Hónővér
2019.10.24. 17:35
9-12 éveseknek
Írta: Maja Lunde
Illusztrálta: Lisa Aisato
Fordította: Patat Bence
Kiadó: Cser Kidó, 2019. október
Oldalszám: 192
A 10 éves Noelnek a karácsony az év legszebb napja, amikor mézeskalács és narancs illata, a feldíszített karácsonyfa és a gyertyák fénye tölti be a lakást.
De idén semmi sem olyan, mint máskor…
A Hónővér 24 részből álló, megható karácsonyi történet, amelyről így ír a szerző:
"Remélem, hogy a Hónővér a karácsonyt kedvelő fiataloknak és idősebbeknek egyaránt ugyanolyan örömöt szerez majd, mint az írása nekem. A karácsony a hagyományokról szól, és talán ez a könyv is új hagyományt teremt majd a kisebb és nagyobb olvasók számára, akik évről évre elolvassák, miközben hull a hó, és odabent kellemes meleg uralkodik. Ez az én karácsonyi álmom. Szeretettel: Maja Lunde"
|
Az írónő A méhek története című felnőtteknek szóló, 32 nyelvre lefordított regényével vált ismertté a magyar olvasók körében.
minimatine.hu
Maja Lunde 24 fejezetre osztott könyvét lehetne olvasni részletekben is, de a történet és a képek annyira magával ragadóak, hogy képtelen voltam letenni. Nem egy szokványos, cukormázas, vidám ünnepi történet.
A karácsonyról első körben az embernek nem az elmúlás vagy a halál jut eszébe, mégis nagyon érdekes az ünnepet egy 10 éves kisfiú, Noel szemszögéből nézni, aki karácsonykor ünnepli a születésnapját, és nemrég elvesztette a nővérét. Családja teljesen érthető módon valamiféle bénultságban tölti mindennapjait. Noel úgy érzi, hogy rajta áll, lesz-e idén karácsony…
És lennie kell, hiszen az élet megy tovább…
Közben különleges barátságok szövődnek, a régi barátok újra egymásra találnak és az emlékezés gyógyítja a gyógyíthatatlan sebeket.
A könyvet a téma komolysága miatt inkább 9-10 éves kortól ajánljuk, viszont felnőtteknek is remek ünnepi olvasmány ez az egyszerre felemelő, szívmelengető, sokszor torokszorító történetet. Több olyan mondat is elhangzik a könyvben, amely beleég az ember szívébe, különösen azokéba, akiknek már nem minden családtagja lehet ott az ünnepekkor.
Külön kiemelném a két világ határán mozgó csodaszép, szöveget körbeölelő hol végtelen melegséget, hol a rideg valóságot erősítő illusztrációt is, amely Lisa Aisato munkája.
Himtafa blog
Ha még csak átlapozod, vagy a kezedben megforgatod a könyvet, már tudod, hogy valami nagyon különlegeset, rendhagyót találtál. A fordító, Patat Bence munkáján is ez látszik. Ez a karácsonyi olvasmányok kiválasztásának legelső szabálya.
Lisa Aisato rajzai ragyognak a színektől, érzésektől és a boldogságtól. De ha arra van szükség, akkor visszatükrözik a tél zordságát, egy magányos ember belső didergését. A papír magas minőségű, fényes is, selymes is, vastag is. Nem egy szezonra szól. Már most olyan érzésem van, mintha egy klasszikussal lenne dolgom. Ez a karácsonyi olvasmányok kiválasztásának második szabálya.
Amilyen igényesek a könyv lapjai, olyan különleges és felkavaró Lunde édes-bús adventi könyve. Noel és Hedvig barátságáról, halálról, családról. És hogy hol lehet ebben megtalálni az örömöt. Majdnem vakmerő dolog egy gyászoló család (pláne kettő) történetéből karácsonyi mesét írni, hiszen a halál, a gyász nemcsak erős tabu, de egy gyerek elvesztése olyan fájdalommal jár, ami kimondhatatlan. Ezért Lunde nem is mondja ki, csak finoman, apró mozzanatokkal érzékelteti. Olyan lehengerlő atmoszférát teremtett, hogy sokszor csak suttogva, máskor a megilletődöttségtől rekedten tudtam csak felolvasni.
Miközben karácsonykor egy különleges születést várunk, Noel családját mély apátiába taszította nővére, Júnó halála. A kisfiú és húga hiányérzetét csak növeli, hogy a szülők fakó másolatai önmaguknak (nem mintha ebben bármi meglepő lenne). Tudomást sem vesznek a közelgő ünnepről. Az advent Noel számára komor napjaiban észrevesz egy vibráló mosolyú kislányt. Ő Hedvig. Barátságot, beszélgetést, önfeledt játékot, mosolyokat, forró habos kakaót és kiapadhatatlan szeretettől fényes otthonát kínálja a fiúnak. Hogy valami nem stimmel csak később derül ki.
Felnőttként volt alkalmad megtanulni, hogy az élet nagy ritkán tér vissza magától a normális kerékvágásba. Most is egy gyerek élni akarása, elkeseredéséből fakadó merészsége kell a változáshoz, ami megmutatja a vigaszt, hogy szembeszállhassanak az elmúlás fájdalmával. Mindezt egy olyan megható jelenetben, hogy hiába is próbáltam volna küszködni a könnyeimmel. Ha ennyiben kimerültek volna a Hónővér erényei, már akkor is szívembe zártam volna Lunde-t amiatt, hogy ilyen tetterővel és hatalommal ruház fel egy kisgyereket. Ez a karácsonyi olvasmányok harmadik fontos jellemzője.
Mire eljön a karácsony, újra megtanulja az olvasó-hallgató, hogy a csoda, amit kerestünk és vártunk: bennük van és egyformán elérhető a gyerekek számára is. Ezt a mondatot a Hónővér meséje nélkül olvasva engem is elöntene a szekunder szégyen, de Lunde olyan atmoszférát teremt, ahol üzenetének egyszerű örökérvényűsége és letisztultsága kerül a fókuszba.
Egyet megígérhetek: az utolsó fejezet olyan mélyen megérint majd, hogy a karácsonyi rohanást és minden sallangot fénytelennek és nevetséges nüansznak fogsz látni. Ez a karácsonyi olvasmányok kiválasztásának legfontosabb szabálya.
Részletek a könyvből
2
|
|