Az állatok összegyűltek, egy tisztásra települtek, éjjel-nappal tanakodtak, polgármester választottak. Róka mondta: - Róka legyen! Szarvas mondta: - Szarvas legyen! Őz kiáltott: - Őzön a sor! Teli faág, teli bokor, madár ült minden ághegyen, s kiáltozták: - Madár legyen! Addig-addig tanakodtak, a végén majd hajba kaptak, míg egy nyúl szólt: - Most az egyszer nyúl legyen a  polgármester! Erre elkezdtek kacagni. - Nem tud az mást, csak szaladni, az árnyék is megkergeti, úgy megijed, hideg leli, ha ág zörren, rögtön szalad, vagy meglapul a fű alatt. Most legyen okos az ember, ki lesz itt a polgármester? Szól a bagoly az ághegyen: - Az a fontos, hogy okos legyen! Akár bátor, akár gyáva, ész legyen a kobakjában. Mind így szóltak: - Okos beszéd! Próbáljuk ki, ki-ki eszét... Igen ám, de hogy próbáljuk? Máris szólt a bagoly rájuk: - Aki becsapja a rókát, az kiállotta a próbát! Rajta szarvas! Rajta, őzek! Lássuk, ki lesz a legbölcsebb! Ki tud győzni az észtornán? Ki tud kifogni a rókán? Előbb az őz került sorra. - Ide figyelj, ravasz róka! Felhők közt lakik az égen, sohasem járt erdőn, réten, mégis ő növeszt fűszálat, zöldbe borít bokrot, ágat... Nevet csak ezen a róka. -  Ez aztán a nehéz próba! Joban tudom, mint te magad, mi volna más, ha nem a nap! Most a szarvas került sorra. - Én aztán megfoglak, róka! Nincsen lába, mégis szalad, de mégis egy helyben marad... Megint csak így szólt a róka: - Ez aztán a nehéáz próba! Jobban tudom, mint te magad, mi volna más: folyó, patak! Most a kis nyúl került sorra. - Erre felelj, ha tudsz, róka: ha megfelelsz, most az egyszer te leszel a polgármester! Nincsen szárnya, mégis repül, fákon, bokrokon hegedül, ha nem repül, nincsen sehol, de mégiscsak van valahol, nincsen szárnya, nincsen lába, mégis a világot járja... Töri is fejét a róka, ennek a fele se móka, hiába, no, nincs felelet, mondd meg, nyuszi, hogy mi lehet! Szól a nyuszi: - Figyelj, róka! Hogy mi lehet? Mi más volna? Ismeri a nyár s a tél, mi lehetne más: a szél! Kis nyúl főzte le a rókát, ő állotta ki a próbát, az erdőben akkor egyszer, nyuszi lett a polgármester. Egyszer volt, hol nem volt, egyszerű kis nyuszi volt. hosszú füle, kurta farka, semmi furcsa nem volt rajta.   Forrás: Zelk Zoltán: A furfangos szaka