülő szánalmas iszákos előtt poharak sorakoznak; az üzletembert csak az érdekli, hány csillagot vehet meg a pénzén, bár őmaga még egyet sem látott; az első pillanatban még hasznosnak tűnő lámpagyújtogató végül is az értelmetlen kötelességteljesítés rabszolgája; a geográfus gépiesen-mechanikusan gyűjti az adatokat domborzatról, éghajlatról, vizekről, ő maga nem tudja, hogy milyen egy virág vagy egy hegy; a váltóőr a céltalanul ide-oda utazgató embereket irányítja, miközben megfogalmazza a kegyetlen igazságot:

„Az ember sosem érzi jól magát ott, ahol éppen van”;

a kereskedők szomjúságoltó labdaccsal kísérleteznek, hogy az emberektől a vízivás se vegyen el időt. Ezekkel a saját tökéletlenségüket még csak fel sem ismerő férfiakkal szemben a kis hercegnek a rózsa, a róka, a bárány, a kút a fontos, és az a létállapot, melyben napi 43 naplementét meg lehet nézni.

 

Exupéry férfiaalakjai tehát magányosak, zsarnokok, önzőek, zárkózottak, akik képtelenek odafigyelni a másik emberre. Velük ellentétben a kis herceg hisz abban, amiben a tündérmesék hősei is, hogy az életnek csak akkor van értelme, ha az ember valami számára pótolhatatlanul szép és értékes dologért él, ami örömöt okoz neki és bizalommal tölti el. A kis herceg meséjében a hangsúly a cselekvésről, a nagy tettekről a szemlélődésre, az érzelmekkel, kapcsolatokkal való bánásra helyeződik át: a kis herceg számára ugyanis életbevágóan fontos kérdés, hogy vajon „párja nincs virágot” hagyott-e hátra a bolygóján, vagy csak egy „közönséges rózsát”. (Ez a kérdés „férfiasítja” őt leginkább, hiszen a rózsa a nő és a hozzá fűződő viszony szimbóluma.)

A róka nem azzal segít neki, hogy elvégez helyette valamit, vagy megajándékozza egy bűvös tárggyal, hanem azzal, hogy kimondja a „kimondhatatlant”. Átviszi az őt megszelídítő barátját egy határvonalon, amikor beavatja a szeretet (szerelem) misztériumába:

„Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.”

A róka ezenkívül megtanítja őt a „szívvel való látásra” is, holott férfiakat ritkán látnak el – a mesében és a valóságban – hasonló tanáccsal. Talán épp azért vált szükségessé kimondani ezt a híres mondatot, hogy a férfiak is visszataláljanak ösztönös természetükhöz, nem megfeledkezve arról, hogy e zűrzavaros, elembertelenedett világban nekik is meg kell őrizniük valamit férfi méltóságukból. Végső soron mindenkinek (férfinak és nőnek) saját magának kell megtalálnia azt a kutat, amelyből éltető vizet – reményt – meríthet, de

„a víz értékét nem csak az adja, hogy életmentő egy adott szituációban, éppoly fontos az út is, amely a kúthoz vezet.” (Eugen Drewermann)

Meseregény üzenetét a rókától tudjuk meg, aki elárulja a kis hercegnek, hogy az élet értelme a szeretetben, a kapcsolatteremtésben rejlik. Ez az egyetlen módja, hogy az emberek kitörjenek magányuk börtönéből. A rókától tudja meg azt is, hogy mi köt erős szálakkal az élethez:

Örökre felelős leszel azért, mert megszelídítettél.

A kis herceg halála jelképes; elhagyja a Földet, hogy visszatérjen bolygójára, miután megtanulta, hogyan kell élni.
 

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót