OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Az évtized legizgalmasabb gyerekkönyvei - 4. rész
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Április
HKSCPSV
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
<<   >>
 
INTERJÚK
INTERJÚK : Czigány Zoltán - Csoda és Kósza írója

Czigány Zoltán - Csoda és Kósza írója

Varga Betti  2016.08.24. 03:44

Kell valami ciki
Kell valami ciki
(az interjú 2008 szeptemberében készült)
 
2008-ban az IBBY magyar szekciója az előző év gyerekkönyvei közül az Év Gyermekkönyvének próza kategóriában a Csoda és Kósza című kötetét választotta.
 
Az első-mesekötetes papával, Czigány Zoltánnal és fiával, Czigány Matyival – aki nélkül ezek a mesék nem születhettek volna meg – többek közt arról beszélgettünk, hogy mesét írni nehezebb, mint filmet forgatni, és hogy Heideggernek igenis van helye egy mesekönyvben.
 
Elég sokszínű a munkásságod. Filmek, felnőtt könyvek – hogyan illeszkedik ehhez egy gyerekkönyv? Egyáltalán, illeszkedik-e? 

 

varok
Cz. Zoltán: Sehogy nem illeszkedik hozzá. Méghozzá azért, mert ezek annak idején házi mesék voltak, amiket kezdetben a lányomnak, Zsófinak meséltem. Ennek már lassan tizennyolc éve – ő most húsz éves. Zsófi két éves volt, amikor Gödöllőn, a mesék színhelyén, leesett a lováról, Amálról. Ekkortól kezdtünk el mesélni erről a két lóról, Csodáról és Kószáról, néha bele-belealudva. Ezek a mesék már nincsenek meg, de amikor jött a Matyi, néhány történet öröklődött tovább, kiegészülve újabbakkal is.
 
Később Matyi találta ki azt is, hogy vegyük fel kazettára a meséket, mert többször is szeretné hallani őket. 


Cz. Matyi: Esténként, amikor papa elkezdett mesélni, elindítottuk a magnót is. Papa ült az ágy szélén – bár ez nem teljesen igaz, mert néha előfordult, hogy inkább feküdt és előbb elaludt, minthogy vége lett volna a mesének. Én sosem aludtam el közben, mindig nagyon kíváncsi voltam, hogy mi lesz a vége. Jó ötletnek bizonyult, hogy rögzítettük őket: a hosszú külföldi utazások alatt vagy amikor beteg voltam, nagyon sokat hallgattam a kazettákat. 

Cz. Z: Igen-igen, akkor is. Aztán utána valamikor megírtam aVárok ránk című kötetem, amit ki is adtak – ennek a könyvnek a címlapját Matyi rajzolta. Amikor látta, hogy ez tényleg megjelenik, kitalálta azt is, hogy miért ne szülessen egy könyv Csodáról és Kószáról... Én körülbelül innen datálom ennek a könyvnek a születését.

  •  A mesék rögzítésétől a könyvformátumig hosszú az út…

Cz. Z: Nekem nem volt meseírói szándékom, de Matyi rávett, hogy írjuk le őket. Jó, gondoltam, írjuk le. Hát, mit mondjak, nem volt könnyű! Ezek házi használatra készült, élőbeszédszerű mesék voltak – az ember az ágyon fekve, félálomban mégis csak másként mesél, mint amikor mesét ír. Állati sokat kellett dolgozni azért, hogy olvashatóak is legyenek. Elképesztő munka. Ott ül a Matyi mellettem, fog egy magnót, lejátszik két mondatot, én meg megpróbálom leírni. Akkor a Matyi elunja magát, én meg az addig leírtakat elkezdem átjavítgatni. Aztán mondom neki, hogy: „Matyi, következő mondat!” Akkor ő általában nem figyel oda, mert már mással foglalkozik. Aztán egyszer csak elkezdi lejátszani a következőt, aztán megint át kell írni. És utána átolvasni az egészet, megint átírni – tényleg rengeteg munka. 

  • Élvezed az eddigiektől teljesen eltérő munkát? 

Cz. Z: Én semmilyen munkát nem élvezek! 

Cz. M.: Azért, amikor szalagról a régen elfelejtett poénjaidat hallgattad vissza, nekem úgy tűnt, mintha azt élveznéd. 

Cz. Z: Igen, szoktam röhögni rajta. De ettől még nehéz munka, gépelni kell, átfogalmazni kell. Tulajdonképpen nehezebb, mint egy forgatás. Egy forgatáson adott helyzetek vannak: vagy leforgatom a soron lévő jeleneteket, vagy nem. Tehát általában leforgatom. Utána következik a montírozás, ami szintén egy határozott ideig tart, és vagy megvágom, vagy nem. Tehát általában megvágom. És már kész is a film! Itt meg nincs fix munkaidő, és sosincs teljesen túl rajta az ember. 


zoltán

 

  • Milyen szempontok alapján válogattátok ki végül a megjelent hét mesét? A kiadó is segített, vagy teljesen rátok volt bízva? 

Cz. Z: Valahogy mégis leírtunk, megszerkesztettünk néhányat, amiket jobbnak találtunk, aztán vittük egyik kiadóhoz, másik kiadóhoz – de nem tetszett senkinek. Egy barátunk tanácsára a Pozsonyi Pagonyhoz is elvittük a kéziratot. Kovács Eszternek nagyon tetszett, de természetesen még sokat kellett dolgozni, hogy kész, kiadható szöveg legyen. A kötetbe sok mese közül válogattunk ki a szerkesztőkkel közösen hét történetet. A válogatás egyik fő szempontja az volt, hogy a mesék legyenek jópofák. A dinós mesék például nagyon divatosak, így szinte kihagyhatatlan lett volna a Csoda és Kósza a múltban című mese. Nagy szerencsénk volt, hogy Eszter megtalálta nekünk Baranyai Andrást, aki olyan képeket rajzolt a mesékhez, amik tényleg tökéletesen visszaadják a mesék hangulatát: kicsit ironikusak, kicsit abszurdak, ahogyan a mesék is azok. 

  • Szándékosan kerülted a gyerekirodalom szokásos sablonjait? Vagy azért hiányoznak, illetve jelennek meg teljesen másként, mert otthoni esti mesékről van szó eredetileg, és a család ízléséhez igazítottad, igazítottátok őket? 

Cz. Z: Igazából miért is lennének benne a sablonok? Nem szoktam a fiammal ajótündérről meg a vasorrú bábáról beszélgetni. Úgy gondolom, kellenek a cinikus, néha abszurd, nevettető, szórakoztató mesék is a gyerekeknek. Kell, hogy legyen valami ciki, valami életszerű is a történetben. Úgy éreztük, kevés az ilyen könyv, mert a meseírók mesét írnak. Én nem vagyok meseíró, csak egy apuka, aki mesél – talán ezért is lettek mások Csoda és Kósza kalandjai. Itt kell megjegyeznem a szóban forgó két lóról, hogy ők lényegében két jellemző figura. Kószáló egy kicsit szeleburdi, aki mindenféle rosszat elkövet, amit vagy jóvá tesz vagy nem, mindenesetre legtöbbször Csodaló segítségére szorul, aki kimenti a bajból. Voltaképpen két gyerekalakról van szó, akár egy testvérpárról. Más, profi meseírók is nyilván gyerekalakokat is írnak a meséikbe – bár talán a vasorrú bába kivétel ez alól. 

  • Akkor Csoda és Kósza egy kicsit Zsófi és Matyi is? 

Cz. Z: Hát, nem akarom megsérteni őket… Azt gondolom, mindenkiben van Csoda is és Kósza is. 


czz2

Matyi, Zsófi és Zoltán
  • Az elsődlegesen magánjellegű, családi poénok működnek minden olvasónál? Milyen visszajelzéseket kaptatok? 

Cz. Z: Kaptam olyan sms-eket, hogy hároméves gyereknek olvasták, és nagyon tetszett mindenkinek, jót nevettek. Attól tartok, azért vannak többségben az édesded mesék, mert mi felnőttek tévesen azt hisszük, egy kisgyereknek ezek kellenek… Pedig egy hároméves kisgyerek úgy ért mindent, hogy mi nem is gondolnánk! 

Cz. M: Kaptunk olyan hozzászólást is egy internetes fórumon, hogy az anyuka jobban várja az esti felolvasást, mint a gyerekek. 

  •  Mit gondoltok, szerencsés felnőtt szempontú kritikai megjegyzéseket gyerekeknek szóló szövegekbe fogalmazni? Arra gondolok például, amikor a Csoda és Kósza a pizzériában című mesében minősítve vannak a felnőttek, amiért ketchupot tesznek a pizzára, pedig az olaszok nem is úgy eszik, vagy a politikai utalásokra. 

Cz. Z: Nem volt célom, hogy felnőtteknek is szóljon. Ezek a mesék Matyi meséi. Ahogy Matyi egyre nőtt, az ilyen és hasonló poénokat is egyre inkább értette és értékelte. De magam is röhögtem rajtuk: be kell valljam, valamennyire magamnak is meséltem. Nem kell, hogy minden gyerek értse az összes viccet a könyvben, de nem kell ahhoz tizennyolc évesnek lenni, hogy például egy politikai utalást értsenek: a gyerekek mindent tudnak, mindent látnak a tévében, az interneten. Ezért azt hiszem, nyugodtan bele lehet fogalmazni ezeket az utalásokat viccesen egy mesébe. A baj csak az, hogy mi felnőttek lassan kinövünk a kisebb korosztályból… 

  • Elsőre talán mégis meglepő egy kisgyerekeknek szánt mesekönyvben a Heideggerre való utalás… 

Cz. Z: Mondták, hogy egy mesekönyvbe ez nem igazán passzol. Én meg mondtam, hogy ennek ott a helye, enélkül nem tudnám elképzelni a mesét! Végül minden második kritika arról szólt, hogy „hű de jó, hogy még Heideggerről is szó van benne”.

  • Említetted, hogy a Csoda és Kósza illusztrációival nagyon elégedettek vagytok. Együtt dolgoztatok Baranyai Andrással? 


Cz. Z: Természetesen egyeztettünk. Andrásnak nagyon jó ötletei voltak, de azért mi is segítettük. A már említett dinós mese illusztrációihoz Matyi vitt egy szakkönyvet. Van ugyanis egy dinós könyvünk otthon, ami alapján a Csoda és Kósza a múltbancímű mese is készült, ezért szerettük volna, ha a dinós illusztrációk hasonlóak az eredetiekhez. 

  • Nagyon erős a vizualitása a meséknek, ez nyilván a munkádnak is köszönhető. 

Cz. Z: Az elmúlt húsz évben főleg filmekkel foglalkoztam, az volt a feladatom, hogy valamit meglássak, és azt megpróbáljam minél jobban ábrázolni. Ez természetesen benne van a meséimben is. Filmtechnikai és dramaturgiai megoldásokat is használtam, például a pizzás jeleneteknél. Amikor bemegy Kósza a pizzériába, és kirúgja Emma asszonyt, az a rész nagyon hasonlít egy börleszkjelenethez. Rengeteg jelenet alapul klasszikus filmes dramaturgián, például az üldözős vagy a dinós részek. 

  • Korábban már megjelent nyomtatásban Csodaló és Kószáló címmel egy könyvetek. Mi a különbség a régi és az új kötet között? 

Cz. Z: Valóban megjelent korábban is egy könyv Csodáról és Kószáról, ami olvasható magyarul és olaszul is. Büszkénk voltunk rá, mert a kötet szponzora egy lótenyésztő, Hittig Gusztáv, aki bardigianói lovakat tenyészt Magyarországon. Bardiban, ahonnan származnak ezek a lovak, kötelező olvasmány lett a kisiskolásoknak. A Csodaló és Kószáló csak egy mesét tartalmaz: ez a Csoda és Kósza mint órásmesterek című történet egy korábbi változatát. 

  • Most hogy komoly elismerést is kaptatok, szinte kötelező leírni néhány újabb mesét. Tervezitek a folytatást?

Cz. Z: Igen, már dolgozunk is rajta. Kovács Eszterrel abban állapodtunk meg, hogy most külföldi utazásokról szóló mesék következzenek. Egy régebbi, olaszországi túránkról van például egy történetünk, illetve most nyáron Görögországban, Santorinin jártunk, ahol szintén írtunk egy mesét. És természetesen lesz egy olimpiai kaland is a kötetben. A kötetet jövőre tervezzük, a Könyvfesztiválra vagy a Könyvhétre. 

 

Forrás: prae.hu

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót