OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Március
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
TILOS AZ Á KÖNYVEK
TILOS AZ Á KÖNYVEK : Black Box

Black Box

  2020.06.10. 23:08

Írta: Anna Woltz
Fordította: Rádai Andrea
Kiadó: Tilos az Á Könyvek, 2015
Oldalszám: 230

A ​holland fiatalok megőrülnek a Ticketért.

Hogy mi az a Ticket?

Egy kis kártya, amit maguk a gyerekek találtak ki, és öt szempontból értékeli a tulajdonosát: a külső, az ész, az egészség, a pénz és a vonzerő számít. Az első négyet lehet fejleszteni, a vonzerő százalékának növekedése azonban egy kapcsolódó közösségi oldalon kapott szavazatoktól függ.

A kamaszok úgy érzik, végre maguk mondják meg, hogy ők milyenek, és a világ milyen legyen körülöttük.

 

Jacob Rijn, a vonzó és fiatalon befutott filmrendező pedig kíváncsi: tényleg úgy megváltoztak a gyerekek, hogy a felnőttek nélkül képesek uralni a világot és önmagukat? Ezért kitalál egy valóságshow-t: a Black Boxot. Egy csapat gyereket bezárnak egy feketére festett házba a tenger fölé nyúló mólón. Heten vannak, mint a gonoszok.

Az egyikük egy Ticket-őrült, dekoratív Barbie-baba.
A másik tizenöt éves, és egy Skót-felföldet ábrázoló poszterrel meg egy bicskával érkezik a házba.
A harmadik egy igazi lúzer.
A negyedik egy felháborítóan gazdag kiskorú, aki egy olyan weboldalt üzemeltet, amin titokban levideózott lányok vannak.
Az ötödiket a börtönből hozták ki.
A hatodik egy szeretetben hívő lány, aki gyűlöli a Ticketet.
A hetedik csak egy sikerre éhező kislány.

 

A Black Box szerkesztősége és egész Hollandia azt figyeli chipset zabálva, mire mennek ők heten felnőttek nélkül.
 
Vajon szétszedik egymást, vagy megteremtik a saját világukat, és jól elboldogulnak?
 
És miközben a felnőttek ezen gondolkodnak, a Black Box mindenkit magával húz a mélybe.


pagony.hu
 
Jacob Rijn Wonka és az ő Brown Boxa
 

A kamasznak meg kell felelnie mások elvárásainak. Nincsen arra ideje, hogy E/3-ban szemlélje magát. A Ticket elvárásellenes lányok kampányaként indult, aztán hatalmas szervezetté nőtte ki magát, ahol a kamaszok végre hatalmat gyakorolhatnak a felnőttek felett. - Kalcsó Krisztina kritikája

 

Dübörög a gépezet, és nem szabad, hogy lemaradj! Plasztikáztass; legyél agyas; néz ki úgy, mint Channing Tatum; legyen annyi pénzed, hogy meg tudd venni a Black Ivory kávét, és nem lesz semmi gond! Ezt kínálja neked a Ticket. Legyél olyan, mint egy központi teszt. Csak a pontok számítanak.

Persze a felnőttek, akik valójában éppen ezen elvek szerint élnek, felhördülnek a tízévesek átalakító műtéthez való igényén. A szakadék kiszélesedik a generációk között, de bekopogtat egy megoldás a problémára! Ez a Black Box. Vajon mihez kezdenek a tizennyolc év feletti hollandok a tizennyolc év alatti hollandokkal? Túlélik egymást, vagy együtt süllyednek el?

Jacob Rijn-nek szemüveg helyett tévéje van. Azon keresztül tervez, alkot, álmodik. Fejéből Athéné módjára pattant ki a Black Box. El kell fogadtatni az új tiniket, meg kell mutatni őket a világnak. Túl nagy a befolyásuk, de ha ez irányítható, akkor nagy hatalmak forrása. Willy Wonkához hasonlóan lehetőséget ad ellentétes egyéneknek ütközni egy nyereményért, aztán az egészet az első sorból nézi végig. Beleborzong az általa megálmodott bábuk irányításába. Egy valóságshow 7 emberpalántával.

 

Inoek, a kislány, akinek plüss helyett mást adnak a kezébe
Abbeltje, aki még selypít,de már kukkoló oldalt üzemeltet
Maria, a megtörhetetlen törekvő
Nellie, az extrém börtönviselt
Job, a tikettelen
Rasmus, akinek az agya helyén is hegyi sziklák vannak
és
Franka, a mesterséges adalékanyagot tartalmazó piskóta.

 

Ezzel párhuzamosan egy nagyravágyó tizenhét éves ad nekünk interjút, miként is írt történelmet a Black Box. Alakja káprázatosan hálivúdtalan. (Mert ha egy tucatregényt olvastam volna, tuti, hogy a főszereplő is egy Box-gyerek.) Abszolút nem egy hős.

Annyira jó, hogy ebből nem lett trilógia. Akkor a főhős-alapcsomag részeként le kellett volna állítania az őrületet; szembesítenie kellett volna az elfajult hollandokat, aztán tiszta lelkiismerettel elszökni az elvárások elől. Itt nincsenek jó vagy rossz döntések. Itt a piros betűk mutatják a számlálón, hogy meddig mehetsz el. Fejleszted a Ticket pontjaid, aztán ha kihuny a csillagod, beveszed a tablettádat.

Kevésnek éreztem ezt az egy hónapot. Sokkal több brutalitásra számítottam, de a Nagyi mindent vitt! Lehetett volna még gyermeki szemmel ábrázolni a valós terrort. Hipnotizált, mintha újranézhettem volna, hogyan alakult ki az ember ítélkező képessége.

Hogyan lesz egy álomból katasztrófa, hősies közbelépés nélkül?

Csak kapcsolj a Black Boxra, aztán szerezz túlélőcsomagot, mert vért fogsz kívánni, és addig nem kelsz fel, amíg meg nem kapod.

 

PAPP TÍMEA - revizoronline.com

FELJEGYZÉSEK A FEKETÉRE PERZSELŐDÖTT LELKEK HÁZÁBÓL
 
 
Anna Woltz regénye, a gyerekvalóságshow-ról szóló Black Box – amelyből a címbeli jelzős szerkezet is származik – olyan disztópia, amelyben már jó ideje benne élünk, és furcsa tézisregény, amelyben folyamatosan változnak a nézőpontok, következésképp a bizonyítani kívánt tézisek. A végső voksot a 16 éven felüli olvasónak kell letennie.
 
Az 1981-ben született, a publikálást 15 évesen, a de Volkskrant napilapban saját rovattal kezdő, köteteiért többszörösen kitüntetett holland írónőnek ez a második regénye magyarul. Az elsőt, a Száz óra sötétséget szintén a Pagony adta ki, szintén a Tilos az Á könyvek sorozatban, és szintén Rádai Andrea lendületes, „életszerű” fordításában olvashatjuk, amitől az eltérő témák ellenére koherens nyelvi világ jön létre. Egyáltalán nem lehet róla elmondani, hogy így aztán nem beszélnek a mai tizenévesek, különösen azok a jórészt középosztálybeli kamaszok, akik közé a két regény szereplői tartoznak, és az is jó döntés, hogy mondatok, szavak angolul maradnak, mert így jobban sűrítenek, mint azt magyarra fordított változatuk tenné.
 
Az akár fejlődésregényeknek is tekinthető művek közös nevezője, hogy szereplői sokak, leginkább a kortárscsoport által irigylésre méltó helyzetbe kerülnek – bár a legtöbb olvasó is csak vágyakozik arra, hogy Hollandiából New Yorkba szökjön, vagy egy reality show kiválasztott szereplője, sőt készítője legyen –, a komfortzónán kívüli helyzetbe kerülnek, ami extrém reakciót vált ki belőlük. Ennél azonban fontosabb, hogy ezek a fiatalok életkori határhelyzetben vannak. Azt, hogy mikor tekinti őket gyereknek vagy felnőttnek a külvilág – vagy ők magukat –, csak az adott szituáció határozza meg, a döntés felelősségét szinte csak ettől függően vállalják. Az amúgy kinőni kívánt gyerekségükre hivatkoznak, ha nagy a baj, de folyamatosan a felnőttek adta (jó vagy rossz) mintákat másolják. 
 
Szintén közös nevezőt jelentenek az okos, nem hétköznapi lány főszereplők mellett a bennük felvetett aktuális, kultúrantropológiai és/vagy társadalompolitikai vonzattal is bíró kérdések.
 
Az olyan rázós, sőt tabutémák, mint a diszfunkcionális családok, a gyerekmolesztálás, a pornó, a fiatalkorúval folytatott szexuális viszony, a fiatalkorú által felnőttel tudatosan vállalt szexuális viszony, az öregség, az eutanázia, a kamaszkori plasztikai beavatkozások, a másoknak való megfelelési kényszer, a médiamanipuláció és az arra adott kamaszválasz. Ezért (is) gondolom, hogy tanulságos lenne nem csupán az oly jellemző gyerekkori „felülolvasás” helyett ezeket a könyveket a szülők kezébe adni. Akár azért, hogy a kamaszokat, akár azért, hogy magukat közelebbről, egy más fénytörésű tükörben megismerjék.
 
A megíráshoz képest az itthoni megjelenés sorrendje fordított: a Száz óra sötétség 2014-es, a Black Box 2007-es, ez pedig – hangsúlyozva, hogy nem ismerem a szerző többi művét – erősen érződik. A Sandy hurrikán árnyékában zajló családi dráma és love story, a Száz óra sötétség kevésbé kimódolt, a történetvezetés gördülékenyebb, mélyebben és humánusabban ábrázoltak a karakterek, az ő történetük – ami Anna Woltznak fontos, valószínűleg nem véletlen, hogy mindkét regény első oldalain hangsúlyos helyre kerül ez a szó –, és nem tűnik matematikai logikával megtervezettnek. Bár tegyük hozzá gyorsan, a tézisregény műfajában nehezebb ezt a csapdát kikerülni. 
 
Mert a Black Box tézisregény, igaz, annak nem konvencionális, hiszen semmi és senki nem fekete vagy fehér benne. Az érvek és ellenérvek rendkívül „alattomosan” követik egymást: mindegyiknek jelentős igazságtartalma van. Mintha valaki hangosan gondolkodna, és amit állít, annak azonnal tudná az ellentétét is, de azt is azonnal meg tudja cáfolni, és a cáfolatnak is van cáfolata… Már-már ördögi a kör, szinte bele lehet őrülni, különösen akkor, ha – racionalitás ide vagy oda – az érzelmek végül mindent felülírnak.
 
A Black Box egy kamaszszereplőkkel készített fiktív valóságshow-ról szól. (Szinte magától értetődő a témaválasztás, hiszen a helyszín Hollandia, ahonnan a műfaj világhódító útjára a Big Brotherrel 1999-ben indult.) A szinte mindent tudó elbeszélő mintha egy prizmán nézné szereplőit. A történetnek azonban van egy külső kerete, egy többször megszakított interjú, amelynek alanya a 17 éves Jamie, a műsor egyik szerkesztője, az ő szemszögéből látjuk a stáb felnőtt tagjait és a gyerekszereplőket, a köztük zajló játszmákat, amelyek fő kérdése az, hol van a kockázatvállalás határa.
 
A valóságshow-k a karakterek valamilyenségére építenek. Itt nagyon valamilyen gyerekeket kapunk, akiknek elsődleges tulajdonságuk a Tickethez való viszonyulásuk. A Ticket az az orákulum – amúgy egy plasztikkártya és weboldal –, amelynek az egyes centerekben upgrade-elhető brains, looks, pocket, greens és potions kategóriáiból azonnal megtudhatjuk, kivel állunk szemben: milyen okos az illető, mennyire megfelelő a külseje, mennyire tehetős, mennyire egészséges, milyen a sármja, a vonzereje. Öt szín, öt vonal, és máris kész a személyiség, máris tökéletesen megítélhető az egyén. (Kész? Megítélhető?) E tulajdonságok egy részét a természet adta, ugyanakkor némelyek nem csupán korrekciós műtétekkel, de önerőből, tanulással, sporttal is fejleszthetők, a rendszer ezeket is eltárolja, a magasabb pontszámtól pedig a Ticket-tulajdonos mindjárt vonzóbb lesz a többiek számára. (Tehát akkor mégsem annyira rossz a Ticket?) Fontos ismérve ennek a „mozgalomnak”, hogy gyerekek/kamaszok hozták létre, a felnőttek előírásai ellenében, önérvényesítésük erejét mutatja, hogy támogatásukkal egyes termékeket az eladási listák élére menesztenek, bojkottjukkal másokat a föld színéről törölnek el. (Ki is akkor a manipulátor meg a manipuláció áldozata?)
 
A gyerekek közt is csak az történik meg, ami a felnőttek világában, és nem feltétlenül kisebb volumenben, gyengébb hatással. Sőt. A tragédiához ebben az esetben (is) az vezet – mint gyakorlatilag minden olyan egzisztencialista ifjúsági regényben, amelyre „az új Legyek Ura” pecsét ráüthető –, hogy a gyerekközösség után a felnőttek kezéből is kicsúszik az irányítás, miközben a gyerek arra vár, hogy a rá inkorrekt módon (?) áttolt döntést mégse kelljen meghoznia. 
 
Például azt, hogy mi történjen a házba bevitt, önmagáról gondoskodni képtelen, testileg-szellemileg leépült, szinte magatehetetlen 94 éves nénivel. Aki a nézettség érdekében bármire képes producer – az egyetlen teljesen romlott karakter – édesanyja, és akinek köszönhetően nem csupán helyes/cuki/szép/okos, de leginkább fiatal, életerős testek kerülnek képernyőre, sőt a haldoklás, a halál is tematizálható. (Ha másképp nem megy, hát legalább így – és máris kész a felmentés?)
 
Vagy ami ebben a még inkább kiélezett szituációban, egy valóságshow-döntőben zajlik, ahol egy, a házba beküldött vírus dönti el a győztes személyét. (De hát az oda eljutó két gyerek, a Ticket-fanatikus lány és a „vadember” fiú maga találja ki, hogy valóban a lét legyen a tét! Ha ők ezt akarják, akkor miért is ne?)
 
A szerkesztők pedig némi latolgatás után, a két játékosra és az emelkedő nézőszámokra hivatkozva beküldik a vírust, a tévéző hollandok arctalan tömege pedig háromnapi élelemmel, szabadságot kivéve vackolja be magát a nappaliba. Egy 22 éves szerkesztőlány saját erkölcsi mércéjére hivatkozva nem bírja tovább, és otthagyja a show-t, ellenkampányba kezd. (De hát egy veszélyes dolgot csak úgy lehet rendesen körbejárni, ha annak a veszélyeit is megmutatják!)
 
A Black Box stábja és a teljes politikai elit ott ül a fogadáson, amelyen a döntőt követik. Bár főhősünknek, Jamie-nek eszébe jut, hogy két őrült (?) kortársa közönség nélkül is belehergelte volna-e magát és egymást ebbe az utolsó (?) játékba, neki csak sötétvörös selyem estélyi ruhája fontos, és az előtte álló, a vágyott férfival ki-tudja-mit-hozó éjszaka jár a fejében. De elítélhetjük-e ezért felsőbbrendűen, valamiféle nagybetűs Morálra hivatkozva? 
 
Elméletben igen. Gyakorlatban… Azt hiszem, álságosak lennénk, ha azonnal, gondolkodás nélkül kinyilatkoztatnánk. „[O]lyan időket élünk, amikben minden törvény és háború megkérdőjelezhető.” (171. oldal) Úgyhogy inkább viselkedjünk felelős értelmiségiként, és legyen lelkifurdalásunk.

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót