OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Március
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
IFJÚSÁGI - VARÁZSVILÁG-MÁGIA
IFJÚSÁGI - VARÁZSVILÁG-MÁGIA : Krabat

Krabat

  2020.07.17. 23:37

https://olvassbele.files.wordpress.com/2018/07/preussler_krabat-bor240.jpgÍrta: Otfried Preußler
Fordította: Farkas Tünde
Kiadó: Móra Könyvkiadó, 2017
Sorozat: Móra Klassz
Oldalszám: 232

A koselbruchi malomban titokzatos iskola működik: a félszemű Mester varázslást tanít tizenkét tanítványának, köztük a tizennégy éves Krabatnak, aki szegényen és árván érkezik a malomba. Krabat eszével és szorgalmával hamarosan kitűnik a többiek közül, s idővel ráébred, micsoda gonosz erők játékszere ő és tizenegy sorstársa...

Lázadni próbál, szövetségeseket keres és talál a tanítványok közt, ám a legnagyobb segítség a faluból érkezik egy kántorlány személyében, akibe Krabat szerelmes lesz.

Az izgalmas, fordulatokban gazdag regény jó és rossz összecsapásának megrendítő, hősies, örök érvényű története.

 

Somogyi András

Valóban népmese a Krabat. Mégpedig az a fajta, amit hallgatva a tűz körül fázósan és reszketve bújnak össze a félénk hallgatók. Nem hiszem, hogy zsenge korú gyerekek számára írta Otfried Preußler/Preussler ezt a számtalan kegyetlenséget, vért, halottat és fekete varázslatot tartalmazó kötetet. De bizonyára népmesék ihlették, és a stílusa is ehhez igazodik.

Az elbeszélt történet ismerős: a Jó és a Rossz örök harca a varázsvilágban, amit már legalább a második generáció követ élvezettel a Harry Potter-sorozatban. Azonban ebben a régi-régi varázslótanodában nem sötét varázslatok kivédésére oktatják az odatévedt ifjakat, hanem épp ellenkezőleg, gonosz tettekre. A malomnak álcázott Feketeiskolában a fekete mágiát tanulják a rettegett Mestertől.

Jelen olvasmányunk – mely magyarul először 1985-ben jelent meg, vagyis inkább a felnőttek emlékezhetnek rá – jócskán eltér a jóval későbbi és sokkal ismertebb Potter-univerzumtól.

Vázlatosan annyi a történet, hogy Krabat, egy kis vend koldusgyerek álmot lát és azt követve rátalál a félelmetes malomra, ahol 12 legény őrli a gabonát, s a gonosz Mester felügyelete alatt tanulják az ártó varázslatokat. Megszökni lehetetlen, Krabat bármerre próbál elindulni, útja mindig visszaviszi, s a malomban kegyetlen bűnhődés vár rá. Van azonban, akitől a Mester is retteg, egy kakastollal feldíszített rejtélyes idegen, aki évente jelenik meg őrölnivaló gabonával. Elsőbbséget élvez mindenki előtt, és még a Mester is munkába áll, hogy őt kiszolgálja.

Az ott töltött egy év alatt Krabat csodálatos módon három évet öregedett, és pelyhedző állú legénnyé serdült. Húsvétkor meghallja a szomszéd falu leányainak dalolását, és egy különösen csilingelő, édes hang megérinti a szívét. Két egymást követő szilveszter éjszakáján mindkét – a molnárlegények között szerzett – barátja rejtélyes körülmények között meghal. Krabat kezdi sejteni, hogy a Mester keze van a dologban, és elhatározza, hogy megbosszulja halálukat. Közben  a csengő hangú leányról megtudja, hogy ha elnyeri szerelmét, képes lesz megtörni a gonosz varázslatot.

A történet folytatásában – híven a népmesék műfajához – természetesen a jó győz a gonosz felett. Van azonban néhány megjegyzésem. Az egyéb és újabban közreadott művei (Torzonborz kapitány, A kis szellem stb.) révén nálunk is joggal népszerű Preussler/Preußler végül is adós marad a rejtélyes és félelmetes kakastollas idegen kilétének magyarázatával. Másrészt meg, ha már a Móra volt az előző kiadás gondozója, legalább néhány jegyzettel felfrissíthették volna a mostanit. A jámbor és tájékozatlan ifjú olvasóval célszerű lett volna közölni, hogy a vendek egy eredetileg szlovén népcsoport, amelynek nyelve önállósult. Minálunk Zala megyében élnek, egy részük német területen telepedett meg. Másrészt meg német földön egyértelmű, hogy a 18. században játszódó történetben a gulden aranypénzt jelent, de mi általában csak az euro előtti holland valutaként ismerjük. (Sok minden történt ’85 óta…)

Farkas Tünde több mint harmincéves fordítása viszont mit sem kopott, sikerült magyarul is népmesei hangulatot és stílust teremtenie.

 

Vörös Eszter
 
 
Viszonylag későn, talán a gimnáziumi évek alatt kezdtem el úgy igazán mindenfélét olvasni, előtte az egy-egy megtalált kedvenc szerző életművét gyűrtem, gyerekként pedig hajlamos voltam ugyanazt a könyvet sokszor elolvasni, ha nagyon tetszett. Ilyen meghatározó gyerekkori olvasmányok egyike volt Ottfried Preussler egy másik műve, A kis boszorkány. Aztán ahogy teltek az évek, ki is ment a fejemből a szerző, valahogy nem merült fel bennem, hogy másik művét is megkeressem, olvassam – egészen mostanáig. Amint szembejött velem a Krabat újrakiadásának híre, rögtön felkaptam a fejem Preussler nevére, és látva ismerőseim lelkesedését, akik már régóta vadásztak a kötetre, rám is átragadt az izgalom. A Krabatot olvasva ugyanaz a kellemes érzés járt át, mint amire emlékszem A kis boszorkány kapcsán.
 
Gyerekként még sokkal kevésbé vonzott a varázslat, a mágia világa, mint most, mégis nagyon élveztem a kis boszorkány kalandjait olvasni. A Preussler által megteremtett hangulat, a szöveg stílusa már akkor is megragadott, és hiába vagyok most jó húsz évvel idősebb, most is ugyanúgy tudott hatni rám. A nyelvezete, a tempója, ahogyan szépen és finoman kibontja a szálakat, ahogyan a válaszokat sorra hozza, hihetetlen egyensúlyban van a műben. Felnőttként persze nagy meglepetések nem érnek már, a Krabat is a szokásos mesei elemek és fázisok szerint épül fel, illetve a befejezés is sejthető, mégis egy igen jól megkomponált meséről van szó.
 
Ez a mese egy árva fiúról szól, akit Krabatnak hívnak, és a koldussors helyett hirtelen a legideálisabb helyen találja magát, amit csak el tud képzelni: ugyan keményen kell dolgoznia, de minden nap bőséges meleg étel a jussa, sosem kell fagyoskodnia, van hol aludnia, és egy kedélyes kompánia tagjává válik. Nem mellesleg péntek esténként még feketemágiát is tanulhat a Mestertől. Ezzel nem árulok el sokat, hiszen már a kezdet kezdetén sejthető, hogy a Fekete Malom nem egy szokványos malom, a helyiek messzire el is kerülik, Krabatot is óvják tőle, de ő egy pillanatig sem fél a lidérces helyet felkeresni, ahová álmában szólították.
 
Furcsa ellentmondásosság figyelhető meg abban, ahogyan a világban a mágiát kezelik. Egyszer teljesen egyértelmű és természetes, hogy van – maga Krabat sem lepődik meg egyáltalán, hogy olyan helyre akad, ahol fekete mágiát tanítanak –, közben pedig mintha mégis mindenki  meglepődne, amikor mágiát lát, mintha igazán azért nem is hitt volna benne korábban. Másrészről pedig a fekete mágia (ugyanúgy, ahogyan más történetekben is) inkább sötét, gonosz erők munkálására utal, mégis egyáltalán nem egyértelműen tiltott és rossz dolog a könyvben, legfeljebb csak veszélyes, és gondos, figyelmes varázslókat kíván, no meg önuralmat, épp ezért lesz félelmetes.
 
Nehéz egyértelműen gonoszként tekinteni akár a Mesterre, akár a Komámuram karakterére, pedig az újholdkor csontokból őrölt lisztnek kevés átlagos felhasználási módja lehet, amely nem valami sötét mágiához kötődik. Néha úgy tűnt számomra, mintha egyszerűen arról volna szó, hogy egy igen szigorú, ám korrekt rendszer részei ők, ahol a mágia és a hatalom gyakorlásának bizony ára van, és aki a nehezebb utat választja mindezért, nem élvezetből teszi, csupán megfizeti az árat. No nem azt mondom, hogy másokat áldozatul felkínálni bármilyen rendszerben helyes dolog volna, csupán a könyv maga nagyon racionális szemlélettel kezeli a világban uralkodó rendet. Vagy csupán a molnárlegények gondolkodása alakult így át az évek során, hogy a mindennapok túlélése egyáltalán lehetséges legyen?
 
Szeretem az ilyen furmányos módon megírt meséket, amelyek annak ellenére, hogy nem felnőtt közönségnek vannak szánva, mégis olyan tartalmat sejtetnek, ami bizony túlmutat a mesei kereteken, a fantasztikus elemeken, de szerencsére nem rémesen didaktikus világmegváltó tanulságokról van szó. A karakterek közötti interakciók, érzelmek alakulása és ábrázolása bőven dicséretére válna egy nagy, komoly szépirodalmi műnek is, de itt a kitűnő példa rá, hogy bizony gyerekeknek szánt művet is lehet olyan kiváló minőségben, igényességgel és érzékenységgel megírni, hogy helyet kapjon a klasszikusok között. Csak ajánlani tudom, felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt – viszont abban is biztos vagyok, hogy más apróságok ragadták meg most az én figyelmem olvasás közben, mint gyerekként tették volna, így aki esetleg olvasta már korábban, annak is érdemes lehet újra elolvasnia.
 
 

Tartalom
Az első év
 
A koselburchi malom
9
Tizenegy meg egy
14
Nem fenékig tejföl
19
Álombeli utak
24
A kakastollas
28
Hess a rúdra!
34
A Titkos Testvériség jele
38
Emlékezz: a Mester én vagyok!
46
A kamenzi Ökrös-Blaschke
54
Katonazene
62
Emlékül
72
Pap és kereszt nélkül
76
A második év
 
Malomrend és céhszokás szerint
87
Enyhe tél
93
Vivát Augustus!
99
Egy húsvéti gyertya fényében
106
Történetek Pumphuttról
113
Lóvásár
120
Bor és víz
128
Kakasviadal
137
A sor végén
144
A harmadik év
 
A szerecsen király
153
Hogyan lehet szárnyakon szállni
159
Szökési kísérletek
165
Hó a vetésen
169
Krabat vagyok
176
Aki a felhőkben jár
181
Meglepetések
187

 

 

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót