OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Az évtized legizgalmasabb gyerekkönyvei - 4. rész
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Április
HKSCPSV
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
<<   >>
 
RECENZIÓK - IFJÚSÁGI IRODALOM
RECENZIÓK - IFJÚSÁGI IRODALOM : Az ellenállók vezére

Az ellenállók vezére

  2020.08.24. 14:26

Írta: Wéber Anikó. Pozsonyi Pagony, 2020., 368 oldal
 
Wéber Anikó - Az ellenállók vezéreMitől lesz izgalmas a kiegyezés?
Wéber Anikó mesél legújabb regényéről

„Ki akartok békülni a császárral? Ferenc Józseffel?

De hát miatta ítéltek halálra annyi embert! Ő győzte le a szabadságharcot! Lelövette és felakasztatta az ismerőseiteket!” – döbben meg a főszereplőm, Kristóf, amikor a múltbéli barátai elmagyarázzák neki, hogy a császár megkoronázására készülnek."

Miért gondolta Wéber Anikó, hogy ezzel az izgalmas korszakkal, a kiegyezéssel foglakozzon az Abszolút Töri sorozatban megjelent regényében, Az ellenállók vezérében.

 

A 21. századból két diák érkezik a kiegyezés évébe, 1867-be az Aranykurthy családhoz. Az arisztokrata grófi család a fantáziám szüleménye, ám a barátaik és rokonaik, akikkel kapcsolatot tartanak: Deák Ferenc, Eötvös József báró, Podmaniczky Frigyes gróf és az Andrássy család a valóságban is éltek, és szembesültek a kérdéssel: hogyan tovább a szabadságharc leverése után?

Görgey Artúr magyar honvédhadserege 1849. augusztus 13-án Világosnál letette a fegyvert a cári csapatok előtt. Ezt követően a Habsburg uralkodó Bécsből irányított, egységes államot épített ki, és a magyaroktól minden jogot elvett, a forradalmárokkal pedig kíméletlenül elbánt. Haditörvényszék elé állítottak ezreket, akik 1848. október 3-a után szerepet vállaltak az eseményekben: hivatalnokokat, országgyűlési képviselőket, főrendeket, katonatiszteket. Sokakat kivégeztek, másokat börtönbüntetésre ítéltek. Voltak,akik külföldre menekültek vagy magyar területen bujkáltak. Akiket nem ítéltek el, visszavonultak vidéki birtokukra, mint Deák Ferenc.

A diktatúrára a magyarok egyik válasza a passzív ellenállás volt. Nemes, értelmiségi, polgár nem fizetett adót, nem szólalt meg németül, nem vallotta be vagyonát, jövedelmét. Megvetették az önkényuralmat, és annak szolgálóiról nem vettek tudomást.

Az aktív ellenállók a szabadságharc folytatásában reménykedtek. Erdély és Dunántúl hegyeiben megbújtak olyan szabadcsapatok, amelyek Kossuthot és a folytatást várták. Több titkos szervezkedés is indult (még az 1860-as évek első felében is) a császári uralom megdöntésére. Kossuth is várta a kedvező külpolitikai helyzetet, amikor a magyar forradalom folytatódhat és győzhet. Ő volt az emigráció vezetője, és 1859-ben még III. Napóleonnal is tárgyalt (sikertelenül) a francia-olasz háborúba induló Ausztria ellen.

Az 1860-as években Kossuth továbbra is azt üzente: ki kell tartani, minden alkut el kell hárítani. Csakhogy hiába ünnepelték őt romantikus hősként Angliában és Amerikában, konkrét támogatást nem kapott sehol. A Habsburgok elleni eredményes szabadságharc azonban külföldi segítség nélkül lehetetlennek látszott. Hiába szenvedett vereséget több háborúban is Ausztria (még 1866-ban a poroszok ellen is Königgrätznél), Angliának, Poroszországnak, III. Napóleonnak is az volt az érdeke, hogy a Habsburg-monarchia fennmaradjon.

Deák Ferenc úgy látta, hogy az önálló Magyarország nem tudna megmaradni a nagyhatalmak között az orosz fenyegetettséggel szemben. Különösen úgy, hogy nem sikerült az érdekegyesítés sem a nemesség és a parasztság között, sem a nemzetiségekkel. A paraszti megmozdulások is megszaporodtak, a nemzetiségek pedig egyre nagyobb autonómiára törekedtek. A magyar nemesség köreiben is kezdtek belefásulni a több mint tizenöt évnyi passzivitásba, ezért Deák és támogatói hajlottak a kiegyezésre, nem láttak jobb megoldást. De nem árulás-e olyan császár kegyeit keresni, aki keményen megtorolta a szabadságharcot, és aki halálba küldte az egyezkedésre hajlók rokonait, barátait?

A császár a königgrätzi vereség után kompromiszszumra kényszerült a magyarokkal, de a magyaroknak is meg kellett alkudniuk, nem lehetett külön hadseregük és külpolitikájuk, a külügy, a hadügy és az ezek fedezésére szolgáló pénzügy közös irányítás alá kerültaz osztrák miniszterekkel. Bár a Deák-párti és a konzervatív többség megszavazta a közösügyes rendszert, sokan ellenezték a kiegyezést és a koronázást, nemcsak a képviselők soraiból, hanem a magyar lakosságból is. Deák Ferenc névtelen, gyalázkodó leveleket kapott, és nagy port kavart Kossuth nyílt levele is, melyben azt jósolta, hogy az összeomló Habsburg birodalom maga alá temeti majd a történelmi Magyarországot. A koronázást mégis nagy pompával megtartották, és próbálták a kölcsönös kompromisszumot örömünnepnek álcázni. Deák Ferenc nemcsak visszautasította, hogyaktív szerepet vállaljon a koronázáson, de végül el sem ment az aznapi programokra.

A fentieket biztosan tudjuk.

Az azonban már csak találgatás, vajon kitől jöttek a fenyegető levelek? Vajon miért maradt távol Deák a koronázástól? Voltak-e aktív ellenállók, akik merényletet terveztek a császári pár ellen a koronázás napjaiban? Azok a válaszok, melyeket ezekre a kérdésekre adok a regényemben, már csak a fantáziám termékei.

A jövőből érkező Kristóf és Viktória tudhatja, milyen előnyök és hátrányok származtak a kiegyezésből. Egy ponton lehetőségük nyílik megváltoztatni a múltat. Rajtuk áll, legyen-e kiegyezés, vagy az ellenállók győzzenek. Kristófnak döntenie kell, de ez a döntés nagyon nehéz, hiszen itt nincsenek egyértelműen jók és rosszak, kedves és gonosz hősök, mindkét oldal ugyanazt akarja: a legjobbat a hazának.

Ezért választottam ezt az időszakot a regényem témájának. Szerintem ez olyan kérdéskör, amire ma sem adhatunk biztos válaszokat, annak ellenére sem, hogy mi látjuk és ismerjük a következményeket, sőt a következmények kihatnak a jelenünkre is. Amikor a cselekményt írtam, Kristóf gyakran változtatta a véleményét, ahogy megismerkedett a különböző álláspontokkal, és Kristóffal együtt én is gyakran változtattam a véleményemet, ahogy egyre több forrást olvastam el a témában.

Mégsem csak politikáról szerettem volna mesélni a regényemben, hanem egy egész korszak életszemléletéről, mindennapjairól. A főszereplőimet elviszem olyan valós helyszínekre, amelyeket ma már nem kereshetünk fel, és ellátogatok velük olyan épületekbe is, amelyek még most is állnak. Bár az Aranykurthy család nem élt, szerettem volna a legapróbb részletekig hitelessé tenni a mindennapjaikat: azt, ahogy öltözködnek, ahogy szórakoznak, ahogy társaságba járnak.

Erről szerencsére ketten is meséltek nekem. Olyanok, akik a saját szemükkel látták, milyen volt a fővárosi élet 1867-ben! Egyikük az Andrássy család angol nevelőnője volt, aki Andrássy Gyula kislányát oktatta, és a kiegyezésévében is rendszeresen írt haza a családjának. A leveleiben egy kívülálló, mégis bennfentes szemszögéből számolt be arról, hogyan költözött be a család a Sándor-palotába, és milyen volt az életük a hétköznapokban: hogyan étkeztek, mikor milyen estélyekrejártak, miről beszélgettek.

A másik mesélőm Báttaszéki Lajos újságíró volt, aki épp a kiegyezés évében írt zsánerképeket a fővárosról. Az éles szemű és a társadalmi problémákra érzékeny szerző bemutatott sok-sok helyszínt: a Korona kávéházat, Kugler cukrászdáját, a Váci utcát, a zálogházat, a Hermina téri zsibvásárt, a Nemzeti Színházat, a pálinkaméréseket, és szót emelt a fővárosi szegény emberek szenvedései láttán is.

Ahogy olvastam az angol lány és a magyar újságíró sorait, rá kellett jönnöm, milyen nagyot tévedtem. Korábban ugyanis féltem a történelmi témájú regényírástól. Attól tartottam, nem fogom megérteni a múltbéli szereplőimet, idegenek és távoliak maradnak majd számomra, mivel olyan régen éltek. A kutatással és írással eltelt fél évben azonban rájöttem, hogy egyáltalán nem nehéz azonosulni velük. Főleg azért, mert a díszletek és a jelmezek változhatnak körülöttünk, de az igazán fontos kérdések és válaszok nem. Akármennyire döbbenetes is – számomra az volt –, de több mint száz évvel korábban született embereknek nagyon hasonló nehézségekkel és dilemmákkal kellett megküzdeniük, mint nekünk. Így amit ők mondanak, az mindig naktuális lehet a számunkra.

Wéber Anikó
Forrás: pagony.hu

 


 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót