OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Március
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
INTERJÚK
INTERJÚK : K. László Szilvia - kékmanó a főnyeremény - Marci és a galibák

K. László Szilvia - kékmanó a főnyeremény - Marci és a galibák

Zakály Viktória  2016.11.13. 19:27

„Nem esik nehezemre gyerekfejjel gondolkodni”

Amióta az eszét tudja, mindig is írt, már gyerekként is több füzetnyi versikét, mesét őrizgetett a fiókban.

Az áttörést az jelentette, amikor a Csepeli Családsegítő Szolgálat irodalmi pályázatán nyert, és ezt követően elkezdett járni Szathmári István Irodalmi Műhelyébe. Ott, a többiek biztatására kiadót keresett, és szerencsére sikerült is publikálni a műveit. Először a Dörmögő Dömötör című gyermeklapban jelent meg verse, majd három meseregénye és egy verses meséket tartalmazó önálló kötete követte.

Karácsonykor jött ki új mesekönyve, Marci és a galibák címmel a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában. Hamarosan megjelenik a folytatás is, ezen apropóból beszélgettünk K. László Szilvia meseíróval.

 

Budapesten él és egy bölcsődében dolgozik kisgyermeknevelőként már húsz éve, mellette gyógypedagógiát tanul az ELTE-n. Két szakot végez egyszerre, autizmus és pszichopedagógia szakra jár. Két kamasz gyermeke van, Kristóf és Nikolett, rájuk a legbüszkébb a világon.
  • Úgy gondolom, hogy mindenkinek, de különösen egy írónak nagy hatással van az a későbbi életére, de a könyvekhez való viszonyát egészen biztosan meghatározza az, hogy gyerekkorában milyen kapcsolatot alakított ki az irodalommal. Ez pedig egy kisgyermek esetében a meséket jelenti leginkább. Neked milyen történeteket mesélt anyukád kiskorodban és te milyen meséket mondtál a saját gyerekeidnek?

 Hálás vagyok a sorsnak, mert a szüleimtől ajándékba kaptam a mesék, könyvek szeretetét. Anyukám is, és nagymamáim is sokat meséltek, könyvből és fejből egyaránt, nem telt el nap mese nélkül. Ezt a példát én is követtem a saját gyermekeimnél. Meséltem népmeséket, hiszen ezek olyan ősi tudást őriznek magukban, hogy vétek lenne ettől megfosztani a gyerekeinket, de igyekeztem a kortárs költők, írók műveivel is megismertetni őket. Nagy kedvenc volt Csukás István, de a kislányom szerette Szepes Mária Pöttyös Panni történeteit is. Természetesen voltak közös, kitalált meséink is, amikor a gyerekeim találták ki a szereplőket, és együtt kerekítettük a történetet.

  •  Biztosan van véleményed róla, hogy milyen a jó mese, mik az ismérvei.

 Szerintem elsősorban az a fontos, hogy már a legelején megfogja a gyermeket, hogy kíváncsi legyen a folytatásra. Ismerjen magára, azonosulni tudjon a szereplőkkel, éljen benne a történetben. Érthető, követhető, de igényes legyen a nyelvezete, és semmiképpen ne akarjuk becsapni őket, mert azt hamar észreveszik. A cukormázzal leöntött didaktikát nem szeretik, és én sem szeretem. Egy jó mese úgy tanít, hogy a gyerek a szimbólumokon keresztül szívja magába mindazt, amire szüksége van.

  • Nemcsak tanít, de meg is marad az emlékezetünkben. Tudom, hogy nehéz egyet választani, de mindig akad egy meghatározóbb a sok között. Neked melyik a kedvenc meséd és miért?

 Én felnőtt fejjel is olvasok meséket, és sokszor rácsodálkozom arra, mennyi bölcsesség rejtőzik bennük. Nehéz kedvencet találni, de az egyik mindenképpen Szabó Magda Tündér Lalája. Mondanivalója, olvasmányos stílusa és szemléletes képei egyaránt élményt jelentenek.

bolcsiben- k-laszlo-szilvi

  •  Egy írónak nagyon fontos az ihlet. Te gyakorló anyuka vagy és húsz éve dolgozol kis gyerekekkel. Honnan jönnek a történetek: a ma már két kamaszkorú gyereked ovis korából vagy a bölcsödében szerzett tapasztalatokból?

Innen is, onnan is, saját gyermekkoromból is. Gyűjtögetem, raktározom az élményeket. Sokat jelent az, hogy a mindennapjaimat gyerekek között élem. Talán ennek köszönhetem, hogy sikerült megőriznem a gyermeki énemet, nem esik nehezemre „gyerekfejjel” gondolkodni.

  • Hogyan írsz meséket és verseket? Az alkotás folyamata minden írónál más.

 Ez kétféleképpen történhet. Van olyan, amikor elkezd keringeni a fejemben egy téma, egy történet, amikor előbukkannak a szereplők a semmiből, és nem tudok szabadulni tőlük, míg meg nem írom a történetet. Ilyenkor előfordul az, hogy felkelek reggel, és egész nap nem jut eszembe enni-inni, mert annyira belemerülök az írásba. Aztán van olyan is, amikor megkeresnek egy munkával. Ilyenkor nehezebben állok neki, az eleje mindenképpen hosszabb, mert sokat kell agyalni, hogy igazán a sajátom legyen. Amikor ezen a részen átlendülök, a folyamat már hasonló, általában fel sem állok addig, míg be nem fejezem. Persze ezután még sokáig csiszolgatom, alakítgatom, általában nehezen mondom azt, hogy ez most kész van.

  •  Melyik az a három szó, ami legjobban jellemez téged?

Elfogadás, kitartás, hit.

  •  Tanulsz pedagógiát is jelenleg, gyakorlatban is húsz éve űzöd. Emellett pedig a saját gyerekeiden is tapasztalhattad a jelentőségét. Szerinted mi a feladata egy mai meseírónak vagy egy mesének, ami a gyerekeket fejlődését illeti?

Igen, már húsz éve dolgozom bölcsődében, kisgyermeknevelőként. Jelenleg gyógypedagógiát tanulok. Talán legfontosabb számomra az, hogy már egészen kicsi kortól átadjam a gyerekeknek az üzenetet, az emberek sokfélék, meg kell tanulni ítélkezés nélkül, békében együtt élni. Nem hitegetem őket azzal, hogy az élet mindig szép, és nincsenek nehézségek. Problémák, bajok mindig jönnek, de mindig van megoldás is. A nehézségeket le lehet, és le is kell győzni!

  •  Melyik a kedvenc versed, amit te írtál és a gyerekeknek szól?

 Talán a Lajhár Alajos című versemet sorolhatom ide. A főszereplő egy hiperaktív lajhár gyerek, aki emiatt igencsak kilóg a sorból. A Marcis könyvben szereplő versikéket is kedvelem, leginkább azért, mert a gyerekek visszajelzései nagyon pozitívak ezekkel kapcsolatban. Az egyik verset meg is osztom veletek:

 BUBORÉK

Buborék,
Buborék,
Szappanbuborék,
Benne ül egy
Babaarcú
Buborékvitéz.

Libegő,
Lebegő,
Buborékhajó,
Sárgafényű
Lámpacsillám
Lágyan lobogó.

Libegő,
Lebegő,
Lágyan lobogó,
Elpattan a
Sárgafényű
Buborékhajó.

  • Ha már a visszajelzéseknél tartunk: egy írónak az olvasói véleménynél talán nincs is motiválóbb, jutalomértékű tényező az életében.

 Nagyon sok visszajelzést kapok, mindig nagy öröm ezt hallgatni, olvasni. Most, a Marci és a galibák című könyvvel kapcsolatban kaptam rengeteg pozitív kritikát, ami nagyon jólesett. Anyukák mesélték, hogy a gyerekek mennyire beleélték magukat a történetbe, hogy megoldódtak olyan nehézségek, amik eddig komoly problémát okoztak a családban. Konkrét példa volt erre a hajmosás. Egy másik nagyon szívmelengető történet az volt, amikor egy autizmussal élő kisfiú anyukája azt mesélte, hogy ez volt az első könyv, amit a gyerkőc önállóan elővett és olvasott. Gyerekek is írtak, megkerestek, elmesélték, melyik volt a kedvenc történetük, a kis bölcsiseim pedig játék közben mondogatják a könyvben szereplő versikéket. Ilyenkor érzem azt, hogy érdemes volt megírni.

  •  Mit szoktak kérdezni a gyerekek (vagy szülők) a leggyakrabban tőled a könyvekkel kapcsolatban?

 Sokat járok író-olvasó találkozókra, rendezvényekre, ahol szerencsére nagyon lelkes és érdeklődő gyerkőcökkel szoktam találkozni. Rengeteg kérdésük van, mindig olyan hamar elröppen az idő, hogy szinte alig jut idő megválaszolni ezeket. Emiatt hoztam létre a facebook oldalamat, hogy aki szeretne, ott is meg tudjon keresni, kérdezzen, meséljen bátran. Sokat beszélgetünk a szereplőkről, az írás folyamatáról, sokszor továbbgondolják a történetet, és ezzel kapcsolatban kérdeznek.

  • Hamarosan megjelenik a hatodik önálló könyved a Marci és a Kékmanó történetei. Gyermekkönyv esetében nagyon fontos az illusztráció, mesélnél a rajzokról? Hogy tetszettek neked?

 Igen, nagyon fontos az illusztráció, hiszen ez az első lépés ahhoz, hogy egy gyerek kézbe vegye a könyvet. Tetszenek a rajzok, kedvesek, szerethetőek a figurák. Egy nagymama, a rajz alapján meg is varrta Kékmanót az unokájának, aki minden nap elkíséri a kisfiút az óvodába.

  •  Ki is az a Kékmanó? Mutasd be őt nekünk!

Kékmanó egy sárga sapkás, kék ruhás apró manócska, aki bölcs, mint egy öregember, de mellette játékos és huncut, mint egy kisgyerek. Marci, az óvodás fiúcska nagyon jó barátságba keveredik vele, örömében és bánatában egyaránt számíthat rá. Versekkel, mesékkel, tanácsokkal és sok-sok szeretettel terelgeti Marcit a mindennapok nehézségei során.

 

  •  Miről szól a Kékmanó története, kapcsolódik a Marci és a galibákhoz?

A most megjelenő könyvem a Marci és a galibák című könyv folytatása. Folytatódnak a kalandok, és előkerülnek olyan témák is, amiket sokszor megpróbálunk elrejteni a gyerekek elől. Ilyen például a halál, a betegség vagy az agresszió. Én azt gondolom, hogy a gyerekek sokkal jobban tudják kezelni ezeket a helyzeteket, ha lehetőségük van arra, hogy megosszák a gondolataikat, elmondják a félelmeiket, feltehetik a kérdéseiket. Kékmanó segítségével fel lehet dolgozni ezeket a témákat, ez nagy segítséget jelenthet a szülőknek is.

Marci és Kékmanó történetei elsősorban az óvodás korosztályhoz szólnak, az ő problémáikat dolgozzák fel a mesék, de sok visszajelzést kaptam elsős, másodikos kisgyerekektől is, akik szintén szívesen olvasták. Minden mese egy rávezető kis verssel indul, s utána következik a történet, ahol felbukkan egy-egy kicsiket (és szüleiket) érintő téma. (pl féltékenység, elalvás körüli nehézségek, ovis konfliktusok, félelem, öltözködési-evési gondok, hajmosás stb) Kékmanó, az ovis kisfiú barátja, és okos tanácsokkal és sok-sok mesével terelgeti, segíti őt.

  •  Marci egy nagyon egyedi és szerethető karakter, mégis bármelyik kisgyerek könnyedén beleélheti magát szerepébe, ahogy a szülők is saját gyermeküket láthatják benne. Kiről mintáztad Marcit? Milyen kisfiú ő?

 Marci pontosan olyan, mint a legtöbb óvodás kisgyerek. Néha huncut, néha rosszcsont, néha morcos, máskor pedig vidám és eleven. Mivel olyan, mint egy átlagos kisfiú, a gyerekek nagyon könnyen azonosulnak vele. Érdekes, még a kislányoktól is kaptam olyan visszajelzést, hogy Marci hasonlít hozzájuk. 

  •  Biztosan van még olyan gyerek vagy szülő, aki még nem találkozott a verseiddel, a meséiddel. Őket mivel invitálnád egy képzeletbeli utazásra, amit te vezetsz? Kiknek ajánlanád a Marci és a Kékmanó történeteit?

 Elsősorban az óvodás korosztály problémáit dolgozzák fel a történetek, de a kétéves bölcsiseim is szívesen hallgatják, nézegetik a képeket, mondogatják a versikéket. Kisiskolás, elsős, másodikos gyerekek pedig azért szeretik, mert könnyen olvasható, érthető, ezért sikerélményt ad az önálló olvasása.

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót